Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-28 / 4. szám

Az elnökség megnyitó beszédében jelezvén az ezen convent elé tartozó ügyeknek két legfontosabbikát, ennek folytán egy lcözalap- és egy tanügyi bizottság neveztetett ki, amabba gr. Lónyay M. elnöklete alatt kineveztettek Benkő, Kerkapoly, Körmendy, Ritoók és Szentpéteri; emebbe Révész elnöklete alatt: Csonka, Hegedűs, Kovács Alb. és Ödön, további a convent elé terjesztett ügyeknek összeszedésére és azoknak mily sorrendben leendő tárgyalása iránti javaslatkészitésre kiküldettek Kiss Áron elnöklete alatt: Csonka S., Fejes, Kovács A., Szász D.; a conventi tanácskozási szabályok iránti javaslat készítésre Beöthy elnöklete alatt Baksay, Kovács Ö., Mocsáry s Szabó ; végül a zsinati számadások és a közalapra gyűlt összegek megvizsgálására Kántor S., elnöklete alatt: Fejes, Molnár; utasíttatván ezen bizottságok javaslataiknak mielőbbi benyújtására, de különösen utasíttatott a tanügyi, miután köztudomású dolog volt, hogy az országgyűlési közoktatásügyi bizottság f. hó 24-ikén estve fogja a középiskolai törvényjavaslatot tárgyalni. Utasíttatott egyszersmind ezen bizottság, hogy vegye figyelembe mind a vallásügyi minister által a mult évben a képviselőházhoz beterjesztett középiskolai törvényjavaslatot, mind pedig az országgyűlési közoktatási szűkebb körű bizottságnak azon törvényjavaslatra nézve legközelebb tett módosításait. A január 24-iki ülésben b. Vay gyengélkedése miatt nem jelenhetvén meg, a világi elnöki széket gr. Dégenfeld, mint legidősb főgondnok foglalta el. Az első napi ülés j. könyvének hitelesítése után az illető bizottságnak a conventi tanácskozási szabályokra vonatkozó javaslata vétetett tárgyalás alá, és ez némi csekély módosítással el is fogadtatott, mihamarabb kinyomattatni rendeltetett és egyszersmind kimondatott, hogy mihelyt kinyomatnak és a tagok között kiosztatnak, azonnal hatályba lépnek. Ezen szabályok jórészt összevágnak a zsinati vagy általában a modern tanácskozási szabályokkal. Igy p. o. ezen szabályok szerint is : az indityányt vagy határozati javaslatot tevők e szabályok szerint is Írásban tartoznak javaslataikat beterjeszteni, kiki egy tárgyhoz csak egyszer szólhat, kivévén a zárbeszéd tarthatására feljogosított indítványozókat vagy bizottsági előadókat. Személyes ügybeni vagy a napi kérdésre vonatkozólag, vagy félreértett szavainak helyreigazítására itt is felszólalhat bármely tag. A határozathozatalra megkívántatik legalább 20 tag, vagyis az összes konventi tagok (38) tele részének jelenléte. A szavazatok egyenlősége esetén az elnökök szava dönt, ha azonban ezek szavazata is kétfelé menne, akkor azon indítvány vagy javaslat elejtettnek tekintendő; ha azonban a szavazatok ilyeténképen való megoszlása valamely felterjesztett s igy oly ügynél történnék, melynek elintézését hosszabb időre elhalasztani nem lehet, vagy ha a benyújtott indítványnak vagy javaslatnak csak egyes pontjai felett való szavazásnál állana a fentebb emiitett eset, akkor az ily ügy illetve javaslat kiadatik a bizottságnak, azzal az utasítással, hogy azt a következő napi ülés elé ujabb szövegezéssel terjessze be. A konvent ülései nyilvánosak, de az elnökség, ha szükségesnek látja, ha három tag indítványozza, zárt ülést tart. Ezen javaslat letárgyalása után a tanügyi bizottság jelentése vétetett tárgyalás alá, de könnyen érthető okoknál fogva zárt ülésben. Jan. 25-iki ülés. Báró Vay Miklós az e napi ülésben sem jelenhetvén meg, az egyik elnöki széket újból gróf Degenfeld Imre foglalta el. Előbb a tegnapi nyilvános íilés jegyzőkönyve hitelesíttetett, azután pedig a tegnapi zárt ülésnek következő jegyzőkönyve olvastatott fel és hitelesíttetett : Zárt ülésben tárgyaltatott a képviselőház közoktatásügyi bizottsága előtt tárgyalás alatt levő középtanodai törvényjavaslatra vonatkozó bizottsági vélemény. Végzés. A középtanodai törvényjavaslat a képviselőház közoktatásügyi bizottsága előtt épen tárgyalás alatt levén, alkalmasnak találja az egyetemes konvent ezen időpontot, hogy a köznevelési és közoktatási szervezetről az országos zsinat által alkotott munkálatot, melyben az evangélium szerint reformált magyarországi keresztyén egyháznak a középtanodai közoktatás tárgyában elfoglalt álláspontja kifejezést nyert, melyhez ezen egyház ugy a békekötések által szentesitett történelmi jogokra, mint a tanügyi érdekekre tekintettel híven ragaszkodik, s melyet védeni elhatározott, a képviselőház elé terjessze, s megbízza az egyetemes konvent elnökeit, hogy az országos zsinat által elfogadott ezen munkálatot a sürgősségnek megfelelőleg felirat mellett, még ma a képviselőház elnökénél benyújtani, s a képviselőháztól ezen munkálatnak a közoktatásügyi bizottsághoz kiadását s méltó figyelembe vételét kérni szíveskedjenek. Ezután felolvastatott a tanügyi bizottságnak dr. Kovács Ödön bizottsági előadó által fogalmazott következő véleményes javaslata: Ki lévén küldve, hogy lehetőleg még e mai napra javaslatot tegyünk a konventnek egyetemes tanügyünk fejlesztése érdekében legsürgősebb teendői felől, van szerencsénk véleményünket következőkben terjeszteni elő : A konventnek összes tanügyünk fejlesztése érdekében végzendő első és főkötelességét szabatosan körülirta az 1882. szept. havában Debrecenben tartott zsinat jegyzőkönyvének 276-ik pontja alatt, midőn kimondta, hogy az iskolaügyi munkálatot (t. i. a „köznevelési és közoktatási szervezetet*) a ref. egyházunkban fennálló összes alsóbb és felsőbb iskolák mindennemű szellemi és anyagi ügyeire felügyelő és azokat intéző hatósághoz az egyetemes konventhez teszi át, hogy mint egyházunk törvényes jogainak őre és védelmezője a szükséges^ intézkedéseket összes tanügyünk összhangzatos fejlődése érdekében tegye meg. E szerint az irány, melyet tanügyünk fejlesztése érdekében követnünk kell, nem lehet egyéb, mint az, a mit az emiitett „köznevelési és közoktatási szervezet4 megszab. Hogy pedig a haladást ezen irány felé már most megkezdjük, erre nézve szükségesnek látjuk, hogy a konvent már jelen alkalommal intézzen felszólítást mind az öt egyházkerülethez, miszerint lehetőleg már a jövő 1883/4. tanévben kezdjék meg ezen egyházi törvény értelmében az alsóbb és felsőbb iskolák átalakítását és szervezését, a mennyiben pedig ujabb intézkedéseket tesznek (pl. tanárok választásánál), azoknál ezentúl feltétlenül ezen törvény határozatait kövessék. Egyszersmind felhivandók volnának az egyházkerületek arra is,