Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-11-11 / 45. szám

érhetnek, azt a külföld intézményeinek segélyével élvezzék. No már ebben a nemzeti souverainitás is szerepet játszik. Ennélfogva nemzeti önérzetből sem szabad a törvényjavaslat azon részét elfogadni, mely a külföldön kötött polgári házasságról szól. Bármilyen roszszak legyenek is házassági állapotaink, az e miatt méltán türelmetlenkedők által ne engedjük a saját szennyesünket külföldi piacra vitetni. Reméljük, hogy nemsokára rendezve lesznek házasságjogi belső állapotaink. Erre nézve szerző igen érdemes munkát végezett. Addig is, mig a törvényhozás nagyot tehetne, dicsérjük azt a szerzőt, ki, akárhogy fog a nagy feladat megoldatni, a magyar házassági jogélet nem egy rejtett kincsét hozta napfényre. Ballagi Aladár. BELFÖLD A budapesti reform egyházközségi gyűlés. Lapunk f. évi 43. számában említést tettünk a pesti ref. egyháznak egy ujabb lelkészi állomás szervezése iránt tett intézkedéseiről; most közöljük az azóta felmerült mozzanatokat. A már említett egyháztanácsi határozat meghozatala után egy bizottság megvizsgálta a pesti egyház anyagi erejét, és erről tett jelentésében előadta az egyháztanácsnak, hogy az egyház pénztára, a közelebb megszavazott városi segély által eléggé kedvező helyzetben van. Ezen jelentés, meg az e közbenmegjelent egy-két hirlapi cikk folytán az egyháztanács jónak látta egy ujabb ülésében korábbi határozatát módosítani akként, hogy a „két lelkészi állomás* helyett ,elso és második lelkészi állomás* szervezését határozta el, és egyszersmind kimondotta, hogy az első állomás díjazására 3000 frtot fordit és a fele palástdíjat, s mint önként értetik szabad lakást. Ezen módosítást főként azért látta szükségesnek, mert aggodalmak merültek fel, hogy vájjon az a megválasztandó püspök, kit az egyház az egyik lelkészi állomásra megnyerni óhajt, hajlandó lesz-e az előbb megszavazott 2000 frtnál talán jóval többet jövedelmező eddigi állását elhagyni ? Míg ellenben 3000 frttal s fele palástdíjjal oly fizetés biztosíttatik, melynél többre aligha megy ref. lelkészi fizetés Magyarországon, vagy ha megy is, csak nagyon kevés egyházban. Az első és második elnevezését a két lelkészi állomásnak szükségesnek látta az egyh. tanács azért, mert első lelkészül a fennálló gyakorlatnál fogva az szokott tekintetni, a ki azon egyházban régebben szolgál. Budapesten pedig az az állomás, melyre a leendő püspököket óhajtaná az egyház megválasztani rendesen későbben fog betöltetni, mint a másik állomás. Ugyancsak ezen egyháztanácsi ülés, tekintve azon nagy érdemeket, melyeket néh. lelkésze hosszas fáradozásai s ernyedetlen buzgalma által a pesti egyház anyagi és szellemi felvirágoztatása által szerzett, az egyház méltóságából és humánus szelleméből folyó kötelességének tekintette a protestáns lelkészné tisztét oly nemesen betöltött özvegynek tisztességes nyugdíjazásáról gondoskodni. E célból az egyháztanács IOOO frt evi nyugdijt hozott javaslatba ; de viszont az özvegy kijelentette, hogy ezen nyugdíj végleges megszavaztatása esetén az 1884. april 24 után őt illető özvegyi kegyév élvezéséről lemond.* Ezen egyháztanácsihatározatoknak, jobban mondva, határozati javaslatoknak megerősittetése céljából nov. 4. egyházközségi gyűlés hivatott egybe, melyre az egyháznak kivált intelligens tagjai közül meglehetős számmal gyűltek össze. Az uj törvények értelmében az egyháztanács javaslatai szavazás végett a közgyűlés elé terjesztetvén, azok egy pont kivételével egyhangúlag elfogadtattak. Azon pont ellen, mely a két lelkészi állomás közt címben és fizetésben külömbséget tesz, emelkedett ugyan egy-két hang, de a nagy többség azt is elfogadta. Ezen egyházközségi gyűlés már az új egyházi törvények által előirt módon tartatván, beállott a szüksége egyik § magyarázatának, és pedig nem nagy előnyére a közgyűlés tekintélyének. A dunamelléki idevonatkozó rendszabály csak ennyit mond : „Az egyházközségi gyűlés elé kitűzött tárgy egyszerűen igennel vagy nemmel döntetik el.* Ez azt látszik jelenteni, hogy a közgyűlésen nem lehet a felvetett tárgyhoz szólani, az egyháztanácsi javaslatot módosítani, hanem azt csak egyszerű szavazással vagy elfogadni, vagy elvetni. Ilyesféle azonban aligha lehetett szándéka a rendszabály készítőinek, mert hiszen, ha visszavettetik a javaslat minden megbeszélése, megvitatása nélkül a presbyteri javaslatnak, akkor elakad az egyháztanács a további teendőkre nézve. Azért is a közgyűlés úgy értelmezte ezen rendszabályt, hogy az egyhaztanács javaslatát módosítani nem áll jogában a közgyűlésnek, hanem az igenis, hogy véleményét tolmácsolja, hogy a javaslat viszavetését s szavazatát indokolja, hogy így a nyilatkozó véleményéből a közgyűlési többségnek az egyhaztanács tájékozhassa magát egy ujabb javaslat készítésére nézve. A máramaros-ugocsai ref. egyházmegye közgyűlése. Nagy-Szőllősön f. hó 2-an tartatott harmadik gyűlésünk ez évben, melyen befejezést nyert egyh. megyénk szervezése a zsinati törvények alapján. Csernák István h, esperes buzgó imája s Várady Gábor egyh. m. gondnok a helyzetet körvonalozó s higgadt tanácskozásra felhívó beszéde után, mindenek előtt az egyh. m. tisztikarra beadott szavazatok felbontására, a Huszton tartott egyh. m. tanácskozmány által kinevezett küldöttség jelentése olvastatott. E küldöttség jegyzőkönyve szerint, — amint az egyes presbyteriumok tudomására hozatott — esperessé szótöbbséggel Csernak István h. esperes választatott meg. Azonban e valasztás ellen a t.-kereszturi egyh. azon alapon, mivel a leányegyházak szavazattal nem birnak, kifogással élt, s mivel négy leányegyház szavazata is számításba vétetett, a választást megsemmisíttetni kérte. A t.-keresztúri egyh. beadványát egy lelkész — ki ez ügyet ezen lapok hasábjain megelőzőleg szokatlan módon tárgyalta, — és egy világi tanácsbiró támogatta. A nagy többség azonban hivatkozva a hosszas gyakorlatra, közelebb a tavaszi gyűlés alkalmával történt esperesi és egyh. m. gondnoki választásra, hol az anyaegyházakkal együtt szavazó leányegyházak ellen kifogás nem tétetett; figyelembe véve azon körülményt, hogy nekünk törvény szerint affiliált egyházaink nincsenek is, mert az egyh. m. által leányositott aklii és t.-ujhelyi egyházak e minőségükben az egyh. ker. által nincsenek véglegesítve s különben is rendes lelkészi qualificátióval biró lelkészeik vannak ; a zsinati törvények 12. §-a pedig a jelen helyzetet törvényesnek ismeri el, a minthogy ezen egyházak főgondnoki szavazatát az egyh. kerület is elfogadta ; tekintetbe véve, hogy míg a zsinati törvények 144. §-a az