Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-08 / 27. szám

mulasztására csak egy elfogadható okot ismerek, ez: a „betegség," már pedig a számadás hiányait betegséggel mentegetni nagyon ritka esetben volna lehetséges. A számadásokra nézve eddig az volt nálunk a szokás, hogy azoknak a lelkész által hitelesített másolatai can. vizitátió alkalmával átadattak s az esperes által felülvizsgálat végett egyes tanácsbiráknak kiosztattak, de hogy az egyházlátogatásról felolvasott esperesi jelentésben évről évre előfordulna ez a kifejezés: ,,a számadások rendben vannak, átvétettek," ez teljességgel nem áll, legalább a három utóbbi év egyházmegyei jegyzőkönyveiben ez a kifejezés nem fordul elő, az 1881 jkv. szerint: az egyházak számadásai helyben megvizsgálva s a can. visitátiónak átadva vannak, — 1882jkv. szerint: az egyházak számadásai a helyi presbyteriumok által megvizsgáltattak s felülvizsgálat végett beadattak, — az 1883. szerint: az egyházak számadásai felülvizsgálat végett beadattak, — és ez nagyon természetes, mert ezt monadni: rendben vannak, csak olyan számadásokról lehet, melyek a felülvizsgálat által is rendben lévőknek találtatnak. Hogy az a felülvizsgálat olykor soká késik az éji homályban, az eltagadhatatlan tény, de ez igy lesz mindaddig, mig minden egyházmegye számvevőszéket nem szervez; mert a mód, a mit B. I. ajánl, hogy t. i. a canonica visitatió minden egyház számadását loco átvizsgálja és észrevételekkel ellássa, gyakorlatilag alig lenne kivihető, annyival inkább, mert B. I. az iskolák megvizsgálását is a can. visitatió kötelességévé teszi, már pedig hogy a can. visitatió egyéb teendők mellett, p. o. Felső-Baranyában 64 anya- és 10 leányegyház évi számadását helyben átvizsgálja és e mellett minden iskolát meglátogasson, erre nézve egy külön, utazó esperesi hivatalt kellene fellálitani. A ki a visszás és vadházasságok ügyét, a számvizsgálatot és iskolalátogatást is a can. visitatiora, tehát az esperesre akarja tolni, különösen ilyen sok ekklézsiát számláló egyházmegyében, az figyelmen kivűl hagyja azt, hogy az esperes maga is fungens lelkész, esperesi irodai teendői is sok időt igényelnek, midőn évenkénti ügyszámai 900 és 1000 közt váltakoznak: — de figyelmen kivül hagyja a munkafelosztás elvét is, midőn egy ember vagy hivatalt olyannyira túl akar terhelni. — Az iskolákat hadd vizsgálja a körlelkész és körtanitó, a számadásokat pedig a számvevő szék. — Egyébiránt, ha minden lelkész hivatalát pontosan betölti, kötelességét híven teljesiti, egyháza anyagi és szellemi ügyeit lelkiismeretesen kezeli, minden bizonynyal könnyebb, kevesebb és kedvesebb teendője lesz a canonica visitatió nak. Szendy Lajos vejti-i ref. lelkész. ISKOLAÜGY. Az ev. ref. egyet, tanügyi bizottság gyűlése. A f, év. jun. s következő napjain tartott konvent j. k. 24. sz. a. végzésében megbízta a tanügyi bizottságot, hogy mára közelebbi konvent elé terjeszszenjavaslatot: az érettségi vizsgálatok berendezéséről; a középiskolai köteles tantárgyakból a középiskoláben felveendő tananyag mennyiségéről, terjedelméről, beosztásáról, tanítási módszeréről és a használható tankönyvekről, — kijelölvén azon főbb elveket, melyeket a tanterv készítésénél szem előtt tartson. Ugyanazon konventi j. k. 66. sz. a. a lelkészképzés ügye is napirendre tüzetett és végeztetett, hogy az 5 theol. intézet tanárkara készítsen külön-külön javaslatot az iránt, miként gondolja a lelkészképzés ügyét a változott viszonyoknak megfelelóleg rendezni, és utasíttatott, hogy javaslatában különös tekintettel legyen arra, hogy a theologusok tanitó képesítése, valamint a m. kir cultusminizsteriumnak az egyházkerületekhez intézett felhívása értelmében, a közegészségtannak tanítása miként illeszthető be a hittanfolyam tantervébe. Végül utasítva lettek az egyházkerületek, hogy miután az állam által fenntartott tanitóképezdék tanfolyama 4 évre terjesztetett ki, ehhez képest tanítóképző intézeteink atalakitasáról véleményes javaslatot, illetve tervet dolgozzanak ki. Mindezen nevezetes és ref. egyházunkat igen közelről érdeklő ügyek elintézése, illetőleg az iránti javaslattétel végett, az egyet, tanügyi bizottság ft. Török Pal püspök úr felhivasára f. hó 5-ikén gyűlt össze Budapesten. Sajnosan kellett azonban a bizottságnak nélkülöznie épen azt, ki tapasztaltsága és ügybuzgóságanál fogva leginkább hivatva volt irányt adni a tanácskozásnak. Török Pal püspök úr ugyanis egészségi allapotaban hirtelen beállott sajnos változás következtében a bizottság tanácskozásaiban részt nem vehetett. A bizottság tagjai csaknem teljes számban gyűltek össze a ref. egyház tanácstermében. Jelen voltak tiszántulról: id. Kiss Áron, Balogh Ferenc, Joó István, Ritook Zsigmond, Tóth Sámuel, Békéssy Karoly, tiszaninnenről: Mitrovics Gyula, Radácsy György, Szinyei Gerzson, dr. Lengyel; dunántulról: Jókay Karoly, Antal Gábor, Németh Istvén, dunamellékéről: Szász Károly, Gönczy Pál, Filó Lajos, Kovács Albert, dr. Ballagi Mór, és Erdélyből: Gáspár János, dr. Kovács Ödön, Székely Ferencz, Parády Kálmán. Helyetes elnöknek egyhangúlag id. Kiss Áron, jegyzőknek pedig dr. Kovács Ödön és Parady Kalman megválasztatván, felolvastattak az egyet, konvent jegyzőkönyvének a tanügyi teendőkre vonatkozó határozatai, valamint a gyűlés előre kijelölt targyai, miszerint az egyet, konvent által a gymnaziumokra, theol. akadémiákra és tanítóképző intézetekre vonatkozólag kívántatik javaslat. Br. Ballagi Mór. Minthogy tudomása szerint az egyes kerületek és intézetek az emiitett ügyekre vonatkozó előmunkálataikat, javaslataikat megtették, három albizottság kiküldését hozza javaslatba, hogy a beérkezett előmunkálatok alapján javaslatokat készítsenek, melyek az egyet. tan. bizottságnak tanácskozási alapul szolgáljanak. A gyűlés mellőzvén azon indítványt, mely szerint első sorban azon kérdés volna eldöntendő, hogy mennyiben illetékes, főleg a gymnaziumokra vonatkozólag a bizottság, egyhangúlag elfogadta Ballagi indítványát, s chez képest három albizottságot küldött ki.