Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-10-14 / 41. szám

épen itt adta először tanúságát amaz eszélyességnek. mely azóta minden tettét jellemzi s mely abban áll, hogy minden mohóságtól menten elejét végét megszokta gondolni dolgainak, mielőtt cselekednék. A helyett tehát, hogy — mint helyzetében legtöbben cselekszenek vala — pályája végéhez sietve, mint philosophiát jó előmenetellel végzett ifjú a választandó szakpályára Íratta volna be magát, jobbnak tartá a másodévi philo sophiát újra hallgatni és magának ezen, előtte ismert téren elöljárói jóakaratát biztosítani. A következés megmutatta, hogy jól számitott. Fél év alatt magára vonta a jeles Péczely tanár figyelmét és megnyerte kitűnő jóakaratát, ugyanekkor Budai E. superintendens megkülömböztető pártfogását, az év végén tartott vizsgák alkalmával pedig Péchy I. főgondnok úr kegyét, a ki azontúl soha nem fordult meg Debrecenben annélkül, hogy a szép reményű ifjút magához ne hivatta volna s állapota iránti részvét mellett jövedője iránt véle ne tanakodott volna. Amaz időben a tanuló jelességét a latin irodalomban való jártassága szerint szabták meg. Török Pálnak nagy nevet szerzettek azon latin versek, melyeket gr. Reviczky Ádám borsodi, gr. Teleki József szabolcsi főispánsági ünnepélyekre s az ifj. Izsák Ferdinánd halálára irt, melyek mint nevezetességek kinyomattak. Ezeknél fogva a legelőkelőbb házak és családokhoz nyílt bemenetele. Történt ez időben, hogy Budai Ézsaiás superintendensnek jobb karja kitörvén, Török Pált választotta, hogy neki legtitkosb és legérdekesb leveleit diktálná. Tapasztalván pedig később, hogy Török által semmi titkos dolga világosságra nem jött, ezen, fiatal emberben oly ritka discretio annyira megnyerte Budai Ézsaiást, hogy ezentúl Törökhöz a legbensőbb vonzódással viseltetett. Igy vetette meg Török ala pját azon közhasznú pályának, melynek futását nemsokára vala megkezdendő. Jellemző eddigi életében csak az, hogy nem kisebb gondot fordított a gyakorlati életbölcseségre, melylyel megnyerje az embereknek felőle való jó véleményét, mint ritka tehetségeinek szorgalmas kiképzésére, melylyel a nyert bizalmat biztositsa. Szerencsés ösztöne pedig a társadalomnak az, hogy mig a meglett emberben a folytonos magára fordított gondoskodást, mint önzést gyűlöli, addig a fiatal embert, ki jövendője megalapításán dolgozva mindent maga hasznára fordit, osztatlan rokonszenvével ajándékozza meg : igen helyesen nem várván a bimbótól közvetlen gyümölcsözést, hanem hogy nedveket gyűjtve, rendes fejlődését mindenkép segítse elő. Öt évi Debrecenben múlatás után, mely idő alatt folytonosan előkelő ifjak mellett nevelősködött, lakáson pedig Péczely József tanár és Szentgyörgyí József tudor mívelt házaiknál volt, 1830-ban bevégezte theologiai tanulmányait, 1831. és 1832-ben pedig mint esküdt d ák a rhetorika és poétika tanítója volt a debreceni collegiumban. Majd Kis-Ujszállásra kéretett tanárul, hol is három esztendeig tanitotta a rhetorikát és poétikát; hogy mily kitűnő iparkodással és sikerrel ? erről a szülőknek Török iránt nemsokára ezután mutatott ragaszkodása szolgálhat legvi'ágosabb tanuságul. Rektoriáját végezve önképzése végett külföldi egyetemeket szeretett volna meglátogatni, de nem mehetett ki csak Bécsbe, mert Búdai superintendens reá, mint káplájára számitott és sürgette hazajövetelét; egy évig üresen tartotta a káplánságot számára s lelkészi stolaris jövedelmeKben nem részesült, csak hogy a hely Török számára üres legyen bármikor jő. Időközben Kis-Ujszálláson Ungi Márton lelkipásztor meghalt és utódául az épen akkor Bécsből hazatért Törököt választották meg. Mig hivatalába be kellett volna állania, öt hónapja szabad marr.dt és ő ez időt Budai Ézsaiásnál káplánkodásban töltötte, hogy a lelkészi teendőkben magát gyakorolja és képezze. Három évig viselte a kis-ujszállási papságot, mely idő alatt lelkészi teendői mellett sokat tanulmányozott s husz fü7.et jegyzetet és előmunkálatokat tett. 1839 ben Pestre jött lelkészül. Itt két hét múlva az ekklézsiára 15,000 frt adósság miatt executio jelentetett be és Török, ki teljes életében rendkívüli szorgalma és munkaképessége mellett törekvései sikerét leginkább annak köszönhette, hogy teendőiben mindig el tudta találni a kellő egymásutánt; csakhamar belátta, hogy itt első dolgának kell lenni, nagy jövendőre hivatott egyháza ügyeit tisztába hozni. Hogy tehát mindenekelőtt az ekklézsia állapotával teljesen megismerkedjék, 6 hét alatt az fgyház minden profokéPumát s levéltári iratait átolvasta s magának rendszeres jegyzeteket irt össze. Kitűnt, hogy az egyháznak a templomépitésből ico,OOO váltó frt adóssága van. Ezek miatt törvénykezni, ezeket letisztázni lett feladata s lelkészi teendőin kivül ez foglalta el csaknem minden idejét és vonta el a szaktudományi tanulmányozások folytatásától annyival inkább, miután hivatalos bokros teendői mellett ereje és ideje az országos egyház közügyei terén is nagy mértékben igénybe volt véve. Az akkoriban ugyanis élénkebb haladásnak indult hazai mozgalmak egyházi életünknek is uj lendületet adván, Töröknek, úgy helyzete mint tehetsége és hajlamainál fogva a harcosok első soraiba kelle állania; nem is pendült meg azóta kérdés a protestáns egyház és iskola mezején, melyben ő munkás részt nem vett volna. — Itt a közügyek küzdhomokán uj tér nyílt Török előtt gyakorlati észjárása és alkotó szelleme bebizonyítására. Mind elejétől fogva szebb jövei dő föltétele és alapjául a folytonos haladást tekintette ; azonban ő ki magán életében is semmit a véletlenre bizni nem szeretett, a nyilvánosság terén minden lépést elhibázottnak állitá, mely történeti multunk mellőzésével puszta elmélet alapján történik. Midőn 1848-ban jobbjaink zsinattartás szükségességét kezdék pengetni, Török ezt irá: »Nem tartjuk kívánatosnak a zsinat rögtön megnyittatását. Elébb vitatkozzunk, cseréljünk eszméket, fejtsünk ki s alapítsunk meg elveket : közöljük külföldi tartományok egyházi szerkezeteit, törvényeit ; hasonlítsuk ezeket össze s mondjuk el, mi legyen ezekből elfogadható, mi elvetendő, szóval: kellő készülettel s komolyan menjünk a helyre, hol az egyház jelen s utókorának jóllétéről leend szó.' íme a dolgainak elejét végét meggondoló ifjú mint férfi. A józan haladáshoz általa oly nélkülözhetlennek fölismert eszmecsere lehetősitése végett megalapította 1842-ben Székács József baratjával együtt a ,Prot Egyházi és Iskolai Lapot' melynek szerkesztését 1848. végéig vitték. 1840, 41-ben munkás részt vett a pesti prot. főiskola tervezése és alkotásában. Ugyanakkor nagy részt vett a pesti paplak fölépítésében, mely az 1838-ik évi árvíz által omlott össze. E vázlatnak, a rendeltetése által kiszabott terjedelmét messze túl kellene haladnia, ha Török tettdús életének minden mozzanatát, ha csak száraz röviden is előakarnók sorolni. Azért is a nagy nemzeti mozgalom és az arra bekövetkezett közzsibbadás végzetteljes éveit átugorván, azon időben vesszük fel ismét a fonalat, a midőn 1855-ben a pesti egyház az adóssági nyomasztó ter-