Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-10-21 / 42. szám

fogadja el a rideg tagadás álláspontját. Luther jellemének egyik legkiválóbb vonása az önfeláldozásra bármikor kész, a merészséggel majdneín határos, hanem azért nem a pillanat felheviilésétől, hanem az öntudatos megfontolásból eredő bátorság, melynek egyik legmagasztosabb nyilvánulása az volt, midőn Luther életének egy válságos pillanatában, elveiért a meggyőződés egész hevével sikra szállva, beszédét e híressé vált szavakkal fejezte be: »Itt állok, másként nem tehetek.® Legyen a szellem, mely eme mondásban oly meglepően és egyházunkra emlékezetes módon nyilvánult, mindenkor jelen tanácskozásainkban, lelkesítsen válságos időkben ; adja isten, hogy e valódi protestáns szellem vezesse e mai tanácskozást is.® Elnöki jelentése folyamában legfontosabbnak jelzi az 1883-iki középiskolai törvényt; a tiszáninneni ref. egyházkerület jegyzőkönyvi kivonatát, melyben a prot. egyház és iskola költségének fedezését az 1848-iki XX. t. c. értelmében az államtól várja ; a vallás és közoktatási miniszter átiratát, melyben középiskoláink tanrendjének és órabeosztásának, az érettségi vizsgák és fegyelmi eljárás szabályzatának beküldését kéri ; a »Koruhev na Syone« (zászló a Sionon) cimű egyházi tót lap ügyét, mely pánszláv tendentiákkal vádoltatik ; az illetéktelen keresztelések és párbérbeszedések kérdését; a brassói magyar egyház segélyezését, mint olyat, mely a magyarhoni és erdélyi egyházak között majdan összekötő kapcsul szolgálhat. Végül jelenti, hogy a dunántúli superintendentiában kerületi felügyelőül Káldi Káldy Gyula választatott. Az elnöki jelentés felolvasása után br. Prónay Dezső jelenti, hogy a dunáninneni ref. egyházkerület pár nap előtt vesztette el szeretett superintendensét : Török Pált. Az ev. egyház nem csak örömében, de bánatában is osztozik a testvér egyházzal, s ezért indítványozza, hogy Török Pál emléke jegyzőkönyvileg örökittessék meg és végtisztességén testületileg jelenjen meg az egyetemes gyűlés. — Ez az inditvány, valamint Geduly Lajos ama felszólalása, hogy a részvét tudomására hozandó a ref. egyháznak és a gyászoló családnak egyhangúlag elfogadtatott, Ezután az elnöki jelentés egyes pontjai kerülvén tárgyalás alá, felolvastatik Trefort miniszternek br. Prónay Dezsőhöz, mint az ág. hitv. ev. egyház főfelügyelőjéhez intézett leirata, melyben felhívja, hogy a középiskolai törvény értelmében a jövő iskolai év középiskolai tanterveit terjessze föl és intézkedjék a törvényben meghatározott módosilások végrehajtása iránt, továbbá felolvastatik br. Prónaynak a superintendensekhez küldött körlevele, melyben a miniszteri leiratra adott feleletét tudatja és végül a tanügyi bizottságnak a leiratra adott véleménye. Geduly superintendens jelenti, hogy a miniszteri leiratot kiadták tárgyalás végett a pozsonyi konventnek, mely megbizta Trsztyenszky esperest, hogy e tárgyban emlékiratot dolgozzon ki. Trsztyenszky esperes, bemutatja a terjedelmes emlékiratot, melyet röviden ismertet. Ugy vélekedik, hogy az egyháznak véleményt kell készitenie. E célra az egyetemnek bizottságot kellene kiküldeni, hogy a munkálatot minél előbb készítse el. Karsay Sándor dunántuli, Czékus István tiszai superintendensek jelentik, hogy kerületeik az emlékiratot idő rövidsége miatt nem tárgyalhatták. Ivánka Imre az emlékiratban felsorolt aggodalmakat igen jogosaknak tartja. A munkálatot azonban el kell készíteni, mert különben az egyház véleménye nélkül fogja a miniszter a szablyárendeletet megalkotni. Az ügy annyival is sürgősebb, mert az érettségi vizsgálatot már a jelen évben az uj vizsgálati rendszer szerint kell megtartani. Igy tehát a munkálat kidolgozására alig van az egyháznak félesztendei ideje. Szóló az ügy érdekében nagyon óhajtaná, ha az evang. egyház lehetőleg párhuzamosan haladna a reformátusokkal, mert ha a vélemények nagyon szétágazók lesznek, a miniszter, azokat nem veheti figyelembe. Geduly superint. hangsúlyozza, hogy az érettségi vizsgálat tárgyaban alkotandó szabályzatra vonatkozólag beadandó véleményt szakférfiaknak kellene megállapítani. Hunfalvy János ugyanily nézetben van. Fabinyi Teofil szerint a középtanodák ügye nagy reform előtt áll, melyet az egyházra nézve is fontosnak tart. Említve volt, hogy a tanterv és fegyelmi szabályzatok fölterjesztendők; ezek nem oly sürgősek, mintáz érettségi vizsgálatok rendje. A törvény értelmében az 1884-ik tanévre meg kell állapítani az érettségi vizsgálatok szabályzatát. Az egyháznak van joga befolyását érvényesíteni, de csak a törvény keretén belől. Ez két módon élhető el, vagy rendkívüli gyűlések összehívása által, vagy pedig ugy, hogy bizottság neveztetik ki, mely a főfelügyelő elnöklete alatt szakférfiak és superintendens közreműködésével elkészítené az érettségi vizsgálatok szabályzatát. Az a bizottság fel vo'na hatalmazandó, hogy az egyetemes egyház nevében terjessze fel határozatait. Nem kell a minisztert oly helyzetbe hozni, hogy a törvény értelmében az ev. egyház meghallgatása nélkül intézkedjék. Elnök a közhelyeslés alapján elfogadottnak jelenti Fabinyi indítványát. A leirat közlendő lesz minden gymnázium igazgatóságával, hogy véleményüket záros határ időre terjesszék be. Ezek fölött a Fabinyi indítványa szerint összeállított bizottság, mely november végén lesz összehívandó, fog határozni és véleményét a főfelügyelő által beterjeszti a miniszterhez. Felolvastatik ezután a belügyminiszternek Prónay D. báróhoz intézett átirata, melyben a miniszter figyelmezteti az evang. egyház fejét, hogy Szakolcán Leska Mihály főesperes és Boor Mihály lelkész szerkesztése alatt Koruhev cimű lap jelenik meg, melyben vallási cég alatt hazaellenes panszlavisztikus eszmék terjesztetnek és főcélja Magyarország ellen izgatni. „Miután — mondja a leirat — egyáltalan meg nem engedhető, hogy a vallás cége alatt hazaellenes izgátások eszközöltessenek, erről méltóságodat első sorban, mint az érdekelt egyház főfelügyelőjét értesíteni kívántam. Méltóságod ismert hazafisága találand módot, amennyiben valsási cég használtatik a terjesztésre, ezen üzelmek egyházi uton való megszüntetésére, hogy ennek folytán szükségtelenné váljék a közigazgatási hatóság intézkedése.® Prónay Dezső b. : Ez ügyre vonatkozólag van precedens 1870 bői midőn b. Radvánszky szólittatott fel hasonló ügyben. Radvánszky akkor áttétette az ügyet az illető superíntendenciahoz véleményadás végett. Véleménye szerint most szintén ugy kellene eljárni. Gyurácz Ferenc pápai lelkész nagyhatású beszédben hivatkozik a mult évi határozatra, mely következőleg hangzik: „A pánszlávizmus terjedése minden rendelkezésre álló eszközökkel akadályozandó és a polgári hatóság előforduló esetekben a pánszlávizmus megakadályozására irányuló hazafias eljárásában az egyház részéről támogatandó; és a már alkalmazásban lévő tisztviselők ily hazafiatlan üzelmek miatt konzisztorium elé állitassanak és felelősségre vonassanak.® Indítványozza hogy a miniszter hivassék fel megtorlásra s azután az egyház lépjen fel a bűnösök ellen és hivatalvesztésre Ítélje őket.