Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-10-14 / 41. szám

épen itt adta először tanúságát amaz eszélyességnek. mely azóta minden tettét jellemzi s mely abban áll, hogy minden mohóságtól menten elejét végét megszokta gondolni dolgainak, mielőtt cselekednék. A helyett tehát, hogy — mint helyzetében legtöbben cseleksze­nek vala — pályája végéhez sietve, mint philosophiát jó előmenetellel végzett ifjú a választandó szakpályára Íratta volna be magát, jobbnak tartá a másodévi philo sophiát újra hallgatni és magának ezen, előtte ismert téren elöljárói jóakaratát biztosítani. A következés megmutatta, hogy jól számitott. Fél év alatt magára vonta a jeles Péczely tanár figyel­mét és megnyerte kitűnő jóakaratát, ugyanekkor Budai E. superintendens megkülömböztető pártfogását, az év vé­gén tartott vizsgák alkalmával pedig Péchy I. főgondnok úr kegyét, a ki azontúl soha nem fordult meg Debre­cenben annélkül, hogy a szép reményű ifjút magához ne hivatta volna s állapota iránti részvét mellett jöve­dője iránt véle ne tanakodott volna. Amaz időben a tanuló jelességét a latin irodalom­ban való jártassága szerint szabták meg. Török Pálnak nagy nevet szerzettek azon latin versek, melyeket gr. Reviczky Ádám borsodi, gr. Teleki József szabolcsi fő­ispánsági ünnepélyekre s az ifj. Izsák Ferdinánd halá­lára irt, melyek mint nevezetességek kinyomattak. Ezeknél fogva a legelőkelőbb házak és családok­hoz nyílt bemenetele. Történt ez időben, hogy Budai Ézsaiás superin­tendensnek jobb karja kitörvén, Török Pált választotta, hogy neki legtitkosb és legérdekesb leveleit diktálná. Tapasztalván pedig később, hogy Török által semmi titkos dolga világosságra nem jött, ezen, fiatal emberben oly ritka discretio annyira megnyerte Budai Ézsaiást, hogy ezentúl Törökhöz a legbensőbb vonzódással viseltetett. Igy vetette meg Török ala pját azon közhasznú pá­lyának, melynek futását nemsokára vala megkezdendő. Jellemző eddigi életében csak az, hogy nem kisebb gon­dot fordított a gyakorlati életbölcseségre, melylyel meg­nyerje az embereknek felőle való jó véleményét, mint ritka tehetségeinek szorgalmas kiképzésére, melylyel a nyert bizalmat biztositsa. Szerencsés ösztöne pedig a tár­sadalomnak az, hogy mig a meglett emberben a folyto­nos magára fordított gondoskodást, mint önzést gyűlöli, addig a fiatal embert, ki jövendője megalapításán dol­gozva mindent maga hasznára fordit, osztatlan rokon­szenvével ajándékozza meg : igen helyesen nem vár­ván a bimbótól közvetlen gyümölcsözést, hanem hogy ned­veket gyűjtve, rendes fejlődését mindenkép segítse elő. Öt évi Debrecenben múlatás után, mely idő alatt folytonosan előkelő ifjak mellett nevelősködött, lakáson pedig Péczely József tanár és Szentgyörgyí József tu­dor mívelt házaiknál volt, 1830-ban bevégezte theologiai tanulmányait, 1831. és 1832-ben pedig mint esküdt d ák a rhetorika és poétika tanítója volt a debreceni colle­giumban. Majd Kis-Ujszállásra kéretett tanárul, hol is három esztendeig tanitotta a rhetorikát és poétikát; hogy mily kitűnő iparkodással és sikerrel ? erről a szülőknek Tö­rök iránt nemsokára ezután mutatott ragaszkodása szol­gálhat legvi'ágosabb tanuságul. Rektoriáját végezve önképzése végett külföldi egye­temeket szeretett volna meglátogatni, de nem mehetett ki csak Bécsbe, mert Búdai superintendens reá, mint káplá­jára számitott és sürgette hazajövetelét; egy évig üre­sen tartotta a káplánságot számára s lelkészi stolaris jövedelmeKben nem részesült, csak hogy a hely Török számára üres legyen bármikor jő. Időközben Kis-Ujszálláson Ungi Márton lelkipásztor meghalt és utódául az épen akkor Bécsből hazatért Tö­rököt választották meg. Mig hivatalába be kellett volna állania, öt hónapja szabad marr.dt és ő ez időt Budai Ézsaiásnál káplánkodásban töltötte, hogy a lelkészi teen­dőkben magát gyakorolja és képezze. Három évig viselte a kis-ujszállási papságot, mely idő alatt lelkészi teendői mellett sokat tanulmányozott s husz fü7.et jegyzetet és előmunkálatokat tett. 1839 ben Pestre jött lelkészül. Itt két hét múlva az ekklézsiára 15,000 frt adósság miatt executio jelen­tetett be és Török, ki teljes életében rendkívüli szor­galma és munkaképessége mellett törekvései sikerét leg­inkább annak köszönhette, hogy teendőiben mindig el tudta találni a kellő egymásutánt; csakhamar belátta, hogy itt első dolgának kell lenni, nagy jövendőre hiva­tott egyháza ügyeit tisztába hozni. Hogy tehát minde­nekelőtt az ekklézsia állapotával teljesen megismer­kedjék, 6 hét alatt az fgyház minden profokéPumát s levéltári iratait átolvasta s magának rendszeres jegyze­teket irt össze. Kitűnt, hogy az egyháznak a templom­épitésből ico,OOO váltó frt adóssága van. Ezek miatt tör­vénykezni, ezeket letisztázni lett feladata s lelkészi teen­dőin kivül ez foglalta el csaknem minden idejét és vonta el a szaktudományi tanulmányozások folytatásától annyi­val inkább, miután hivatalos bokros teendői mellett ereje és ideje az országos egyház közügyei terén is nagy mértékben igénybe volt véve. Az akkoriban ugyanis élén­kebb haladásnak indult hazai mozgalmak egyházi éle­tünknek is uj lendületet adván, Töröknek, úgy helyzete mint tehetsége és hajlamainál fogva a harcosok első soraiba kelle állania; nem is pendült meg azóta kérdés a protestáns egyház és iskola mezején, melyben ő mun­kás részt nem vett volna. — Itt a közügyek küzdho­mokán uj tér nyílt Török előtt gyakorlati észjárása és alkotó szelleme bebizonyítására. Mind elejétől fogva szebb jövei dő föltétele és alapjául a folytonos haladást tekintette ; azonban ő ki magán életében is semmit a véletlenre bizni nem szeretett, a nyilvánosság terén min­den lépést elhibázottnak állitá, mely történeti multunk mellőzésével puszta elmélet alapján történik. Midőn 1848-ban jobbjaink zsinattartás szükségességét kezdék pen­getni, Török ezt irá: »Nem tartjuk kívánatosnak a zsi­nat rögtön megnyittatását. Elébb vitatkozzunk, cserél­jünk eszméket, fejtsünk ki s alapítsunk meg elveket : közöljük külföldi tartományok egyházi szerkezeteit, tör­vényeit ; hasonlítsuk ezeket össze s mondjuk el, mi le­gyen ezekből elfogadható, mi elvetendő, szóval: kellő készülettel s komolyan menjünk a helyre, hol az egy­ház jelen s utókorának jóllétéről leend szó.' íme a dol­gainak elejét végét meggondoló ifjú mint férfi. A józan haladáshoz általa oly nélkülözhetlennek fölismert eszmecsere lehetősitése végett megalapította 1842-ben Székács József baratjával együtt a ,Prot Egy­házi és Iskolai Lapot' melynek szerkesztését 1848. vé­géig vitték. 1840, 41-ben munkás részt vett a pesti prot. főis­kola tervezése és alkotásában. Ugyanakkor nagy részt vett a pesti paplak fölépí­tésében, mely az 1838-ik évi árvíz által omlott össze. E vázlatnak, a rendeltetése által kiszabott terjedel­mét messze túl kellene haladnia, ha Török tettdús éle­tének minden mozzanatát, ha csak száraz röviden is elő­akarnók sorolni. Azért is a nagy nemzeti mozgalom és az arra bekövetkezett közzsibbadás végzetteljes éveit át­ugorván, azon időben vesszük fel ismét a fonalat, a mi­dőn 1855-ben a pesti egyház az adóssági nyomasztó ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom