Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-04-22 / 16. szám

tyolt a multakra, és ha azok a valóban emelkedett szellemű hazafias beszédek, melyeket ezen törvényjavaslat tárgyalása alkalmával kathol. papok szájából hallottunk, nem tartalmaznak is igazságot a múltra, tartalmazzanak legalább a jövőre nézve, ha nem igazak is mint história, legyenek igazak mint prófécia. Es mi reményijük, hogy az a közös törvény, mely a hazában levő összes középtanodákra vonatkozólag közelebb alkottatott, s azok a közös közegei a kormánynak, melyek felügyelete alá helyeztetnek, — ha nem is egyenlő hatáskörrel — a különböző nemzetiségű s vallásfelekezetű O iskolák, átviendik a magyarajku protestáns iskolák magyar hazafias szellemét a többi hazai középtanodákba is, s unokáink előtt majd talány leend, hogy miért nevezték egykor vallásunkat magyar vallásnak, s hogy egyházunknak némely tagjai a közelebbi viták alkalmával is mi okon érezték magukat jogosítva a protestáns egyház tagjait, a prot. iskolákból kikerült férfiakat a hazafias s alkotmányos érzület tekintetében a haza többi fiainak felibe helyezni. Es ha ezen új törvény a nemzeti s alkotmányos érzület erősbitését illetőleg csak felét is megvalósítja azon reményeknek, melyeket az ezt pártolók ehhez kapcsolnak, akkor mi protestánsok, kik úgy a múltban, mint a jelenben ha szivünk egyik felével jó protestánsok, másik és sokszor nagyobb felével jó magyarok voltunk s akaránk maradni, elszenvedhetjük iskolai önkormányzati jogunknak ezen törvény által ejtett jelentéktelen csorbítását. De lesz ezen törvénynek iskoláink jó hírneve emelésére is hatása, A közelebbi időkben igaz, hogy alaptalanul, de mégis tény, hogy országszerte gonosz hírét költötték. Azokat az okleveles tanárokat némileg elbódította az a hivatalosan kiállított oklevél, s erős meggyőződésükké lőn, hogy azok a nagy pecsétes oklevél nélküli protestáns tanárok csak kontárok a tan- | ügy mezején, s hogy azok az érettségi vizsgálatok, melyek csak a szegény prot. egyház autonóm hatóságainak felügyelete alatt tartatnak, távolról sem ütik meg azt a mértéket, mely a magas kormány kinevezésétől függő királyi tanfelügyelők vezetése alatti vizsgálatoknál szabályzóul szolgál. A prot, egyház tanárai fényes bizonyságát adták számos esetben, hol tudományos működésük által, hol állami intézetbe történt áthelyeztetésük alkalmával annak, hogy tudományos képzettség s paedagogiai ügyesség és a tanítási siker tekintetében jóval felette állnak a diplomás tanárok egy nagy részének; aprót, tanintézetektől kikerült ifjak pedig fényes bizonyságot tettek és tesznek ugy a tudomány- s műegyetem külöm-I böző szakaiban, mint később az élet, a szép s a tudományos irodalom mezején az őket nevelt tanintézetek jósága mellett. De hát ez mind hasztalan volt, az a dicsőség, az a jó hirnév, melynek még alig egy-két évtizeddel is ezelőtt iskoláink örvendettek, ma a nagy közönség előtt enyésző félben van. Az uj törvény már majd kiábrándítja a téves útra terelt közvéleményt. Majd leend alkalma a közönségnek meggyőződni a felől, hogy azok a férfiak, kiket at egyházi hatóságok a tanári hivatal nagy fontossága iránt táplált hagyományos érzülete által vezéreltetve a fiatalság oktatásával megbíznak, azok azt a tanári oklevelet meg fogják tudni szerezni, s hogy az a fiatalság, mely ezek nevelői keze alól kikerülend, megállja helyét a kormány által kiküldendő képviselő előtt is. De a jó hírnév fenntartásához kell a kir. tanfelügyelőkön kivül még más valami is. Es itt kezdődik az uj törvénynek protestáns egyházunkra terhesedő súlya. Ezen törvény ugyanis, habár nagyon kíméletesen, de mégis egy fokkal magasabbra célozza és hiszem, hogy fogja is emelni a középiskolai oktatásügyet; s ha már mi protestánsok is ezen magasabb színvonalnak nem akarunk alatta maradni, és iskoláink jó hírnevét továbbra is fenntartani óhajtjuk, akkor az ezen cél elérésére szolgáló eszközök emelésében s erősítésében is haladnunk kell. A törvényhozók eléggé enyhék voltak a felekezetek iránt és talán leginkább reánk protestánsokra való tekintetből sokat lealkudni engedtek. Igy p. o. a tanulók száma egy-egy osztályban a hatvanig emelkedhetik, ellenben a tanárok száma lehetőleg kevésben állapíttatott meg, a tanári fizetés minimumának meghatározását magukra az iskola fenntartó testületekre bízták. Köszönet a nagy figyelemért s engedékenységért; de ha iskoláink jó hírnevét fenntartani s ezen a téren az állammal s más felekezettel szemben a versenyt kiállani óhajtjuk, akkor a törvény által parancsoknál jóval többet kell tennünk. Ezen a téren is valóban igaz Urunk azon mondása : hogy ha mindazt megteszitek, a mit a törvény parancsol, csak haszontalan szolgák vagytok. Szeretjük hinni, hogy mind a két protest. egyház conventje, egyetemes tanügyi bizottsága felfogja majd e tekintetben hivatását, és nem a rideg törvény parancs-szavát, hanem egyházunk és a tanügy felvirágoztatását tekintendi szabályzóul a középiskolák ügyében hozandó intézkedéseinél. Persze, hogy ez anyagi újabb áldozatokat kiván; de hiszen egyházunknak negyedfél száz év óta folyvást ez volt a jelszava: Excelsior ! egyházunk, mint eddig, úgy ezentúl is, ha egyházunk és nemzetünk érdekei kivánandják, nem riad vissza az áldozatok hozatalától. Farkas József.