Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-27 / 21. szám

időkben is, és ennek dacára a közelebbi évben az egyházi, és iskolai és jótékonycélokra hozott áldozatok jóval fölözik az előbbi évieket. Az egyes gyülekezetek altal templomi, iskolai s más egyházi épületekre fordított kiadások 103.000 frtra rúgnak, az egyeseknek Isten dicsőségére tett adományai pedig mintegy 25.000 frtot tesznek. A sok adomány közül kiemeltetik az ó-morovicai polgári községé, mely az egyháznak 4000 frtot adott, Ordasé, mely 2000-et. Különösen örvendetes jelenségül emlittetik fel a n -körösi egyház két tagjának alapítványa ; az egyik Sántha Ferencné egyszerű gazdálkodó nő, ki mintegy 1200 frtra becsülhető házát a reform, egyházra telekkönyveztette át azon kikötéssel, hogy azt haláláig használhassa, holta után pedig árvaházúl szolgáljon. Egy másik gazdálkodó polgár pedig Bihary Mihály és neje 43 katast. hold földet ajándékozott holta utánra az egyháznak részint árvaházi, részint tanulói ösztöndíjakra. Örvendetes eseményül tekinthető az is, hogy dr. Vécsey Tamás e. ker. jegyző ur, a mult őszön tett ígéretéhez képest az 1869-ik év óta megjelent mindazon országos törvényeket és miniszteri rendeleteket, melyek az egyházakat, lelkészeket, tanítókat közelebbről érdeklik, összegyűjtötte, exact betűrendes tárgymutatóval ellátta, mely becses mű az e. kerület költségén közelebb kinyomatott. Mint a lelkészekre és tanítókra nézve érdekes és igen jól használható mű említtetik fel a Hetessy Viktor drávafoki lelkész által közelebb kiadott énekes könyvi kalauz, vagy mondhatnók, énekeskönyvi konkordáncia. Méltó továbbá a felemlitésre a Szilády Áron keze alól közelebb kikerült »Régi magyar költők könyvtara4

című dolgozat, mely a magyar nyelvészettel foglalkozókra nézve egyik legbecsesebb mű, pedig melyik reform, lelkészt ne érdekelné a magyar nyelvészet! Nagyobb csapas egyházunkat, mint említtetett, nem érte ; a kerület közel harmadfél szász lelkésze közül a közelebbi év folytán csupán egy, az áporkai dőlt ki az élők sorából. De kidőlt a hazai protest. egyháznak egyik kimagasló oszlop embere, gr. Degenfeld Imre, a ki az egész magyar prot. egyházé és így a mienk is volt, a kinek neve és emléke ezen kerület altal is kegyelettel fog őriztetni. A püspöki jelentésre tett pár egyéni észrevétele után gr. Lónyay Menyhertnek következett a papi vizsgákról szóló jelentés, mely eléggé leverő hatásű. Kétkét segédlelkész all mind az első, mind a második papi vizsga elé, ezek közül egy már az előzőleg tett pótvizsgán ki nem elégitőnek találtatott, három pedig kielégítő osztályzattal bocsáttatott keresztül. Igaz, hogy a mérték szigorú, de az élet, a mai rohanva haladó kor, a minden téren mutatkozó nagy verseny még szigorúbb mértéket kiván, s kerületünk nem retten vissza ennek sem alkalmazásától. Ballagi Mor emlékezetébe hozván a közgyűlésnek, hogy a testvér evang. egyház főfelügyelője b. Prónay Dezsőnek beigtatási ünnepélye f. hó 23-ikán leend, egy üdvözlő küldöttség neveztetett ki, melynek tagjai gr. Lónyay Menyhérten kívül Antos János, Ballagi, Jordán, gr. Teleky Gyula, Filó, Sípos P. és Koncz Imre valának. Ezután következtek a miniszteri intézvények, politikai hatóságok s a testvérkerületek átiratai. Ezek közül kissé hosszabb eszmecserét a tiszáninneni reform, kerület átirata idézett elő, mely átirat szerint megkeresendő volna a törvényhozás az iránt, hogy az uj gymnáz. törvény által a felekezetekre rótt terhek vagyis az egyházi és iskolai szükségek közalladalmi költséggel fedeztessenek. Gr. Lónyay törvényesnek tekinti ugyan ezen óhajtást, de céltévesztettnek, mert eredménye, ha ugyan ezen kérésünk teljesíttetnék, a protest. egyház függetlenségének kockára tétele lenne. Filó nem szeretné, ha ily nagy fontosságú megkeresés fölött egyszerűen napirendre térne a közgyűlés, de azt sem óhajtja, hogy vaktában pártolólag nyilatkozzunk, hanem hogy adassék ki bizottságnak, mely még ezen gyűlés alatt jelentést tegyen. Gr. Ráday G. nem pártolhatja az átiratot mint protestáns, mert félti az egyház önkormányzati jogát, de nem mint hazafi, féltve az országot elviselhetlen terhektől. Kerkápolyi kifejti az 1848. XX. t. c. következéseit, melyek az összes egyházi javak szekularizálásában tetőznek, mert ha az állam gondoskodik az egyházak és iskolákról, állami vagyon lesz eo ipso az egyházak szerzett tulajdona. Nem ok nélkül vártak 35 esztendeig e törvény életbeléptetésével. Igen megfontolandó a lépés ily állami beavatkozás sürgetése iránt. Nem ellenzi, hogy beható tanulmányozásra bizottságnak adassék a javaslat ki, de utal a nehézségekre, melyek lehetetlenné teszik, hogy a bizottság már holnap véleményes előterjesztést tegyen. Török Pál püspök érdekes beszédben ismerteti a hivatkozott 48-iki sarktörvény genezisét és annak 3. §-a megvalósithatlanságát. Megvalósítható a 2. §., a vallásfelekezetek közötti »tökéletes egyenlőség és viszonosság*. Ennek életbeléptetéseért már sokszor felirt az egyházkerület, irjon fel hát ismét, a sárospataki javaslat alkalmából. De a 3. §. foganatosítást sürgetni nem tartja érdekünkben állónak. Maga az 1848-iki törvényhozás tisztába jött a hivatkozott elvi kijelentésnek megvalósithatlansága felől. A törvényjavaslat előterjesztésére utasított pénzügyminiszter Kossuth Lajos, konstatálta az országgyűlés előtt, hogy csak a népiskolák fenntartása évenkint 60 millióba kerülne. E szavakkal végezte Kossuth beszédét : »nincsenek uradalmaink a holdban és feneketlen aranybányáink a fold mélyében.4

— Különben ez a kérdés az egyetemes egyházat érdeklő levén : a tiszántúli kerület javaslatát a konventhez fölterjeszteni javasolja. Ez indítvány gr. Lónyay Menyhért hozzájárulása után egyhangúlag elfogadtatott. A testvér egyházkerületek j.-könyveinek általanosabb érdekű határozatai előterjesztetvén, azok közül főbb figyelmet azon intézkedések költöttek, melyek a pánszláv mozgalmak elfojtasára irányulnak, s továbbá a pozsonyi theologiai akadémia ujszervezete és tanterve, mely az egyetemes reform, tanügyi bizottságnak és konventnek is, melyeknek közelebb egyik feladatuk leend a hazai ref. theologiai intézetek számára új s egységes tantervet készíteni, figyelmébe ajanltatik. Felolvastatván az országos prot. árvaház elnökének az árvaház segélyezése iránt felhívó levele, egyhangúlag elhatároztatott ezen áldásos és teljesen kifogástalanul vezetett intézetnek híveink és egyházhatósagaink figyelmébe való ajánlása. — Arany János özvegyének az egyházker. részvétiratát megköszönő becses levele irattárban megőriztetni rendeltetett. Ezután következett volna a kilenczes bizottság munkálata, de ha a többi kerület a zsinati törvények életbeléptetése végett külön gyűlést tartott, mi legalabb szenteljünk erre külön napot, mondatott; azért ezúttal a számadásokat vizsgáló bizottságok jelentései és az ügyészi jelentések vétettek fel, melyek — hála Istennek — most is a szokott stylusban szerkesztvék : a pénztárak rendben vannak, lelkiismeretesen kezeltetnek, a kezelők felmentendők. Az államsegély egy része már évek óta tőkésittetvén, ezen tőke ma már mintegy 85 ezer