Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-07-01 / 26. szám

IRODALOMDobrovsky és Franké kiadásában megjelent: Földrajz a gymnáziumok számára. III. kötet. Afrika, Ausztrália, Polynesia és Amerika. A legújabb miniszteri tanterv szerint irta Laky Dániel, főgymnáziumi tanár. E 136 lapra terjedő füzet, a szöveg közé nyomott földrajzi és természetrajzi ábrákkal van illusztrálva. Szorosan ragaszkodik a miniszteri tantervhez, s a földrajzi tudomány legújabb adatait is fölhasználja. Igy pl. az osztrák-magyar sarkvidéki expeditió altal alig tiz évvel ezelőtt fölfedezett Ferenc József földe is kimerítően van benne ismertetve. Ara 90 kr. Hajnal Ábel emlékezete. Irta s a békésbánati ref. egyházmegye ápr. 17-dikén Makón tartott közgyűlésén felolvasta Csécsi Miklós, ref. lelkész. —28 lapon méltatni annyi igazi érdemet, mint a mennyivel Hajnal Ábelünk ékeskedett, nehéz feladat. Szerzőre nézve ez annyival nehezebbé vált, mert szoros összeköttetésben állván boldogult kitűnőségünkkel, annak nagy érdemeit apróra ismerte. Szerzőnek ennélfogva az volt a főfeladata, hogy kiszemelje Hajnal Ábel életéből maradandó becsű alkotásait s egyúttal feltüntesse az őt legjobban jellemző egyéni vonasokat. E részben mindjárt kiindulási pontja jól van választva; szerinte ugyanis, ha papról van szó, első és fődolog annak theologiai álláspontját megismerni. Hajnal Ábelre legelhatározóbb befolyással Neander volt, kinek tanai visszhangra találtak az ifjú Hajnal Ábel lelkében, s élemedett korában is azokhoz ragaszkodott. Hajnal tehát, mint theologus a Schleiermacher-iskolájanak híve, mely iskolának legfőbb hitágazata az, hogy a vallás minden szellemi életnek forrása, a kedély legbensőbb mozgalma, s ennélfogva a keresztyénség nem tan, hanem élet. Ezért mondta Hajnal a Prot. egylet ellen tartott beszédében, hogy nálunk „több hit szükséges, s nem uj hitcikkek (hol voliak azok?), szilárdabb bizalom, nem ujabb szövetség, erősebb ragaszkodás, nem pedig uj alap/ Hajnal mint lelkipásztor belátta, hogy nálunk a lelkész tekintélyét világi rang vagy nagy vagyon nem emeli s ennélfogva elmaradhatatlanul szükséges, hogy a magyar prot. papban meglegyen a s

léleknek kettős mértéke,® a buzgóság hatványozva, csüggedetlen, mindig jót remélő, a gondviselésben rendületlenül bízó, a Krisztusban megszentelt lelkület. E szellemi javak hiányával, ugy gondolta, a lelkész nagy feladatát meg sem közelitheti. Ezért maga járt buzgóság dolgában jó példával elől, s esperessége alatt a megyéjebeli papságot ama Krisztusban megszentelt lelkület kiképzésére serkentette. Egyházmegyéjében, mikor ő annak vezetését átvette, nem volt elég kormányozni: ott alkotni kellett. Roppant területen elszórt, szétszórt hívek jutottak felügyelete alá, kiknek állapotáról hogy meggyőződést szerezzen, keresztül-kasul bejárta tractusát. Minden utja után maradandó emlékeket hagyott. Volt oly útazása mely valóságos fölfedező út volt: 1867-iki jelentésében leirja, miként fedezte fel a bunya-szegszárdi ref. települőket, akiket ott egyházzá tömörített s hazaérve, első dolga volt minden követ megmozditni az új eklézsia segélyezése ügyében. Vezérszerepre termett férfi volt, kinek élete telve tanulsággal arra nézve, mikép munkálkodik az igazi jó pásztor, s minő eszközöket építhető meg legszilárdabban az Ur háza. Jelen füzetet a békésbánáti egyházmegye adta ki, s tiszta jövedelme a Vallásos iratokat terjesztő egylet pénztárát illeti. Ára 20 kr. Ifj. Nagel Ottó kiadásában Budepesten megjelent a Magyar általános levelező és házi titkár első és 2-dik füzete. Szerkeszti Knorr Alajos. E mű tartalma a nálunk eddig ismert levelezők tartalmától lényegesen eltér, mert nemcsak a levélirás szabályai és levélminták közlésére szorítkozik; hanem oly ismeretek terjesztését is célozza, melyekre a közéletben mindenkinek szüksége lehet, s melyeket nagy részt csak hosszasabb kutatás után csak is elszórtan egyes könyvekben, folyóiratokban találhatnánk fel ; a műben tehát gyakorlati irányánál és tartalmánál fogva hasznos sőt nélkülözhetetlen kézi könyvet remélhetünk. Minthogy a levélnek egy kerekded egészet kell képezni, szerző indokoltnak látja annak szükségét, hogy a levélíró bizonyos, a művelt világ közös tulajdonáva vált szabályokat tartson meg, mely szabályok a nyelv és helyes írásra, a levélirás módjára, a tartalom elődásának és indokolásának szabatosságára és a külső alak helyességére vonatkoznak. Ezekben körvonalozza szerző, jelen művének a levélírásra vonatkozó tartalmát s mindjárt megkezdi a nyelv és helyes írás szabályainak ismertetését, megmondja, hogy tulajdonképen mi értendő a nyelv alatt, értekezik a hangokról, melyek a gondolatkifejezés eszközéül szolgálnak, a hangok felosztásáról, a hangok kifejezésére szolgáló jelekről a betűkről és a hangok leírásáról. A második részben értekezik a szókról, azok jelentéséről, alakjáról s különösen a beszédrészekről, a szóképzésről és tárgyalja az egyszerű mondatot. Egy-egy füzet ára 30 kr. Ajánljuk a t. c. olvasó közönség figyelmébe és partfogásába. Ugyan ezen kiadónál teljesen megjelent: Önügyvéd cimű mű 19-ik füzete. Irta Knorr Alajos. E füzetben a szerző folytatja a hagyatéki eljárás ismertetését; közli a hagyatéki eljárásra vonatkozó illeték szabályokat s azzal áttér a gyámság és gondnokság szabályaira ; tárgyalja különösen a gyámság és gondnokság általános szabályait, a gyámok és gondnokok felelősségét, a gyámok és gondnokok jogait és kötelességeit a gyámoltak és gondnokoltak képviseletére, a vagyonkezelésre, a vagyontalan gyámoltak és gondnokoltakra nézve, a gyámhatósági jóváhagyás eseteire és a számadásra, értekezik a rokonok jogairól és a családtanácsról, és ismerteti a gyámhatósági pénzkezelés módjait. Továbbá tárgyalja a gyermekek és szülők közti viszonyt, ismerteti a törvényes gyermekek jogait, a törvényesités eseteit és az örökbefogadás módját, végre kózli a bírói letétek körüli szabályokat E füzet ára 30 kr. A beregi ev. ref. egyházmegye Beregszászban tartott tavaszi közgyűléseinek jegyzőkönyve. Kiadta Sütő Kálmán egyházmegyei főjegyző. Elnökök Peterdy Károly esperes és Kántor Sámuel segédgondnok, kik az uj törvény alapján szervezett egyházközségi presbyteriumok szavazata által ismét megválasztattak. Az egyházmegyében a hitélet és keresztyéni buzgalom nemhogy csökkent volna, hanem inkább emelkedett. A hívek szorgalmasan látogatják az Ur házát, az ünnepeket megszentelik, a vadházasságok mindinkább ritkulnak, s ezeknek hivatalból üldöztetésére a polgári hatóság is üdvösen hat közre, amennyiben a megyei bizottmány határozatilag megbízta az alispáni hivatalt ezen társadalmi filoxera pusztításával. Úgyszintén a vasárnapi botrányos munkákat is teljes szigorral kezdte megakadályozni a hatóság. A népmozgalmi statisztika is kedvező adatokat tűntet fel : született 1784, meghalt 1378 tehát a szaporodás 406 lélek. Igen érdekes e jegyzőkönyvben a benei ref. iskolanak községivé alakítása. A benei kisded egyház, nem lévén miből kijavitni megrongált iskolaházát, szerződést kötött a községi iskolaszékkel, mely szerint a ref. egyház a tanítói lakot és tanszobát, az egyház tulajdonjogának épségben tartása mellett, a községi iskola használatába átbocsátotta. Ennek fejében köteles a községi iskolaszék évi 10 frtnyi bért fizetni, s a községi is-