Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-03-18 / 11. szám

toztatni: ezek is megválasztattak; egyháziak lettek : Kálmán Lajos püspökladányi, BaJcos Gábor földesi, Tóth Miklós szentmihályi Pákozdi Lajos nánási, Soltész László szoboszlói lelkészek, világiak lettek: Miklós Ferenc, Ceglédi Lajos, Osvárt Ferenc, Lengyel Imre, Ónodi Géza. Uj szavazás csak az egyik egyházi jegyzőre kellett. — A tiszántúli ref. egyházkerületi főgondnokság betöltése rendkivüli érdekeltséget ébresztett. Vályi János jelöltsége tartja magát, de a másik félen Tisza Kálmán s Tisza Lajos helyett, most már id. gróf Ráday Gedeon s főleg Ujfalussy Miklós nevét emlegetik. — A révkomáromi ref. egyház főgondnokává Molnár Ádám, algondnokáxá Németh Károly választatott. — A mezőföldi ref. egyházmegye polgárdii gyülekezete Berki József derék polgárt valasztotta kurátorává. - A békésbánáti ref. egyházmegye lemondott tisztviselői helyeire, a f. hó 5-én tartott presbyteri gyűlésen történt meg Hódmezővásárhelyt a választás. Esperesül: Szabó János kőröstarcsai lelkipász tor, gondnokul : idősb gróf Rádai Gedeon, egyházi főjegyzőül : Szeremley Sámuel helybeli lelkipásztor, egyházi aljegyzőül: Csécsi Miklós makói lelkipásztor, világi főjegyzőül: Garzó Imre mérnök és nyug. tanár helyből és világi aljegyzőül: Szél Ákos makói ügyvéd lettek egyhangúlag megválasztva. Az egyházmegyei egyházi és világi tanácsbirákra majd csak később tartatik meg a választás, amidőn azok számát az egyházkerületi közgyűlés fogja meghatározni. — A dunántúli ref. egyházkerületre képviselőül a csurgói főgymnázium részéről Nagy József tanár választatott meg. — Pap Elek komáromi ref. segédlelkész Zsigárdon, Balahó Antal ugyanottani segédlelkész Hodoson rendes lelkészszé választatván, uj állomásukat e héten foglalják el ; helyökbe segédlelkészekül Szabó Imre, volt felsőbalogi káplán, lapunk egykori munkatársa, és Tóth Kálmán perbetei segédlelkész, lépnek. Szabó ur egyszersmind püspöki titkár lesz. Jávorek Nándor darányi ref. segédleik., vezetéknevét, magyar nemessége épségben tartása mellett Jávory-ra változtatta. * Az egyházak osztályozása és a lelkészek minősítésénél követendő következő irányelvekben allapodott meg a tiszáninneni ref. egyh. kerület küldöttsége, Miskolcon f. hó 6- és 7-én tartott ülésében : 1 Az egyházak osztályozása. A IV. osztályba tartoznak azon egyházak, melyekben a lelkészi jövedelem 700 frton alól van ; a III osztályba, melyben a fizetés 700—900 frt; a II. os tályba, melyben 900—1100 frt; az I. osztályba, j melyben a lelkész jövedelme 1100 frton felül van. 2. A lelkészek minősítése. A IV. osztályú egyházba pályázhatik minden lelkész, segédlelkész és a lelkészi hivatalra képesített gymnáziumi tanár, ki az utolsó lelkészi vizsgát letette. A III. osztályú egyházba pályázhatik minden önálló lelkész, ki valamely IV osztályú egyházban két évig szolgált, továbbá azon segédlelkész, ki mindkét lelkészi vizsgáját kitűnő sikerrel tette le s egyházi hivatalában négy évi szolgálatot előnyös szolgálati bizonyitványnyal tud igazolni. A II. osztályú egyházba pályázhatik minden önálló lelkész, a ki valamely III vagy IV osztályú egyházban hat évet töltött, továbbá olyan önálló lelkész, ki csak három évet töltött ugyan valamely alantibb osztályú egyházban, de ugy irodalmi téren, mint az egyház gondozása körül kiváló érdemet szerezett magának; végre olyan segédlelkész, ki ily minőségben már öt évig szolgált s iskoláinak kitűnő sikerrel lett elvégzése után, legalább egy évig külföldi egyetemen volt. Az I. osztályú egyházba pályázhatik azon önálló lelkész, ki valamely alsóbb osztályú egyházban tíz évig működött ; továbbá azon lelkészek, kik csak öt évi szolgálatot mutathatnak ugyan ki, de addig vagy mint egyházmegyei tisztviselők a közszolgálat érdekében kitűnően működtek, vagy pedig úgy kiváló tudományos képzettségüknek, mint a hívek gondozása körül kifejtett buzgalmuknak csalhatlan jelét adták s végül a hittanárok. A minősített rendes és segédlelkészek, valamint tanárok, csak is a minősítési osztályzatuknak megfelelő vagy annál alsóbb osztályba sorozott egyházak lelkészi állomására pályázhatnak. Ezen javaslat az egyes egyházmegyék bírálata alá fog terjesztetni, s az ezek által hozandó vélemények alapján fogja majd a májüs havában Miskolcon megtartandó kerületi közgyűlés a szabályrendeletet véglegesen megállapítani. * A brassói ág. h. magyar egyház a szászok gyámsága alól való menekiilhetés céljából némi segélyért folyamodott a fővároshoz. Egdig a szászok egyháztanácsa évi 200 frttal segítette őket, ezt azonban meg fogná vonni, ha a magyar egyház függetlenítené magát, mit csak akkor tehetne, ha más forrásból volna képes ezen összeget előteremteni, különben továbbra is a szászok hatalma alatt marad. E kérvény tárgyalás alá kerülvén a főváros pénzügyi és gazdasági bizottságának f. hó 13-án tartott ülésén, Steiger Gyula kijelenté, hogy protestáns létére sem hajlandó beleegyezni, hogy a főváros házi pénztárából az adózók rovására egyházi célokra segély szavaztassák meg, miért is indítványozza, hogy a kérelemnek hely ne adassék. Erre a bizottság Steiger indítványát elfogadta. (Csak mar azt a »protestáns létemre'1 kifejezést ne hallanók oly egyének szájából, kikről csak akkor tudjuk meg, hogy protestánsok, mikor valamely protestáns ügyet agyon kell ütni I) * Gyászhirek. Chotvács Gyula nagyszlabosi fiatal ev. lelkész, a mult héten elhunyt. — Bodnár András sajókazai ref lelkész, a felsőborsodi egyházmegye buzgó főjegyzője f. hó 2 án a jobblétre szenderült. A boldogult igen szép classicai képzettségű, tudós öreg pap s a mellett s/.eretett ember volt. — Iván Endre beregujfalusi ref. leik. elhunyt. Necrologját a jövő számban adjuk. — Marosvásárhelyi Koncz Sándor, volt erdélyi főkormányszéki nyug. számtiszt s utóbb az erdelyi ev. ref. egyházkerületi tanács Írnoka, 70 éves korában, e hó 8-án végelgyengülés folytan meghalt. NECROLOG. Zwarinyi Károly tanárt e hó 9-én örök nyugalom helyére kisértük. Kenne elvesztette egy közszeretet- és tiszteletben álló család szorgoskodó fejét, a társadalom egy becsületes és páratlan jóságú tagját. Zwarinyi született 1809 dec. 16-án Irsán. Szülei Zwarinyi Mihály irsai lelkész és Wenich Zsófia voltak. A középiskolákat Selmecen, a theologiát Pozsonyban és Bécsben végezte. Tanulmányai befejeztével nevelőül hivatott Dubrovicky pestmegyei alispánhoz, hol e minőségben 2 évig működött. 1835 Kiskőrösön, 1838 Torzsán mint káplán működik. Innen 1840 márc. 9-én az ujverbászi senioratus az algymnasiumhoz, az akkor üresedésbe jött tanári állomásra hívta meg E pályán 38 évig tanítványai által tisztelve és szeretve tudományossága, szigorúsága és igazságszeretetéért — fáradhatlan buzgalommal működött. Mentora volt az ifjúságnak ; ritka tapintattal tudta magához vonzani, a gyermekkori pajkosságokról leszoktatni és a tudományt velük megkedveltetni. Szerette az egész környék a szerény és mindig vigkedélyü férfiút. 1842-ben nőül vette Clementis Vilmát kivel 40 évig boldog házasságban élt. 1878. tanítványai