Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)
1883-05-13 / 19. szám
többséggel a jegyzői kar «'s, az egyházi aljegyzőt kivéve, melyre uj szavazás rendeltetett. Lemondott ezután a tanácsbirói testület, uj szavazás elrendelése után a gyűlés folyó ügyei tárgyalásához fogott. A közgyűlést megelőző napon, hogy ezt is emiitsük, lelkészi értekezlet, tanügyi bizottsági ülés tartatván, ezek jkönyvei másnap a gyűlés elé terjesztettek. Nem lehet szándékom a másfél nap tartott gyűlés tárgyait egész terjedelmökben közölni, ugyanazért csak némely általánosabb érdekű pontjait emlitem fel, hadd szóljon már rólunk is az irás, nehogy utóbb valaki tréfából epitaphiumunkat megírja ; holott bizony élünk, hála Isten, mi is, s ereinkben életerős vér hullámzik. Mint minden tavaszi gyűléskor, ugy most is első tárgy volt az esperes visitationalis jelentése. Esperesünk szokásos élénkségü, szépen összeállított s figyelmet minden irányban lekötő előterjesztése szerint e. megyénk, dacára az egyházak s különösen az azokat fenntartó hívek korlátolt anyagi viszonyainak : kedvező képet mutat. A romladozó egyházi épületek javíttatnak vagy ujjal pótoltatnak, Aranyos, Mad, ez utóbbi lelkészi fizetése emelésére fekvőségeket vásárolnak, az egyházi hivatalnokok fizetései csekély kivétellel mindenütt pontosan kiadatnak. Szomorú kivételt képez itt Lakszakállas, hol a paplakot megénekelni, egy ujabb T. M. kellene, hol a lelkész és tanitó ki nem fizetése már veszélyesen krónikussá vált. Virágzó, vagy virágzásnak indult magtárral majd minden egyház bir. Ezután jelentést tett esperes úr az őszi gyűléstől ez ideig elnökileg elintézett ügyekről. A tapintatossággal elintézett ügyek mint mindig, ugy most is a népes gyűlés osztatlan tetszésével találkoztak. Tárgyaltatott továbbá egy lelkésztárs által esperesi felhívásra a zsinati törvények értelmében készített egyházakat osztályozó s lelkészeket minősítő javaslat, mely javaslatnál a lelkészi qualifikatio alapjául a kerii. leti vizsgán nyert osztályzatok s a hasonlók között a szolgálati évek száma lettek ajánlva. E javaslat, miután a kerületi vizsgán nyert osztályzatok bejegyzésére szolgált anyakönyv mintegy 15 évvel ezelőtt állítólag elveszett, már csak ez okon is elfogadhatlan levén : a gyűlés a szalontai vélemény mellett foglalt állást. Esperes ur felhívatott a tanítói testületből az illetők általi két képviselő-választásra, kik ezentúl a törvények értelmében a tanítói testületet képviselendik. Az ismeretes pozsonyi ev. ref. missío ügyben határoztatott, hogy miután annak gyámolitása különösen magyar nemzeti szempontból felette szükséges : egyházmegyénk kérvényezzen az e. kerületen, hogy eszközöljön a magas kormánytól bizonyos meghatározott öszszegü évenkinti állandó segélyt, melyhez adva saját filléreinket is egyelőre egy lelkészi minősitvénynyel biró egyén vezetése alatt valiástanitóság állíttatnék fel, melylyel mintegy magva lenne elvetve egy jövőben felállítandó lelkészi hivatalnak. ' Beterjesztettek a megyei és megyei lelkész-özvegyi pénztár állását kitüntető jelentések. Örömmel registráljuk, hogy a gyámoldai pénztár, melynek tartalma 1869-ben 4000 ezer forint volt s a lelkész-özvegyeket évenkint 4-6 forinttal segélyezte : mondott évben újra szerveztetvén, rnely alkalommal kimondatott, hogy az évenkénti 4 frt helyett azontúl fejenkint minden belépő lelkész 150 frtot köteles befizetni, most már 18000 forinton felül szaporodott, segélyezvén özvegyeit 50 frttal évenkint. Ezek voltak közérdekübb tárgyai gyűlésünknek, melyeknek közlése után szabad legyen megemlékezni a minden gyűlések poeziséről a társas ebédről, melyre a gyűlés első napján hasonlóan szép számmal összejöttünk,hol megjelent az is, ki gyűlésünk tanácskozmányait, midőn azok helyelközzel a tárgy nehézségénél fogva scylla s carybdisek közé jutottak: mindég szabad s biztos térre kalauzolta, kiről legelőször kellett volna megemlékeznünk: t. i. főtiszt. Pap Gábor püspök ur, ki gyűlésünket becses jelenlétével másfél napon által szerencséltette. Hogy a jobbnál jobb, szebbnél szebb felköszöntések mennyire fokozták a különben is jó hangulatot : ezt leirni gyenge tollam nem képes. Znvori El eh. A barsi ref. e. m. közgyűlése. Alig győzi már az ember ezt a sok gyűlési tudósítást végig olvasni... Pedig elolvasni a képet már csak könnyebb, mint megírni, előkeresgélni az emlékezet fiókjaiból az apró-cseprő tárgyakat s vigyázva ugy mondani el, hogy azért duellumra ne hijják a szegény reportert. Megint gyűlésünk volt, apri! 25 és 26-án Nagy-Sallóban. Ez volt a tulajdonképi rendes közgyűlés, nem a rendes helyen, Léván; hanem ezen oppidumban, melynek minden nevezetessége az a karcsú honvédemlék a bedűlt vermek környékén s túl ezen ama »grand hotel,® melyben zsinati öltönyöm svarcgelbbé lett, sárga mártással öntvén azt le a rendes békés időkben szabómesterséget folytató korcsmáros, mely fatalitás ama átláthatlan füstfelhőnek tulajdonítandó, a mit az ebédre itt összegyűlt atyák dragaderoszai bocsátának ki magukból, mig a leves beérkezett. A feketénél, melyet nem láttunk, csak ugy tapogattak ki a homályban, inditványoztatott, hogy jövőben a honvéd emlékszobort övedző díszes park árnyas platánjai alatt, a szabadban tartassék a közebéd. Ez a köztér különös kedvence, dédelgetett gyermeke a városi magistratusnak: nagy áldozatokat hoz ennek díszítésére, csak a mostani alkalomhoz is 200 szekér kavicsot hordatott a gödrök és bedűlt vermekbe, nehogy valamelyik gyülekezet árván maradjon, nyakát szegvén itt valamelyik atya, mint Eli pap. A tens Mihály assessor ur pedig, ki egész ebéd alatt a törött ablaknál ült, s nagy rheumát vitt haza, toasztjában azzal dicsekedett, hogy őt Sallóban két szerencse érte : i-ör messzelátóján a Siklós tetejéről látta 48-ban a német vert had futását, 2-or megérte a tractus futását is e helyről, épen az ő indit-