Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-09-09 / 36. szám

főtanodánk helyisége már alig felel meg a létszámnak és ha elemi iskolánk száma az által apad, hogy több helyt ezek községiekké alakulnak, ez nézetem szerint nevelésügyünknek csak előnyére válik, jobb berendezés, több tanitó alkalmazása által. Azonban a vallástanítás­róli gándoskodás egyházközségünk feladata lévén, szük­séges erre mennél nagyobb figyelmet fordítni. Ezek azon nevezetesebb események, melyek a kö­zelebbi zsinati közgyűlésünk óta egyházi életünkben fel­merüllek, mindezek mint tények tanúskodnak haladásunk­ról, tanúskodnak arról is, hogy a vallásunk iránti buzgóság és áldozatkészség nem csökkent, sőt ha figyelembe vesz­sziik, hogy az időközben történt k'sebb és nagyobb adakozá­sok általánosabbak, a régihez viszonyítva mintha növe­kedőben lennének. Ha tovább is ezen uton haladunk, egyházközségünk jövője kedvező képet fog nyújtani. De midőn az áldozatokról általánosságbán meg­emlékeztem, nem tehetem, hogy fel ne nyissam azon sajgó sebet, melyet egyházközségünkben legbuzgóbb, legáldozatkészébb tagja egyikének közelebbi elhunyta okozott. Ez Kelemen Benő, ki szorgalma, becsületessége által oly vagyont szerzett, melyből szépen tudott egy­házközségünknek is juttatni. Az Ur őt hosszú élettel ál­dotta meg, lehet ép azért, mert ő nem hasztalan tölté el/ Ezzel a főgondnok a gyűlést megnyitottnak nyil­vánítván, olvastatott a püspök ur évi jelentése, melynek bevezető részében saját hét éves működésére tett nagyon hatásos vonatkozatot. Az év folytán Német István és Tibald József papjelöltek kaptak alkalmazást s rajtok ki­vül Hathazi József, muzsnai lelkész választás utján kine­veztetett derzsi Jelkészszé. Kereszteltetett összesen 2118, konfirmáltatott 770, eskettetett 512 pár, meghalt 1746. Átállott 145, más vallásra lépett 37. Örömmel emelte ki a püspök ur, hogy a budapesti ekklézsia gazdagodott 600 Q ölnyi telekkel, melyet Budapest városa aján­dékozott templomhelyül. Elhalt összesen 13 lelkész vagy egyh. tanácsos. Ezután következett az egyh. képviselő tanács évi működésére vonatkozó jelentése Kovácsi An­tal közigazgatási jegyzőnek, melyben az egyház beléle­tére vonatkozó dolgokon kivül nevezetes volt a Kovács János tanár amerikai útjára vonatkozó s az amerikai és magyar unitáriusok közötti szellemi összeköttetés me­legségét ujabb tényekkel bizonyító jelentés. Az E. K. tanács ez évben megvásárolta a K. Biazini Domokos házát 30,000 frttal, mely épen a kolozsvári tanodával szemben fekszik, nemkülönben B. Bornemisza Pál lu­kácsfalvi, gazdánfalvi, felső-beregszői és más helyeken fekvő 2500 holdnyi birtokát 80,600 frton. A Richmond Anna tanári szék állandósittatván az alapitó gyermekei által, meghatároztatott, hogy vásároltassák belőle egy ingatlan birtok. Ezután a tánács tagjai templomba vo­nultak. Előző tudósítás röviden és összevontan emlékezett meg az évi jelentések tartalmáról. Pedig van ott a je­lentések során egy oly szép és közérdekű részlet Ko­vácsi Antal közigazgatási jegyző tollából, melyet két­ségtélenül örömmel fog olvasni a közönség, miként mi is nagy lelki örömmel hallgattuk a zsinaton lett felolva­sás alkalmával. Ez a szép részlet Kovács János tanár amerikai útjára vonatkozik. Im a jelentés ez ága szó szerint: Legutóbb tartott Egyházfőtanácsunk alkalmával be­jelentette volt E. K. Tanácsunk, miszerint Kovács János igazgató tanárt elküldötte észak amerikai hitfeleink meg­jatogatására, jelesen az Unitárius és más keresztyén egy­házak nemzeti conferentiájára, mely az i£82. évi sept. 18—22 napjain tartatott Saratóga városában. Kovács János 6 hónapi távollét után szerencsés hazajövetelével e vállalatunk szerencsésen befejeztetvén, arról mint vallásközönségünk történelmében páratlan, kö­vetkezményében minden tekintetben kiváló esemény­ről örömmel teszi meg az E. K. tanács a maga előter­jesztését Kovács János atyafiának ki e küldetést farad­hatlan munkássággal, ügyességgel végrehajtotta, az E. K. Tanácshoz f. évi augusztus 20-án beadott jelentése folytan. Szükséges tájékozásul az E. K. Tanács megjegyezni kivánja, hogy az a gyűlés, melyre Kovács János afiát, mint neve is mutatja, nem kizárólag unitárius gyűlés, ha­nem a Channing által proklamált unitárius eszmék véd­paizsa és az amerikai unitárius társulat hegemóniája alatt megtartott oly közös gyűlés, a melyen az unitárius egyházakon, gyülekezeteken, egyéneken kivül megje­lennek az unitárizmus és más felekezetekből kivált kü­lömböző elnevezésű oly vallásos társulatok, gyülekezetek és egyének is, a melyek és a kik az unitárius elvekkel rokonszenveznek s a mely testületek és községek val­lásos életének és munkásságának iránya az unitárius esz­mék és gondolkozás módnak irányával találkozik. Alko­tásánál fogva a gyűlés programmjaban ügyek igazítása mellékes, törványhozásról szó sem lehet ; főcélja a gyű­lésnek : vallási, vallásbölcseimi eszmék megbeszélése, ki­cserélése, személyes érintkezés és felvilágosítás. Ez utolsó ülés is népes volt. Kovács János afiát a gyűlésben Tisztelendő E. E. Hale bostoni lelkész ur s 1873-ben Budapesten is megfordult nemes barátunk mu­tatta be a következő szép szavakkal: „A magyar unitáriusok Consistoriuma követének gyülésünkön való megjelenése egyenes és szerves össze­köttetésbe hoz minket vallásközönségünk martyr koraval. A keresztyénség történelmében nincs romantikusabb és meghatóbb jelenség mint az unitárius hit atyáinak Len­gyelországban és Erdélyben feltűnt küzdelme és meg­próbáltatása; s nincs tiszteletre méltóbb tanitás, mint a melyet ők adtak a keresztyénségnek a szabadság szent törvényéhez való loyalis ragaszkodásokban, kiket a ha­talom semmi kísértésekkel sem birt eltéríteni a világos­ság útjáról. Századokkal ezelőtt hegységeik szép völgyeiben kifejtették a keresztyén szabadság nagy problémáit; munkálkodásuk ismeretlen volt Angliában és Ameriká­ban a mi atyáink e'őtt, a kik más téren azon problé­mák megfejtésén munkálkodtak; a tizenhetedik évszázad­ban fegyverben voltak a keresztyénségért, hogy a ke­resztyénség munkálkodhassék a maga feladatán. Orbán Báró szép megjegyzése szerint : mig Anglia gyarmato­kat alapított Amerikában, mig a tudományok újra éled­tek nyugot Európában, mig Anglia meg az újvilág sza­bad kormány formáit szervezte, Magyarország azalatt harcolt, hogy a törököt levegye Európa nyakáról. Há­rom századdal egyházunk megalakulása után az unitá­riusok kicserélhetik könyveiket, nézeteiket, egymást üdvö­zölhetik. Ebből látszik, hogy az igazság, ha igazsagot szeretők keresik, mindenütt ugyanazon hangokat adja, nyilatkozzék akár a magyarok szép nyelvén, akár Mar­tineau classicus bölcselmében, akár uj Anglia egyszerű dialectusán a Missisipi partjain.® Erre a gyűlés határozatilag felkérte Kovács János afiát, hogy Consistoriumunk irányában fejezze ki a gyű­lés köszönetét, hogy irt afiát képviselőül oda küldötte, maga részéről örömét fejezvén ki az ős egyház boldo­gulásán, mint a melyről a határozat szerént el lehet mon­dani az apostollal: »Tudom a te dolgaidat, a te szolgálatodat, hitedet

Next

/
Oldalképek
Tartalom