Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-23 / 38. szám

Menny kárpitja ím kitárva, Angyalok szép szózatára, Ők is áldják a hit hősét Az Istennek legyen dicsőség, örökkön — örökké, ámen! Tévelygés, bűn, vakhit, álság: Boldogságnak sírját ássák Sötétségben a nép ülve, Bűnbe vala elmerülve. Rejtve voltál ige fénye : Szív ereje, sziv reménye ; De szózat szólt s fénylett föld s ég — Az Istennek legyen dicsőség, Örökkön — örökké, ámen ! Ég megmozdul, föld megrendül, Apostolok nyelve zendül; Lélek száll le, szent pünkösdi, S a világot mind betölti. Sziklán Sión újra épül, Élő erős hit kövébül, S poklok gyöngék, hogy meggyőzzék Az istennek legyen dicsőség, Örökkön — örökké ámen ! Négy évszázad im lepergett, S te bölcsödhöz gyül ma serged, A világnak négy széliről, Óh Lutherünk, s szivben örül. Koporsóba beszegeztünk, De eszméid bennünk s köztünk, Hogy az alvót fel-felköltsék — Az Istennek legyen dicsőség, Örökkön — örökké ámen ! Oh Dicső te, ünnepeden, Áldás rád és fény neveden ! Te légy tüz- és felhő-oszlop, Éj ha borúi, éj ha oszlott. Hit, szeretet, fény, igazság S béke egymást csókolgassák. Igy lesz áldott szent emléked, Isten! hálát igy mondunk Néked, Örökkön — örökké, ámen! Sántha Károly. Pro aris et focis. — Ajánlva Bogisich Mihály urnák. — Több ízben említettem már s ígéretet tettem a felől, miszerint kimutatom, — a mennyire elszigetelt helyzetemnél fogva lehet, — mindazon pápista énekes könyveket, melyekben XVI s XVII. százi magyar református énekek foglaltatnak, hogy tudja meg az érdeklődő közönség, de különösen a magyar irodalomtörténet, honnét származtak azok a ^keleties, színgazdag, ragyogó, ó'si magyar énekek«, miket Bogisich úr az ő sajatjaikul vindikált a nélkül, hogy tulajdonkép ismerte volna a XVI. százi ref. s az 1651-iki első magyar-deák pápista gyűjteményt! íme, van szerencsém néhánynyal szolgálni, egygyel a régibb s többel az újabb korból ; előrebocsátom azt, hogy én itt semmiféle ellenokoskodást vagy hypoihesist meg nem engedhetek, mert én az elsorolandó könyveket mind, lapról-lapra átnéztem, s állítom, s állításomat örökké fenntartom, hogy a miket írok, azok ugy vannak, mert saját tapasztalataim után irom ! Bizonyára, ha az ember a magyar pápista nép kezein forgó énekes könyveket átvizsgálja, s különösen, midőn némely éneket énekelnrhall, lehetetlen nem örülnie lélekben, hogy ime! a buzgó pápista ember milyen szépen énekli azokat az énekeket, miket hajdan a magyar reformátorok irtak I Lássuk először a Csíki Cantionale Catholicumot, gyűjtötte Kájoni P. Fráter János, franciscanus barát, nyomatott a Csiki klastromban Cassai András által 1676-ban, ebben köv, énekeseink vannak: (más régi énekek címén.) 1. Szent vagy örökké atya úr isten 162. 1. 2. Az mely embernek jó hiti vagyon, Göncziben 150. lev. 3. Úr isten, mely sokan vannak (ad notam : Menyből jövök hoznátok). 4. Könyörögjünk az istennek sz. lelkének, Huszár Gálé, 115. 5. Adjunk hálát mindnyájan, Dávid Ferencé. 6. Áldj meg minket Atya isten. 7. Krisztus ki vagy nap és világ. 164. 1. 8. Hála te neked mennybéli sz. isten, variatiója a mai 141. sz. énekünknek, mely a zsoltárak első (1605-diki) kiadásaban jelent meg először Szenczi Molnár Albertöl. 9. Adjunk hálát az urnák mert érdemli. Etel után való ének. 10. Mondjunk dicséretet, — úr vacsora utáni, — meg van már 1575 ben nálunk. I r. Mi kegyes Atyánk, 120. 1. 12 Vedd el ur isten rólunk haragodat, 140. 1. már 1576-ban meg van nálunk. 13. Emlékezzél úr isten híveidről, 125. 1. kissé elformálva a két első vers, mint Illyésnél a Zsoltárok. 14. Hallgas meg minket úr isten, 161. 1. 15. Járuljunk mi az Istennek szt. fijához, 114. 1. Huszár Gálé. 16. O mennyei nagy boldogság, 141. 1. 17. Jézus Krisztus mi kegyelmes, 146. 1. 18. Menynek és földnek nemes teremtője, 159. 1. 19. Zakarias éneke rituális ének volt, ugyanazért Gönciben nincs, de a XVI. százban már meg van nálunk. 20. Több magyar Psalmus úgy elforgatva, mint Illyésben. 21. Mint a szép hives patakra, minden versével. 22. Erős varunk nekünk az isten, szórol-szóra, és pedig 45, (igazán 46.) Zsoltár címen. 23. Ne szállj perbe én velem, 50. (igazán 51.) Zsoltár címen, irta a XVII. száz elein Pécseli Király Imre. Mindezen énekek a XVI. százi magyar ref. gyűjteményekből valók, miket azokban — összehasonlítás végett — fel is kerestem 1 Az ujabb kori nép-énekes könyvek közül eddig ezeket láttam : I. Jó illatú rózsás-kert, Budapest (év nélkül) Rózsa Kálmán és neje, 8 r. 404. 1. 377. lapon : Dicséretes a gyermek, Dévai Biró Mátyásé, Karácsoni ének, G.-ben a 87. 1. 398. 1. A magyar nép hajdani éneke címen : »Boldog asszony anyánk.« Alig hajdani ! a középkori maradékok közt nincs, e szavak: Irtsd ki édes anyánk az eretnekséget, Magyar nemzetedtől a hitetlenséget, Hogy mint isten anyját régen tiszteltenek, Úgy minden magyarok most is dicsérjenek, — nyilván a XVII. száz véres üldözéseire emlékeztetnek, bár ez a százi pápista gyűjteményekben híre sincs, hanem hiszen lehetett ezt énekelni Károly és Terézia alatt is 1 403. 1. Mivel már beestvéledett, az 1. 2. verse ujabb, a 3. 4. 5. verse a XVII. százi ref. gyűjtemé nyékből vétetett szórói-szóra, fordítása ennek a német éneknek: »Ach bleib bei uns Herr Jesu Christ.4

Ez ének különbeu minden pápista gyűjteményben, á mit csak láttam — benne van.