Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-05-06 / 18. szám

BELFÖLD. A tiszántúli ref. egyházkerület tavaszi közgyűlése. (Folyt, és vége.) Második nap, april 27. A gyűlések tanácskozási rendjének megállapítása után a qualificatio és classijicatio nagyfontosságú ügye vétetvén fel: a beérkezett egyház­megyei vélemények átnézésére, s egy egyetemes javas­lat készítésére Kiss Áron elnöklete alatt Szabó János, Széli Kálmán, Peterdi Károly, Ritook Zsigmond, id. gr. Rádai Gedeon, Vállyi János és Katona Endre meg­bízattak azon kérelemmel, hogy munkálatukat, jóval a nyári gyűlés megkezdődése előtt, egy pár egyházi lap utján, kozrebocsássák. Az egyetemes közalap igazgató bizottságába, a kerület részéről rendes tagul Kiss Áron, póttagul Szabó János választattak be. Ezután a főisko lai tanárkarok nagyfontosságú jelentései vétettek fel. Először is a bold. Kallós Lajos halálával megürült jogi tanszékre a tanárkar dr. Karsa István pápai jogtanárt kiemelőleg ajanlja ; egyesek által felemiittettek még Tar Gyula, dr. Csató Zsigmond, dr. Pápai Imre és dr. Nagy Gábor. Az egyházkerület a tanárválasztó küldöttséget titkos szavazat utján a következőkből alakitá meg! Püs­pök és h. világi elnök Vállyi János elnöklete alatt Ri­took Zs., id. gr. Rádai, Horthi, Kiss Áron, Szabó Já­nos, Szeremlei József, kikhez csatlakoznak még a deb­receni ref. egyház által ugyan e célra megválasztott tagok. A theologiai r. tanszék ügyére nézve, mely pár év óta az egyh. ker. gyűlések tengeri kígyójának mond­ható — a tanárkar javaslata értelmében, — melyben ez állásra Bethlendi Endre, Erdős József és Gulyás Lajos hozattak ajánlatba, ismét halasztó határozat hozatott, amennyihen kimondá ugyan a gyűlés e tanszék ha­laszthatatlan szükségességét, de mivel jelenleg annak ja­vadalmazására 1000 frtnál több nem áll rendelkezése alatt, mind a gazdasági tanács, mind a debreceni ref. egyház megkerestetni határoztatott, hogy a nyári gyűlésre lehetőleg igyekezzenek oly forrásokat kimutatni, melyek­ből a mostani összeg rendes tanári fizetéssé kipótolható lenne ; a nyári gyűlés aztán ehez képest fog ez ügyben véglegesen intézkedni. A gymnaziumi két tanszék betöl­tesenek s a parallel osztályoknak ügye, az igazgató szó­beli jelentése folytán szintén a következő gyűlésre ha­lasztatott, felhivatván a gymn. tanárkar oly javaslat el­készítésére, melynél fogva a szükséges állások rendes tanerőkkel betölthetők, s a mostani parallel osztályok az eddigi költségek keretében fenntarthátók lennének. A tanitólcépezdei IV-ik tanszék ügye szintén elhalaszta­tott, bár felállítása elvben szükségesnek nyilváníttatott. Ezután az ugornya-gergelyii társegyház tagjainak a kandidáló bizottság eljárása ellen intézett felfolyamodása folytán egy igen érdekes kérdés került felszínre és ol­datott meg. Az eset következő: nevezett egyházban a lelkész elhalt, s az egyházmegyei kijelölő bizottság az ugyanazon egyházban már nyolc év óta szolgáló segéd­lelkészt, kihez pedig a hívek általánosan ragaszkodnak, nem jelölte ki ; az egyháztagok tehát azt kérik az egy­házkerülettől, hogy a sérelmes kijelölést megsemmisít­vén, utasítsa a bizottságot, hogy a jelöltek közé a segéd­lelkészt mindenesetre bevegye. Többek hozzászólása után azon hatarozat hozatott, hogy a kandidáló bizottságok eljárása ellen csakis akkor lehet helye felfolyamodásnak, ha azok eljarása alaki tekintetben kifogásolható. Ezzel kapcsolatban a huszti egyház tagjainak azon kérelme, hogy utasittassék a kandidaló bizottság, hogy az ott megiiresült papi állomásra ne 3, hanem 5 egyént jelöl­jön ki: szintén visszautasittatott. Bejelentetett továbbá, hogy egyik egyházmegyében az uj törvények életbe­lépte óta, két lelkészi állomás töltetett be ugy, hogy a pályázati hirdetés a lapokban közzé nem tétetett. E vá­lasztásokat, tekintetbe véve, hogy ellenök más tekintet­ben kifogás és panasz mindez ideig nem tétetett, tekin­tetbe véve továbbá, hogy a pályázati hirdetés elmulasz­tása az átmeneti korszakban menthető, megerősítette a közgyűlés. Ugyancsak ez alkalommal többen felszólaltak, hogy a pályázati hirdetéseknek négy egyházi lapban való közzététele a szegény egyházakra nézve rendkívüli teherrel jár, minélfogva határozatba ment, hogy ezen­túl az egyházkerületünkben megüresült papi állomások csakis két egyházi lapban, t. i. a pesti „Prot. Egyh. és Isk. Lapokban® és a „Debreceni Prot. Lappban fog­nak közzététetni ; ezenkívül felkéretett az osztályozás és minősítés kérdésében kiküldött bizottság, hogy figyel­mét e tárgyra is terjeszsze ki, s a törvény által kívánt pályázati hirdetéseknek legegyszerűbb s legolcsóbb mód­ját hozza javaslatba. A mármaros-szigeti lyceum részéről azon kérelem terjesztetett a gyűlés elébe, hogy nevezett intézetnek azon joga, melyszerint „a lyceum főgondnoka vagy en­nek helyettese a felügyelő gondnok, de közülök minden évben az, akit e célból a pártfogóság azon évi első gyűlésében kijelöl; s az igazgató tanár vagy a tanárkar képviselője az egyh. kerületi közgyűléseken üléssel, tan­ügyekben pedig szavazattal is bír*, amint ezt az egyh. kerület az 1877. évben 228. sz. alatt maga elhatározta, ezután is érvényben állónak tekintessék, vagyis az illető küldöttek az egyházkerületi gyűléseknek rendes tagjai lehessenek. Többen hozzászólottak e kérdéshez, mely­ben oly értelmű határozat hozatott, hogy a kerület csakis azután intézkedhetik ez ügyben, ha a lyceumnak a maramaros-ugocsai egyházmegyével való viszonya tö­kéletesen tisztázva lesz. A főiskolai p>énztárnoki hivatalra, öt egyén pályá­zott, kik közül a gazdasági tanács első helyen Győri Eleket ajánlotta, ki is titkos szavazat utján 39 szavázat­tal, id. Dicsőfi József 4 szavazata ellenében, meg is vá­lasztatott. Az egyházkerületi pénztárnokságra pedig, 41 szavazattal 2 ellenében Joó István tanitóképezdei igaz­gató választatott el. Az érsemlyéni egyház, iskola épitési költségeinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom