Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-08-26 / 34. szám
A hittanintézetben Eperjesen volt 24 tanítvány és 10 tett hitjelölti vizsgát. A tanárok lelkiismeretesen teljesítvén kötelességeiket, fejlődik az intézet is, melynek felsegélésére több adomány folyt be és 120 márk Lu thcr összes iratainak megszerzésére utalványoztatott. A jövő iskolai tanévben a miniszter által ajánlott közegészségtan is felveendő a tantárgyak közé. A kerületi tanítóképezde 3 tanárának Eperjesen 300 frtal emeltetett az évi fizetés. A gyűlés azonkívül 100 frtot utalványozott tanszerekre s elhatározta, hogy az I884 /5 iskolai évvel csak oly növendékek veendők fel az intézetbe, kik a középtanoda hatodik osztályát már bevégezték. A kerületi lelkész-, tanár-, tanitó és azok özvegyei és árvái nyugdíjintézete 136,323 frtnyi vagyonállást, 5444 frtnyi vagyonszaporodással mutat ki. A közigazgatási pénztár vagyonállása tesz 37,097 frt. A »Máday* alap 2280, a tanitóképezdei alap 99,928 frtot képez és az utolsó évben 3095 frttal szaporodott. A illető számadások rendben találtatván, a pénztárt kezelő tagoknak fáradozásuk és hű sáfárkodásukért hálás köszönet szavaztatott meg. Weber Samu. (Vége köv.) RÉGISÉGEK Hontmegye vallásügyi történetéhez a XVI., XVII. és XVIII. századokban. (Vége.) IX. A nép sanyarú helyzete, s a reactio további lépései. A vallásbeli háborgatásoknál, a népnek, a török-, német- s kurucok által a közbeni nyomorgatásai nagyobbak valának. Az érsekújvári basa, a pozsonyi vésztörvényszék működésében s a prot. papok üldözésében, valamely ellene szándoklott csapás előjelét sejtve, az eminije alatti községek adóját 3—5-szörösen fölemelte. A paraszt vármegyék kapitányai, kik t, i. a járási szolgabirák helyett a török adót behajtották, a budai basa engedelmével Bars Enyen elhatározták, hogy a szertelen adó leengedése végett magok közül a szultánhoz, Konstantinápolyba követeket küldenek ; mely szándokuktól a megyék és Amiingen kir. helytartó tanácsára elállottak. 1683-ban Tököli kurucai és Kara Musztafa törökjei mellett Hontmegye fölkelni parancsolt népéből 170 ember vett részt Bécs ostromában, miért Rabatka császári tábornok a megyére 800,000 frt sarcot vetett. A nép az irtózatos katonai kínzások elől az erdőkbe menekült, ugy hogy mikor a cs. tábornok a megyét az alispánnal együtt bejárta, egy lelket se talált a falukban. Mindez által a megye nemessége s népe Budának mind 1684. mind 86-ki ostromaiban részt vett. Az 1681. 26. t. c. 12. §-a azt mondja: minthogy az evangélikusok több megyék közt Honiban is majdnem valamennyi templomaik birtokában vágynák: azok jelen birtokosaik kezén meghagyatnak. A fönntebbi tanuvallatásokkal tehát az evangélikusoknak templomaik birtokából kiforgatása céloztatott. 1718-ban, egy kir. parancs a báthi templom s parochiának, minthogy földesúri telken épitvék, a kthsok részére kiadatását rendeli. Az 1647:6. t.c.-ben Báthon kivül megnevezett Füzes-Gyarmaton, Prencsfalun, Vinokán is a templomok elvétettek. Kohári István, Csalón, Kormosón, a maga evang. jobbágyaira kath. papot küldött; kinek egyházi szolgálatával az ottani s vidéki evangélikusok élni, s annak stólát fizetni tartoztanak. És minthogy a Kormosóval tőszomszéd Királyfalván, Zólyom megyében létező evang. paphoz a kormosiak átjártak : Kohári kir. parancs által onnan az evang. papot elűzette, és Zólyom megye rendeit addigi elnézésökért megdorgáltatá. Sipéken a primás 80 kath. lélek számára kath. parochiát alapított, mely alá azonban hat, ma 2000 lélekkel virágzó evang. ekkla tartozott, mig oly népes kath. primási községek, mint Déjtár 1400, Baráti-Bernece: 1300, Hidvég: 900, Hont 650, Vece: 500 lélekkel máig filiák. Füzes-Gyarmatnak is csak 200 lélekre tart a primás plébánust. A bozoki urodalom jobbágyságának katholizálása teljesen, Börzsönyi félig. Füzes Gyarmati negyedében sikerült.— Kövesd, Szob, Kospallag helységekben a megfogyott magyarság: Tót-Maroson, Mikolán, Palánkon, német kath. elemmel szaporíttatolt föl, mialatt Nyitrában egyebütt gróf Erdődi püspök által egész ref. magyar falukból kihajtatott a nép, hogy kath. tótoknak adjanak helyet. A kik a kath. vallásra áttérni vonakodtak, mint a Bozok vidékiek Békés megyébe; a Nyitrából s Montból kiüzöttek, az alföld több megyéibe, kivált a kunságba költöztek. Ily kegyetlenül bántak a kath. magyar földesurak, prot. magyar jobbágyaikkal, kiket a török földesúr, mig az adót megfizették neki, megkímélt s hitében nem háborgatott. X. Kormányrendeletek s egyéb jegyzetek, 1728-ban a pozsonyi helytartótanács, a hontmegyei mindkét evang. felekezet papjait összeiratván: I. a kishonti evang. seniorátusban, Fabricius István, tiszolci lelkész esperessége alatt 14 lelkész számláltatott; reform, pap, Rimaszombatban kettő, Zeherén egy volt, kik a borsodi esperességhez tartoztak. 2. Nagy Hantban, Raphanides Pál ledényi lelkész esperessége alatt, következő 18 evang. anyaegyház lelkésze találtatott: Bagonya, Bagyán, Csank, K. Csalomja, Cseri, Dacsó-Lam, Darázsi, Derzsenye, Drenó, Lissó, Marót, K. Palojta, Prandorf, Pribel, F. Rakonca, Terény, Teszér, melyekhez Zólyomból Királyfalva, Barsból Tót-Vezekény csatlakozott. 3. A reformátusok két senioratusához tartoztak: a) a barsihoz : Kis-Kér, Bori, Fegyvernek, Peszek, Kis-Salló, K. Ölved ; b) a nógrádihoz: Maros, Mikola, Szokola, Pásztó, Perőcsény. Azon kérdés tétetett a két felekezet papjai elé Kis-Hontban, Rima Szombatban, Nagy-Hontban, Teszéren : kinek, és mily meghatalmazásából, s minő hatósággal neveztetnek ki a superintendensek és seniorok? Felelet: az 1608. I. t. c. rendeli, hogy a hitfelekezetek közti gyűlölség kikerülése végett, mindegyik felekezet magának superintendenseket válaszszon. Az ágostai hittartók, hivatkoznak különösen néhai Thurzó György nádor által Zsolnán 1610-ben tartott nemzeti zsinat határozataira, melyekben a superintendens és senior választásmódja elrendeltetik; hivatkoznak az 1681. 25. t.-cikkre, mely az 1608. I cikket megerősíti, melynek értelmében járt el az ő fge által kinevezett országos vallásügyi bizottság. A superintendens és senior pedig választatik a pap társak által az 1608. 1 t. c utasítása szerint, hogy ez által a felek közti ellenkezések megszüntettessenek. 1733-ban pedig a pozsonyi consilium, a vármegyék által, a r. kath. ekklákat, ezek filiáit, egymástóli távolságát, a templomok s parochiák épületeinek állapotát kívánta fölterjesztetni. Ugyanez évben volt az első esperességi visitatio, mely a megye archívumában őriztetik, mely szerint a megye felső és alsó alesperességre osztatott, ez 21, amaz 19 ekklával.
