Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-14 / 2. szám

Huszonhatodik évfolyam. 2. sz. Budapest, 1883. január 14. PROTESTÁNS EGYHÁZI £S ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐElőfizetési dij: Hirdetések dija: Helyben h ázhozhordással s vidékre postai küldéssel 4 hasábos petit sor többszöri heiktatásáért t\ 1 A D O - H V A 1 A L: félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 írt. Előfizethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij IX. ker. Kiniísy-ulca 28. tl. I. em. kir. postahivatalnál ; lielyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. Előfizetési felhivás A „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1883. évi, huszonhatodik 1-ső félévi folyamára. 3E21Ö:fÍ.zetésI Clij : Egész évre 9 foi\it, félévre 4 forint 50 kr., negyedévre 2 forint 25 kr. Az előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Kinizsy-utca 29-ik szám alatt) kérjük küldeni. Dr. Ballagi Mór. laptulajdonos és felelős szerkesztő. A vallás, mint tudomány. 1. A statisztika, mondhatni, a társadalmi élet tengerpartjára állított observatorium, mely megfigyeli a tengerben lévő folyamok hullámzásait és változásait. Neki köszönhetjük, hogy sok oly dologról ma már szabatos tudomásunk van, melyekről a régieknek csak sejtelmök volt. A statisztikai följegyzések alapján ma már számon tudjuk venni az élet és tudomány köreinek ama változásait, melyeknek időszakai egy-egy emberöltő életén jóval túlterjednek. A társadalom világnézlete és a tudomány egyes körei fejlése és virágzása között benső kapcsolat van. E benső viszonyból magyarázhatni a theologiai tudományoknak középkori virágzását és túlsúlyát s belőle az ujabb korban való hanyatlását is. A középkor világnézlete theocentrikus, a jelenkoré ellenben anthropocentrikus; amaz as istent tette gondolkodása és érzülete központjává, emez az emberi élet szükségleteinek kielégítése kedvéért nagyon is hajlandó elpártolni a régi ideáloktól. Ez általánosságok helyett azonban hadd bezélje el a statisztika, hogy a realistikus irány mekkora pressióval volt legközelebbi időkben az egyetemek vagy felsőbb intézetek theologiai stúdiumára. Általában ellentétes mivelődési mozgalom van a theologia és orvostudomány terén. Vegyük mintául a theologiai stúdiumok hazáját Németországot, a hol Oettingen A. legújabb adatai szerént az 1820—40-ig tartó időközben a theologiára beiratkozok száma maximuma (1829/30 isk. évben) épen összeesik az orvostudományra beiratkozok száma minimumával. >Az egyetemeken újonnan beiratkozok számában való emelkedés és apadás úgymond Oettingen *) oly állandó és egyenletes, hogy itt egy átlagos szellemerkölcsi okot kell felvennünk. Hiszen minden abituriens tetszése és hajlama szerint választja leendő életpályáját. Sőt ő még tudatosan nem is jött érintkezésbe az impulsust adó tudomány mennyiségekkel, valamint az általok határozott korirányzattal sem És ő mégis az egész szellemi budget mozgalmához törvényszerűen meghozza a maga részét. Ot a szellemi mozgalom, az idő irányzata viszi magával, mely hosszú időn át ezrek mivelődése körét határozza.* *) Die Moralstatistik. 3-ik kiadás, 1882. 559—568 lap 3