Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-14 / 2. szám

ISKOLAÜGY. A sárospataki főiskola kormányzati szabályaira vonatkozó javaslat. A tiszáninneni ref. superintendentia mult évi no­vember hó 28- és 29-kén tartott rendkivüli közgyűlé­sére, amint uzt annak idején közöltük, a főiskola kor­mányzati szabályainak átvizsgálásával megbízott küldött­ség a maga munkálatát beterjesztette. A közgyűlés azonban a javaslatot, idő hiányában, tárgyalás alá nem vette, hanem elhatározta, hogy az kinyomatván, a jövő közgyűlés napirendjére tűzessék ki. Szolgálatot vélünk teljesíteni olvasóink azon részének, amely a sárospataki főiskola ügyei iránt érdeklődik, midőn az emiitett nagy­fontosságú, a főiskola fejlődésére, lehet mondani, életbe vágó munkálatot, az illető küldöttség jegyzőkönyvének alapján röviden ismertetjük az alábbiakban. A küldöttség, mint legelső sorban megoldandó feladatot jelezte, az elvi álláspont elfoglalását s ezzel együtt azon keret megállapítását, melyen belől aztán az átdolgozást szükséglő kormanyzati rendszabályoknak egyes beillesztendő alkatrészei tüzetesebben megvitat­hatok lennének. Az e targyban megindult eszmecsere és beható elvi fejtegetések következtében, a küldöttség tagjai egyet­értésre jutottak arra nézve, hogy a főiskolai kormányzat hit évvel ezelőtt megállapított szervezetének egyik leg­nagyobb és igen lényeges hiánya az, miszerint a kor­mányzatnak a szellemi és anyagi ügyek vezetésére ren­delt két külön elágazása: a tanügyi bizottság és a szám­vevőszék, minden érintkezési pontot kizáró, egyoldalú helyzetüknél fogva, mint a jótékony egymásra hatást nél­külöző elkülönített csonka testületek, tevékenységükben megbénittattak, s az ügyvitel nehézkessé, nem ritkán bo­nyolulttá vált. Minthogy a főiskola kebelében a szellemi és anyagi ügyek egymással etvitázhatlanul összefüggenek, önként következik, hogy az azok kezelését irányzó, felügyelő és ellenőrző s az egyházkerületi közgyűlésnek felelős kor­mányzótestületnek is egységesnek kell lennie. Tanügyi bizottság és számvevőszék eddigi külön­vált hatáskörükben mintegy félmunkát végeztek. A tan­ügyi bizottság már az eddigi szűknek bizonyult keret­ben, igen korlatolt számú tagokkal, akik közül is néhányan a megbízatással együtt járó fáradságosabb feladatok tel­jesítésétől állandóan visszavonultak, a szervezeti intentio ellenére, a főiskolai tanügynek csak egy részével a gym­náziumival foglalkozott úgyszólván ; mig p. o. az aka­démiai colloquiumok, az egyes tanszakokban a fontosabb mozzanatok figyelemmel kisérésére, a gymnáziumi vizs­gák alkalmából tartott fárasztó ülésezések közben időt nem szakaszthatott. Másfelől, a főiskola összes anyagi ügyvitelének egész­ben való áttekintésére, a vagyonkezelés különféle köz o gei felett való rendszeres felügyelet és kormanyzat kö­telmeinek teljesítésére nem elégséges a legjobb, szak­értő tagokból alakított számvevőszék is, mely a főiskola körében évenkint egyízben való megjelenése alkalmával, a működésének szentelhető idő korlátoltsága miatt, job­bára csakis inkább a számvizsgálói gépies szerepre kény­telen szorítkozni; hanem a főiskola anyagi tekintetben lehető felviragzasa érdekében elkerülhetlenűl szükség van oly egységes kormányzó-testületre, mely az anyagi ér­dekeket mint a szellemi haladás alapföltételeit vcve te­kintetbe, nemcsak az előirt szabályok értelmében vizs­gál, fölment vagy diffikultál, hanem, ami szintén fődo­log, a körülményekhez képest, irányelveket is szab cs allapit meg, melyek szerint a gazdálkodás, a vagyonke­zelés történjék. A küldöttség, mint egységes kormányzó-testület­nek, az egyházi és világi algondnokok elnöklete mel­let működő s a zsinat aital alkotott, bar szentesítést nem nyert tanügyi szervezetnek is megfelelő főiskolai igaz­gató-tanácsnak megalakításában véli föltalálni a tapasz­talt nehézségek sikert igérő megoldásának kulcsát. Azon fölmerülhető kételyek eloszlatásara, miszerint ily széles hatáskörrel felruházandó testület tagjai meg­felelhetnek-e kellő mértékben úgy a szellemi, mint az anyagi téren előirt teendőiknek, kezességül szolgálhat az egyházkerület bölcs választása, mely a főiskola iránt me" legebb érdekeltséggel viseltető, buzgóbb egyházi és vi­lági férfiaink sorában megfogja talalni egyrészről a tan­ügyi, másrészről az anyagi ügykezelésben jártas, szak­értő egyéneket. Továbbá alkalmazandó lesz a munka­felosztás elve, alosztályok, küldöttségek stb. alakitasa utján, mely alosztályok, küldöttségek vagy bizottságok előterjesztései aztán a plenumban tárgyalhatók. A kiildöttségi tagok közül Fejes István és Dókus Gyula nyújtottak be külön-külön kidolgozott javaslatot. A küldöttség elnöke mindkét javaslatot felolvastatta. A Dókus-féle javaslatot a többség elvetette. A" fel­ügyeletre és kormányzatra vonatkozó Fejes-féle javasla­tot ellenben, mint amely a küldöttség fentebb kifejtett elvi álláspontjának általában megfelel, a részletes tárgya­lás alapjául elfogadta. A küldöttségi munkalat i-ső részének tárgyát a felügyelet és kormanyzat képezi. A közvetlen felügyeletet és kormányzást az egyh. ker. közgyűlés altal választott u. n. igazgató-tanacs és annak az egyházak altal valasztott elnökei: a főiskolai, egyházi és világi algondnokok gyakorolják. Az igazgató tanács tagjai: az egyh. ker. közgyűlés altal hat évre választott 6 egyházi és 6 világi egyén, az akad. ésgymn. igazgatók, a koziskolai szék által hat évre választott egy akad. és egy gymn. tanár, a gazdasági választmány el­nöke. Az igazgató-tanacs minden iskolai évben 3 ren­des ülést tart, u. m. az iskolai év kezdetén, január ha­vában és az iskolai zárvizsgák alkalmával. A munkálat 2-ik részében a beligazgatásra és va­gyonkezelésre vonatkozó szabályok állapittatnak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom