Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-10-14 / 41. szám

let irtam, hogy a pápánál jártam stb.: mindezek uram! magán ügyek s igy nem tartozhatnak a dologra; mivelt körbe nem való epithetonjai még kevésbé. Ezekre (mivel „csak az igazság fáj, a mi nem igaz, az nem lehet bántó*) csak annyit mondok Juniussal: His dirt will not stich (sara nem ragad !) s ezzel áttérek a hosszú válasznak, a dologra tartozó egyetlen mondatára. „Legbotrányosabb*, „hajmeresztő* állításomnak mondja ugyanis Szinyei ur, hogy ő segédszemélyzettel dol­gozott volna a könyvtárban. Ez a „legbotrányosabb* állítás, magában véve oly jelentéktelen, hogy számba sem jő, ha kihagyjuk ís; mert ha azt mondjuk, hogy egy főkönyvtárnok évek hosszú során át nem szedi rendbe a rábizott könytárat: ebből a tény­ép oly joggal vonhatjuk ki azt a következtetést, hogy akkor nem tette meg kötelességét. A hivatolt passus azonban hivatalos okmányokkal is könnyű szerrel igazolható. Az »alkönyvtárnokról« s an­nak teendőiről hat pontban részletesen szól a Kormány­zati rendszabályok a sárospataki ref. főiskolában című hivatalos kiadvány 25-ik §-a. Valóban, nem tudtam, hogy Patakon még mindig beszélnek de strigis quae non sünt. Most már tudomásul veszem. — Továbbá : A tiszánin­neni ev. ref. egyházkerület 1877. jun. 25. 26. 27. napjain S.-patakon tartott közgyűlése jegyzőkönyvének 42-ik pontjá­ban egyebek közt az olvasható,hogy »a könyvtári személyzet okvetlen szaporítandó* stb. s ugyanott megbizatik a könyvtárnok, hogy „a könyvtár rendezéséhez szükséges munkálatok, a könyvtár helyiségének bővítése, a sze­mélyzet szaporítása s azok díjazása s egyéb teendőkre vonatkozólag, készítsen kimerítő javaslatot* stb. Im itt az elfogadott határozat, mely megadja a segédszemélyzetet, s ezzel összefügg a tiszáninneni egy­házkerület 1878. jun. 23-án tartott közgyűlése jegyzőköny­vének 4-ik pontjában kimondott határozat, mely szerint: j,a könyvtár rendezésére fordítandó összeg, egyelőre 2000 frtban állapíttatván meg: annak utalványozása .... részletekben, időnként, a teljesített munka arányá­ban, a könyvtárnok jelentésére, a végzett munkák szám­lái bemutatása mellett eszközlendő.* Én tehát, ki a pataki viszonyokat, egyedül hiva­talos aktákból Ítélhettem meg, azok alapján méltán szól­hattam segédszemélyzetről, miután a könyvtárnok uta­sítva volt személyzete szaporitasára, s költséget is kapott rá. Ha ezeket nem vette igénybe, az részben az ő mu­lasztása, részben a tiszáninneni egyházkerületé, mely eb­ben az esetben ép ugy, mint a könyvtár egyéb ügyei­ben, határozatai végrehajtásával úgy látszik nem igen törődik. A tiszáninneni ev. ref. egyházkerület 1876 sept. 24. 25. 26. Sajó-Szent-Péteren tartott közgyűlési jegyzőkönyve 50. d.) pontjában pl. Szinyei Gerzsont könyvraktár-felügye­lősége alól fölmentvén, egyszersmind utasítja az egyház­kerületi tanügyi bizottmányt, hogy „miután Szinyei ta­nár teendői, ha a raktárkezelés tőle elvétetik, tetemesen megkevesednek, tanórái szaporításáról is intézkedjék.'1 Igy szól a határozat; hanem azért, az évenként kiadott iskolai „jelentések* és „tanrendek* bizonysága sze­rint, Szinyei ur, bár azóta nem kezeli a könyvraktárai : mai napig is csak 4 órát tanít, mint annak előtte l Nem akarom jellemezni az ilyféle administratiot, mert az messze vezetne ; csak az ilyféle administratió pa­zar voltára figyelmeztetem az illetőket, midőn, cikkemet bezárva, ekkep foglalom össze egész vitám lényegét: A sárospataki ref. főiskola jelenlegi főkönyvtár­noka 1868-tól 1883-ig, tizenöt iskolai évre évenkint 1300 frttal számitva, a sárospataki ref. főiskola pénztárából összesen 19,500 forintot vett ki tanári fizetésében. He­tenkint tíz órát tartozott volna tanítani, s e helyett csak 4 órán át tanított. Azt a négy órát pénzértékre szá­mitva, évenkint 520 frtjával, őt tanításáért 7800 fo­rint illeti meg — bizonyára meg is szolgált érte ; el­lenben, az elengedett 6 óra arányában évenkint 780 frt­jával, 11.700 forintot vett fel a főiskolai könyvtár rend­beszedéseért, — meg nem érdemelve, mert a sárospataki főiskola könyvtára jegyzőkönyvi határozatok ellenére, máig sincs rendezve; hivatalos okmányokban (melyek egyedül lehetnek irányadóink Ítéletünk hozatalában) máig semmi nyoma annak, hogy a könyvtár rendezve van. O a pataki főiskola könyvtárát még most is egyre csak rendezi, azon kétezer forintból, mely emiitett fizetésén felül, még 1878-ban, két év alatti rendezés föltétele mellett utal­ványoztatott. Mindezen száraz tényekből végeredményül az jő ki, hogy Szinyei Gerzson ur pataki könyvtárnoksága eddig, (c>upán tiszti fizetését számitva) nem kevesebb mint 11.700 forintba került, s mert a könyvtár még sincs rendezve, a tiszáninneni superintendentia hasztalanul, célt nem érve, adott ki 11.700 frtot. Dr. Ballagi Aladár. BELFÖLD A bányai ev. egyházkerület közgyűlése. — okt. 6. Rövid istenítisztelet után Fabinyi Teofil kerületi felügyelő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Kiemelt különösen két tárgyat, melyek ez év folyamában felme­rültek s a kerület intézkedését kívánják t. i. a Luther 4o0-dos születés napjának megünneplését és az uj közép­iskolai törvény szerinti iskolarendezésre vonatkozó előmun­kálatok elkészítését és az egyetemes gyűléshez terjesz­tését. — Ezzel megnyitván a közgyűlést, bejelenté ke­rületi felügyelő, hogy miután király ő felsége f.-hó 14-én meglátogatandja a reconstruált Szegedet és tudvalevőleg szegedi egyházunk királyi adományban is részesült; a kerület ő felségénél tisztelgő küldöttséget nevezzen ki. Ezen indítvány elfogadtatván, a küldöttség következő tagokból alakíttatott meg: Elnök: Szeberényi Gusztáv superintendens; tagok : b. Ambrózy Lajos, Scultéty Ede, Ivánka Imre, Zsilinszky Mihály, Havjár Dániel, Áchim Ádám, Kramár Béla, Belohorszky Gábor, Scultéty Pal, Szeberényi Andor és a szegedi egyház részéről: Horváth Lajos felügyelő, Thomay József lelkész. Szeberényi Gusztáv superintendens viszont terjedel­mes évi jelentését olvasá fel, melyből kiemeljük, hogy az idén kánonszerü egyházlátogatását a honti esperes­ségekben végezte. Kiküldettek ezután a kerületi törvényszéki tagok megválasztására s a kerületi pénztár megvizsgálására bi­zottságok. Ezen ülés többi idejét majdnem délutáni 1 óráig igénybe vette a mult évi jegyzőkönyv 10-ik pontjában foglalt Jeszenszky-féle indítvány a magyar nyelv népiskolai tanításáról és a magyar istenitiszteletek behozataláról és szaporításáról, miután ezen indítvány mult évben az

Next

/
Oldalképek
Tartalom