Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-09-16 / 37. szám
igazi gyermekbarát; ellenben Gaal Kassan s Batka Rozsnyón valóságos Orbiliusok, kiktől hamar búcsút vett a méltatlan bánásban részesült fiu. Hazajővén, atyja mesterségre szánta, de anyja megmenté, s elvitte Csehiekre a humánus s ügyes Henrid Mihály tanárhoz, kinél 2 évig 1819— 21 maradt. Ámbár tarára már a rhetori osztályba valómk ítélte, V. önkényt ismételte a syntaxist i82l /3 , hogy jobban haladhasson. 1822 23, Rozsnyón mint első éves rhetor s alumnista már correpetált Lehoczky Jónásnál. A jeles s remek előadásu Farkas András, ki a classikusokat magyarázta, s a lelkes Mispák Gergely, ki a magyar nyelv s irodalom iránt buzgólkodott, voltak V. legkedvesebb tanárai. Gyarapodván a clasikkusokban és stylaris ügyességekben, gyakran pótolá tanárait, tanulótarsaitól örömmel követtetve, mert nem praeceptoroskodott, hanem velük együtt tanulva magyarazgatott. Ez megerősité őt eredeti hajlamában, tanárrá lenni. Egyúttal correpetált Stymel ügyvéd házánál lakó három növendékkel, (Kere pessy Jenő, Kubinyi Jenő, Thuránszky István). Ekkor már nyilvánosan szónokolt a deprecation (iskolai istenitisztele^.) Elvégezvén a rhetori tanfolyamot, Eperjesre jött s itt négy évet töltött 1824I28 mint tanuló. Eleinte sokat küzdött anyagilag s szellemileg is a német nyelv miatt melyet azonban elsajátítván, már correpetált a 2-ik évben, 1825 6. A 3-ik évben 1826 7 a Dessewffy és Baloghyéknál correpetált. Azon kitűnő tanár, kihez hasonló kívánt lenni, a nagytudományu s szellemdús Greguss Mihály volt, kitől logikát, lélektant, aesthetikát, magy. történetet, a classikusok magyarázatát, Mayer András, kitől a theologiát, s Csupka András, kitől jogot hallgatott. 1827/8 Nevelősködött Kriebel házánál, s készült a candidaticumra. 1828. jul. 21-én letette kitűnő sikerrel a papjelölti vizsgát Jozeffy Pál superintendens elnöklete alatt. (Ez évben alapíttatott meg V. A. s Nemessányi közreműködésével a magy. önképző kór „magyar társaság4 ) Eperjesen. 1828/30. Nevelősködött Máriássy András cs. k. kamarás házánál elébb Rozsnyón, utóbb Eperjesen. 1830. Elindult Jénába, Klein Ernő s Liszkai Jánossal. Pozsony, Bécs, Prága, Dresda, Lipcsén át részint kocsin, részint gyalog érkezett Jénaba. Itt hallgatta a híres s nagytudományu Friesz Jakab alatt a philosophiát (kinek ethikai előadasai nagy hatással voltak Vandrákra) Luden Ilenrik alatt a történet, Hasé, Stöckel Baumgarten, Bein hold, Schott, Eichstaedt alatt a theol. tudományokat. Kirándult társaival a környékre is, s meglátogatta Lipcsét, Hallét, mindenütt hospitálva. 1831. Elvégezvén az iskolaévet, Némety nevii bar át javai beutazta (többnyire gyalog) Thüringiát, a Rajna vidékét, Baden, Württcmberg, Bajorországot — az egyetemeken mindenütt hospitálva — s Bécsen keresztül haza tért. Kipihenvén az ut fáradalmait, Eperjesre jött barátjai látogatására. Ott Dreppa Mihály tanár meghalván, V.-t kérték fel annak pótlására, mit ő el is fogadott, hogy Greguss mellett maradhasson. De midőn a rendes tanársággal kínálták meg, azt el nem fogadta, hanem Benczúr Józsefet ajanlta mint méltóbbat. De ez csak azon feltétel alat fogadta el, ha V. az ő helyét foglalja el (Berczélen l^3l l2 )) mint nevelő Szirmay Márk gyermekeinél, mi meg is történt 1832/3. A második évben Eperjesre jött mint nevelő, s mint ilyen gyakran helyettesité Greguss M.-t (a ki betegeskedett) a latin classikusok magyarázatában. 1833. Gregus Mihály Pozsonyba távozott mint tanár, s V.-t ajánlta utódjának, ki ez év aug. 8-án meg is választatott rendes tanárnak, s szept. 7-én iktattatott be uj hivatalába Munyai Antal igazgató által. Díszes, de terhes is vala ezen hivatal, mert két tanfolyamban (VII. VIII. oszt.) neki magának következőket kellett tanítani : logikát, lélektant, metaphysikát, aesthetikát, történetet, algebrát, mértant, physikát, latin- s magyar irókat 2 2 órában hetenként (400 váltó forint fizetés mellett.) Kartársai voltak: Munyai theol., Csupka András jog , Krajzell András philol., Keresztessy, Schulek l'rigyes, Benczúr, Klein Gy. s később llazslinszky Frigyes. Tanulók s közönség egyaránt szerették a lelkes, ideális lendületű, nagytudományu fiatal tanárt, ki az akkori (1830-as évek) hierarchikus szellemű partfogók s elöljáróság ellen is férfias bátorsággal s finom műveltséggel meg tudta védeni s biztosítani a tanári kar méltóságát. Keresztül vitte az ambulatorius igazgatóságot is, szerényen lemondván minden jogáról az igazgatósághoz. A szünidőket utazásra használta fel, bejárván az ország nagyobb részét. 1836 nőül vette Steller Viktória hajadont, ki azonban már 10 hó múlva elhalt. 1839 másodszor nősült, elvevén Kéler Emilia hajadont. Ezen házasságból származik 6 gyermeke. (Viktor, Pali, Gyula, — Cornélia, Etellce, Vilma). 1842 óta minden harmadik évben igazgató volt, s majdnem már mindent magyarul tanított. Alkalmi beszédei lélektani s ethikai alapon s a rethorika szabályai szerint nagy hatással voltak, s gyakran ki is nyomattak. A negyvenes években kezdé kiadni tankönyveit is, u. m. Lélektan, Logika, Ethika, s az észjog rendszere ; a többi műve : neveléstan, oktatástan s széptan kéziratban maradtak. Irt többször iskolai lapokba, részt vett a kerületi és egyetemes gyűléseken. Nem keresve, több kitüntetés érte. 1845, Trencsén, 1847 Árva, 1848-ban Sáros megye valasztá meg tablabirájának. 1847-ben megvalasztatott az akadémia levelező tagjává. 1848-ban részt vett mind nemzetőr a kassahegyi csatában. Az ötvenes években buzgón küzdött Jobb Vendel érdemes felügyelővel együtt az önkényuralom ellen, a kollégium autonómiájának megőrzése mellett. 1858-ban fényes ünnepet rendeztek barátjai 25 évi tanárságának évfordulóján, mely alkalommal egy estist billikom, — egy disz album — s más értékes emlékkel tisztelték meg, Jénából pedig a túdori diplomát kapta. 1860-ban Kassára idéztetett a hadi törvényszékeié a kassai csata miatt, de felmentetett. 1861-ben megnyílván a jogakadémia, átvette a közjogot s észjogot, mit 1874-ig tanított, 1878-ban ismét folytatott. 1865 ben nagy csapás érte, nagyreményű s széptehetségű fia Pál meghalt 15 éves korában. Ezen halaleset s 1866-ki betegsége nagyon megviselték. De felépülvén, ismét a régi lelkesedéssel tanított. 1870-ben megbízatott a magy. prot. gymnaziumok szervezetének kidolgozásával, mely munka ki is nyomatott. 1881. A Eerenc-József lovagrend keresztjével tiszteltetett meg a római jellemű, görög keresztyén miveltségü, a szép, jó, igaz s isteni iránt lelkesülő ritka férfiú s tanár.
