Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-29 / 17. szám

KÜLÖNFÉLEK * Személyi hirek. A mádi ref. egyház, mint levelezőnk irja, Pál Albert, rozvágyi segédlelkészt, a sárospataki főiskola volt növendékét, Ölbey János ellenében f. hó 22-én papjává valasztotta. — Könyves Tóth Kálmán újonnan választott debreceni lelkész f. hó 22-én mondott le Lacházán lelkészi állomásáról s búcsúzott el híveitől, kiknek 17 éven át valódi apjuk volt. Az egész város lakossága a ref. templomba gyiilt, hogy jelen lehessen kedves papja búcsúbeszédén, melynek alapigéi valanak : »Azért én igen birok vala ; mondá egy a vének közül: ne sir j I * A megható búcsúbeszéd alatt, (mely az egyháztanács egyhangú határozata folytán, ki fog nyomatni), minden szem konybe lábadt s mikor bevégezte, a nép kicsinye-nagyja zokogva fogta el az utcát, még akkor is kérve, marasztalva őt, ne hagyja őktt árván. Különösen a közelebbi tűzvésznél leégettek fogták körül, azzal tartóztatva, hogy ha odahagyja őket, nekik minden bizalmuk megszakad boldogulásukban ; Tóth Kálmán alig tudta lecsillapítani a szegény embereket. K. Tóth Kálmán 1859-ben Debrecenben végezte be iskoláit s 3 évi külföldi tartózkodása után 1863-ban Kunszentmiklóson, Szász Károly helyébe lelkészszé választották; 1866-ban lacházi ref. lelkészszé lett s ott működött hívei általános megelégedése közt a tegnapi napig. Lacházán behozta az ingyenes iskoláztatást, négy tanítói állomás helyett hatot szervezett s jelentékeny alapítványokat létesített; a 1876-iki árviz s a nemrég Lacházán dühöngött nagy tű/.veszély alatt a nép gyamolitója, vigasztalója volt. K. Tóth Kálmán mint iró is tekintélyes helyet vívott ki magának az irodalom terén s mint egyházi szónok egyike a legjelesebbeknek. Szívünkből üdvözöljük őt uj állomásán. * Egyháztörtenetünknek becses szolgálatot tett a debrecen ispotályi ref. fiiskola érdemdús tanítója, Tóth Lajos ur, ki Egy tanító élete cím alatt egybegyüjtötte tanítói életének főbb mozzanatait, s iskolájának az 1851-ik évtől kezdve fokozatos fejlődését. Az egybegyűjtött okmányok egy egész kötetet képeznek, melyet Tóth Lajos ur a debreceni ref. egyháznak ajándékozott, oly formán, hogy ez mindig az ispotályi iskola tulajdonáúl tekintetvén, az iskolai taneszközök leltárába igtattassék be. Az adományt az egyháztanács a legnagyobb örömmel fogadta, s annak az iskolai leltárban elhelyezését elrendelte. Vajha követnék a Tóth úr által adott példát lelkészeink s tanítóink közül minél számosabban. Egyházunk belviszonyait ily memoire-szerű feljegyzések tömérdek becses adattal gazdagítanák. * A szederkényi ref. egyház körében egy igen szép terv megvalósításán fáradoznak. Ez a derék egyház régen érzi már szükségét annak, hogy szép nagy templomában egy orgona állittasbék. A folyó hó 10 én ott tartott egyházmegyei gyűlésen Futó Sámuel bocsi lelkész lelkes felhívására az ott jelenlevők e célra 126 frtot adományoztak. * A miskolci prot. felsőbb leánynevelde növendékei, mint már évek óta, úgy az idén is, f. hó 18-án társasvacsorával összekötött táncestélyt rendeztek, mely az intézet felszerelési költségeinek fedezésére 140 frtot jövedelmezett. Néhány hónap múlva immár egy százada lészen, hogy ez intézet létesítésének eszméje 1784. év január 18-án a miskolci ref. polgároknál felmerült. A pénzhiány és ellentétes aramlatok 5 évtizednél tovább akadályozták az ige testté válását, mig végre 1844-ben az elnöklő főgondnok, gróf Vay Ábrahám a tőkéhez a közgyűlésen 500 frttal járult, s a nemes példa csak| hamar buzgó követőkre találván, annyira erősnek érzé magát az egyház, hogy még abban az évben meghívta Budapestről Karacs Terézt, ki a nőnevelés terén úttörő ; vala s magának e pályán soha el nem feledhető érdemeket szerzett. A most Halason élő Karacs Teréz 13 évig működött az intézetben és Miskolcon most is igen sokan vannak, kik tanítványai közé számithatják magokat. Ufánna többen,. Latinákné, Dóczy Gedeon, állottak az intézet élén. * Az alsó borsodi ref. egyházmegye kebeleben tartott lelkészi értekezleten elhatároztatott, hogy a zsinati törvényekben ajánlott magyar öltözet helyett a „tóga* fog használatba vétetni. * Gyászhirek. Fusz Mihály, az erdélyi ev. egyház püspöki vikáriusa, ki mint egyházi szónok szép nevet vívott ki magának, 70 éves korában meghalt. * ASSfCURAZIONI GENERÁLI. Ezen régi intézet, tevékeny és óvatos üzletvitelének megfelelőleg, az elmúlt évben is jelentékenyen haladt hatalmas fejlődésében. A díjbevételek 701,730 frt 98 kr. gyarapodás mpllett felemelkedtek 12.783.415 frt 03 krra. A díj kötelezők tárcája 1.708,863 frt 20 krnyi gyarapodással elérte a 17.250,119 frt 23 krt. A még érvényben álló életbiztosítási tőkék 5.214,551 frt 19 krnyi szaporodással felmennek 70.^22,205 frt 82 krra. A készpénztartalékok gyararapodtak 78i,670 frt 68 krral és a biztosítékul szolgáló részvénytőke és készpénztartalékok immár kitesznek 28.799,108 frt 6 krt. Köztudomás szerint a lejárt évet nem lehet a biztosítási üzletre előnyös évek közzé sorolni, és e tény a Generáli által teljesített kárfizetésekben is kifejezésre talál. A társaság 1882-ben 32,591 káresetben kármentesítések, mentési és kárbecslési költségek fejében kifizetett 9.1bü, 775 frt 13 krt., vagyis kerek öszegben 1'/« millió frltal többet mint a megelőző évben. Ez intézet által alapítása óta kármentesítésekben, mentési és kárfelvételi költségekben kifizetett összegek 488,258 káreset mellett tesznek 160,174,718 frtot; mely összegben hazánk részt vett 68,982 káresetben 27.831,634 frt. 50 krral. Az újonnan kötött életbiztosítások kitesznek : 1874-re 5-/3 millió forintot, 1880-ra 82

/., mii. frt. 1881-re 9'/4

mill. frt 1882-re 12 mill. frt és az 1883. év első negyede még további emelkedést tüntet fel. Ezen tény a biztosító társaság üitel- és bizalomképességeinek fokmerőjéül veendő és egyszersmind a legszolidabb és a legbiztosabb alapot adja az intézet tovább fejlődésére és haladására. Ezen körülménynek, különösen a jelentékeny tartalékok megfontolt gyűjtésének róvhatja fel a Generáli, ha mégis azon helyzetben van, hogy a viszonyok kedvezőtlen volta és oly jelentékeny tartalékok félretétele mellett is képes volt a 315 frttal befizetett részvényre 255 franc osztalékot adni. ADAKOZASOK Az országos prot. arvaházra: Brukner Berta Szalonakról confirmandus társai nevében 3 frt 45 kr. — Veres Benő nagy korpádi ref. leik. 2 frt. (Ehhez járultak. Kiss József 10 kr., Gonda Ferenc IO kr., Bári József 20 kr., Jakoda Sándor IO kr., Tóth Ferenc 5 kr., Bakos József 5 kr., Kovács V. József 10 kr.. Pacsir József 10 kr., Kulcsár Ferenc 10 kr., Varjas Gábor 10 kr., Vég Mihály 10 kr., Farkas Erzse 15 kr., Lőrinc Erzse 10 kr., Kis Kata 10 kr., Körös Kata 10 kr., Béri Erzse 12 kr., Borsó Kata 10 kr., Pap Kata 10 kr., Lelkész kiegészíti 13 kr.) — Kiss Imre urai-ujfálu leik. a confirmáltak részéről 3 frt 75 kr., — Skultéty Sándor mramoráki ev. leik., a confirmáltak részéről 2 frt 35 kr., maga részéről 65 kr. összesen 3 frt. — Kovács József görgetegi ref. leik. 1 frt 43 kr., (Ehhez járultak. Miklós Fer. 10 kr., Kigyósi János 10 kr., Böndi Jószef :o kr., Kovács József IO kr., Miklós Fer. 10 kr., Rákóczi Istv. IO kr., Katona Rebeka IO kr , Vincze Kat. 4 kr., Balázs Lidi 10 kr., Csokonai Lidi 5 kr., lelkész 20 kr, Perselybegyült 34 kr.) — Balog Ambrus berek-böszörmény ref.