Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-01-07 / 1. szám

kezdi „a reformáció úttörői s előharcosai* lajstromát, ekkép : i. Vigilánc, 2. Salvián, 3. Pelusiota Uezső (!), 4. „Kiss Dienes (!), szittya (!) szerzetes, igen tudós ember;* s tovább folytatva: Numero 41. „Bathori László . . . pálrendi szerzetes," Nr. 55. Felsőszeiestei Gosztonyi János gyulafehérvári püspök. Aztán ujabb fejezet jő : az elöharcosok után »a reformáció elődandarai.« Szóval e mű »bölcseimi* részét jobbára elnyomja a túlon-tűl terjengő biographicus elem ; a mi még szerencsének is vehető annyiban, hogy legalabb kevesebb hely jut olyanféle mezítlábas philozophálgatásnak, mint a minő a 189. lapon olvasható az »inkább lehangoló, mintsem örömregerjesztő dolgokról,* a „morzsalékok* és az „egyetemes hazáról.« Rác űr, nem ismerve munkája Achilles-sarkát, elég rövidlátó, hogy még ő emlegeti az önálló, forráskutatást, holott általa forrás gyanánt használtatnak, a közkézen forgó egyháztörténelmi műveken kiviil: önképzői lapok, kézi könyvek, Néptanítók Lapja, Szekér Joakim stb. nyomtatott papirosok. Ezekből a forrásokból bajos lenne megirni „a reformáció bölcseimi történetét.* Mentsége lehet a szerzőnek, elszigetelt helyzete Ménes-Gyorokon. De hisz arra való a Capitolium, hogy számot vessen kild helyzetével. Rác ur nem vetett számot, erején felül merészkedett, s ennélfogva szaporította a tudományos lomot, melyre egyháztörténelmünknek bizony nincsen szüksége. Úgyis többje van mar belőle, mint irodalmunk bármely ágának. A beregi ev. ref. egyházmegye nov. 15-kén Beregszászban tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Ivr. 8 lap. E gyűlésről lapunk mult évi 48-ik szamaban kimerítő tudósítást közöltünk; jelen jegyzőkönyv, ugyanazon eseményeket mondja el hivatalos alakban. Kegyeletes, szép intézkedés, hogy Fazekas Gergely ugornyagergelyii lelkésznek necrologja, lapunk 46-ik számából átvéve, fekete keretben közöltetik a jegyzőkönyvben. Elhunyt lelkészeink emlékének mindenesetre érdemes volna, a conventionalis részvétnyilatkozatokon kiviil, azzal is áldozni, hogy életrajzi adataikat a tractualis jegyzőkönyvben közzétegyük. A Magyar Paedagogiai Szemle cimu tanügyi haviközlönynek, ez évben már IV. évfolyama jelenik meg. A tavalyi utolsó füzetben Rill József szerkesztő buzdítja a tanítókat, hogy a 250 hazai lanitóegylet mindenike külön-külön egyleti közlönyt indítson. E vezércikk a „somlyóvidéki ev. tanitóegylet* 25 éves jubileuma alkalmából Íratott. Az az egylet, Szilvágyi Károly ajkai ev. tanító kezdeményezésére alakult, kinek fénynyomatú díszes arcképe ugyanezen füzethez van mellékelve. Rajta kívül, az első alapítók közül még három tanitó van életben, t. i. Halasz János nyugalomba vonult, Borbély Sándor nemesszáloki és László János kiskamondi tanitó, mindnyájan a veszprémi esperességben. A M. Paed. Szemle kiadó-hivatala stáció-utca 9 sz. alatt van; ára egész évre 2 frt 50 kr. Uj tanügyi lapok. Tanügyi Értf-sifo cím alatt megjelent a vasmegyei tanítótestület közlönyének első száma. Célja a gyűlések határozatainak ismertetése, a tagok értekezéseinek s mintatanitásainak közzététele, s átalában a tanügy emelése. Vezércikkét, a tantermek tultömöttségéről, Róder Adolf irta. Ára egész évre 1 frt., elő" fizetések Horváth János pénztárnokhoz küldendők Szom; bathelyre. — Der freie Volkserzielier cím alatt Birkenheuer Béla torontál-szécsányi néptanító egy kis lapot indított, mely: „folyóirat versekben, az elnyomott iskola és emberképzés felszabadítása és emelésére, tanítók, nép-és iskolabarátok szamára készítve.« Lelkes verseket tartalmaz e kis újság melyek alapeszméje, hogy az emberiséget csak a szeretet, szabadság és mivelődés szent baromsága teheti boldoggá. Megjelenik kéthavonként, 2 — 2 íven. Ara félévre 40 kr., egész évre 70 kr. Magyarorszag. Havi folyóirat a magyarosodás érdekében. Szerkeszti és kiadja Ardényi Dezső. Kitűzött céljának teljesen megfelelő ügyes lap ez, mely a magyarosodásra vonatkozó, hírlapokban szétszórva megjelent cikkeket s apróbb közleményeket összegyűjti, s eredeti dolgozatokat közöl, melyek mindenike a magyarosodás ügyéről szól. Okmánytára napjaink nemzetiségi küzdelmeinek. Ez évi első számába a hunyadmegyei elolahosodott magyarokról Szathmáry György, a sátosmegyei magyarosításról Bánó József és Tahy Miklós, az 1 erdélyi lutheránusokról dr. Ballagi Géza, a magyar ügyről Beregben Lehócky Tivadar, a felvidéki oroszokról Olsavszky Lajos, Pozsony magyarsága mellett Orosz László, a magyar kulturegyletről Bartha Miklós stb. stb. írtak nagyobb cikkeket. E derék folyóirat, terjedelméhez képest, igen olcsó. Egész évre 4 frt, félévre 2 frt. Kiadó-hivatala: Sándor-utca 12 sz. KÜ LÖNFÉLÉK * Szemelyi hirek. Vasmegye közgyűlése a magyar nyelv terjesztésében legsikeresebben működő következő evang. tanítókat jutalmazta meg: 50—50 frtot kapott Fiiszár János tótkeresztúri, Kolossá Ferenc tótmoráci; 30—30 frtot Kieleis Theojil és Behling Samu, németszentmihályi, Varga Endre felsőpetróci ; 20—20 j frtot Hahn Nándor kukméri, Kapli Kálmán musznyai, Müller Ferenc dobrai, Rock Adolf bükkösdi, Sável János pucinci, Scherviann Ede rábaszentkereszti ev. tanító. — A békési ref. egyház gondnokává Sánta János választatott meg. * Jobb későn, mint soha. Velence varosa egy ajándékba kapott elefántot évekig eltartogatott 3700 frt évi költséggel. Most végre rájöttek, hogy ennyi pénzzel 4 tanítói állomást lehet szervezni. Minthogy a velenceiek ma már belátják, hogy több hasznára van a társadalomnak a tanító mint az elefánt, elhatározták, hogy túladnak az orrmányoson. Vajha nálunk is elvalahára elébe tennék az embernevelést a ló- és kutyaluxusnak í