Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-14 / 2. szám

A dunáninneni kerület a maga ker. gyűléseit, nem csak Mijaván, de Turóc-Szt.-Mártonban is tartotta, és az uj tervezet szerint Besztercére és Selmecre is kellene elmenni. Mily távol esett és esik ezektől Moson minden tekintetben ! Mosonnak történelmi idetartozását megadom 1647 óta, a meddig Dunántúlhoz tartozott. Valószínűleg Brunszwik Tamás Thurzó Szaniszló udvari papja és annak kegyelméből püspök működése folytán, a ki a magyarokat a tót és német liturgiával és adiaphorákkal akarta megáldani, azokra rábeszélni. Mivel ez nem sikerült, elidegenítette a németeket a magyaroktól és azért csatlakoztak a. mosoniak a. dunáninneni német-tótokhoz. A rózsahegyi zsinat nem emliti fel Mosont Krmann Dániel püspök megyéi között, akkor ott persze egyházközség nem is volt, a mint később sincs szó'Mosonról, mikor a feléledt ev. egyház püspököket kért. De midőn 1782-ben ev. egyházak keletkeztek Mosonban, ezek ismét Pozsonyhoz és a dunáninneni kerülethez állottak. A mi 23.5 év előtt Mosont ide csalta, a tótság, az ma elidegeníti e kerülettől. A gyűlések nyelve előbb latin, néha német volt, mennyire változott ez ! A dunáninneni kerületi gyűlés nyelve a tót. Agyonbeszélnek bennünket tótul és a mennyivel fontosabb a tárgy, annál, tótosabb a tárgyalás. Az indítványokat magyarra fordítja ugyan az elnökség, de többet nem igen értünk. Sőt még az is megesik e kerületben, hogy a jegyzőkönyv hitelesítésénél, a mint ez 1882-ben történt, a legérdekesebb és legfontosabb pont, mely a minister elleni tiltakozásról szól és a kisebbség tiltakozását e határozat ellen tartalmazza, csak tót nyelven fogalmazva és nekünk, azt nem értőknek, ex abrupto lett tolmácsolva. En ugy tartom, ily történelmi fejlődés után jobb volna Mosont Dunántúlnak visszaadni, a hol küldöttei a tárgyalást értik és megértetnek nyelv és szellem szerint. De, ha mint szavazat visszatartandó, ahhoz mit szóljak ? Am vegyük el tőle, vagy jobban, ne adjuk meg neki, mert eddig sem bírta, szellemi életét a kerület keretében, maradjon szavazó gép és súly. Ha minden viszony felbontatik, ne hivatkozzunk éppen Mosonnál a történeti fejlődésre, mozditsuk elő annak jó-, úgy tartom, jobblétét. 2. Pozsony-csallóközi esperesség. Két kézzel megragadnám az alkalmat, ha ezen összeforrasztast életbe léptethetném, hisz Pozsonyból várjuk mi a serkentő szózatot, az intő kezet, valahányszor veszély közeledik. De ezen egybekötés lehetetlenség azért, mert Pozsonymegyének a 3 csallóközi szavazatra okvetlen szüksége van, különben ezen megye maholnap a hazafias pártnak veszendőbe menne. Bocsássa meg a t. cikkíró, hogy ezeket részletesebben nem indokolom. Nem akarom a jelen és a biztos jövő képét az ország előtt kibontani. Ha a t. cikkíró ezt tőlem kívánja, magán használatra erre barmikor kész vagyok. lia nem volna szüksége az új dunáninneni kerületnek a mosoni szavazatra és ha Mosonnak Dunáninnenhez tartoznia kell, csatoltassék Mosony. Pozsony vár osához, igy kikerül (Mosonban Lébénynyel 8, Pozsonyban 2) a 10 anyaegyház 12 lelkészszel és 16 ezer lélekkel, Récsét pedig csatoljuk Pozsony megyéhez, ezután ebben is. lesz 16 ezer lélek 17 egyházban (majd 18-ban). Ha pedig Mosont Pozsonynyal nem szabad összezni, mert $z által szavazata elesnék, akkor maradjon a két esperesí ség mint eddig volt, de Pozsony megye is maradjon I csonkítás nélkül . A többi esperességről (4. 8. 9.) ; melyek a kerületnél maradnak és (5. 6. 7.), melyek ide csatolandók, nem szólok. Ez igy jó lehet. Csak még egy szót az esperességek szavazataira. Jó, hogy a t. cikkíró azt mondja: „a 9 egyházmegye közül 6 hazafias lnrben áll/ Ki van zárva e hírből : Nyitra, Trencsén, Túróc. Nyitra és Trencsénben a hazafias szellem nem igen látszik tért foglalni, de Turóc. j felől oly örvendetes tudomásom van, hogy ott, ha a világi elem papválasztásoknál, egyházi és esperességí gyűléseken részt venne, egy hazafias lelkész-többség és hazafias szellemű határozatok nem tartoznának a lehetetlenség körébe. Jelenleg, szomorú tény, Turócnak sincs jó hírneve. Mosonmegye, Pozsonyváros akár Csallóközzel, akár a nélkül és a mennyire tudom, az uj garamvölgyi esperesség a jó hírnevet nem fogja meghazudtolni. Pozsonymegye a mostani kiterjedésében is már küzd azért, hogy régi jó hírét épségben tartsa fenn, az uj kiterjedésben maholnap kilépne a 6 sorából. A nagyhonti esperességben seai honos a belső béke és a zólyomi esperesség lelkészi karának egy része — ha jól emlékszem — az utolsó esp. gyűlésen nem igen tűnt ki hazafias szellem altal. Itt igenis sok függ a világi elemtől és az esperestől. Pia a világi elem hazafias szellemű határozatoknak útját egyengeti és az esperes oly ember, kiben bizni lehet, hogy az utasítás szerint és ilyennek nem létében, a hazafias párttal szavaz, akkor és addig a honti és zólyomi esperességet a 6 közé számithatjuk; de ha az esperes nad, melyet a tót szél is fel és ala hajt, akkor, mert azt hallottuk a kerületi gyűlésen, hogy az esperes az utasításhoz nincs,, nem lehet kötve, ő csak küldőinek felelős, ha utasítása ellenére szavaz, akkor ki tudja, hogy a 6-os szám mily kicsinyre olvadhat össze ! Misérd (Csallóköz), 1883. jan. 4-kén. Schleiff'er Károly, ev. lelkész, esp. jegyző. A szatmári ref. egyházmegye gyűlése. P.gyházmegyénk szeretve tisztelt elnökei amint Debrecenből az egyházkerületi gyűlésről nov. hó 30-án Szatmárra érkeztek: családi körükbe haza sem mentek, hanem onnan egyenesen egy J<örlevelet bocsátottak szét az egyes egyházakhoz, amelyben tudatták, hogy a már királyi szentesítést nyert uj ,egyházi törvények* az egy-4