Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-03-04 / 9. szám

tal megválasztattok; előre — ha ezek ténynyé válnak is — ne örüljetek, hanem ha a szoboszlói és debreceni egyházmegyei javaslat ezt nem veszi figyelembe, hivatalos minősitéstek mellett ti magatok tegyétek fel magatoknak e kérdést: An sum eo loco dignus ? és pedig oly értelemben, hogy a minősítési bizonyítványban foglalt ittott fontos. másutt kevés, harmadik helyt nem méltányolt, nem ismert, félreismert értéken kívül megvannak-e bennetek mindazon tulajdonságok, melyeket az aspirált egyháznak igényei, kül- és belviszonyai megkívánnak: E kölcsönös aspiratió kielégítése nélkül ne számoljon sem az anyaszentegyház, sem ti békére, nyugalomra, megelégedésre. Itt tér el egymástól a nánási és szoboszlói javaslat, mert ez utóbbi egyoldalú, gazda nélkül számol. A dolog megvilágosítására állítsunk o o o fel néhány konkrét példát. A debreceni, m.-túri, gyomai, szentesi, békési stb. első osztályú egyházakba minden más kellékre tekintet nélkül pályázhat minden iskolát jól végzett, 5—8 évig fungált, jó szolgálati bizonyítványt érdemelt lelkész, más nem ... és ezek közül választani kell. Ámde, uraim ! ez egyházakban oly templomok vannak, melyekbe háromezer ember fér és megy s ha a minősített, kijelölt és megválasztott egyén hangterjedelme azokat be nem tölti : bár világhírű legyen tudományossága, azt mondja rá a túri ember, mit régebben egy különben derék, jeles papjáról : „Nem ér az uram semmit, se aludni, se tanulni, nem lehet tőle." Itt a legújabb eclatans példa, hogy a túri nép jó szónokáért erkölcsi erőszakot követett el az egyházi felsőhatóságon. Debrecenbe, Pestre, Pápára, Patakra könnyen érthető okoknál fogva széles és alapos tudományú, de ha szükség, még a tudománynak valamivel kisebb foka mellett is a legjelesebb szónokokat kell állítani. Jönnek Kassa, Szatmár, Várad, Arad, Szeged, stb. fényes más egyházak és egyházi szolgák körül letelepült gyülekezeteink ; ha ide a qualificatio szűk körén belül mozogva, olyan embert nem tesztek, ki külső magaviseletével, társadalmi miveltségével, modorával, tapintatával, hivatalos functióival nem imponál, sajnálat, nevetség és gúny tárgyává teszitek a ref. egyházat. Mit gondoltok, milyen helyzete volna a „calvinista Rómában'' a r. cath. egyháznak, ha a derék és közkedvességű Huzly helyét a türelmetlen és ultramontán Lonkay foglalná el ? A r. cath. egyház emberei megválasztásában igen prudens és circumpectus. Menjünk tovább. Vannak egyházak, melyek a patronusok jó akaratú támogatása nélkül tengődnének, vagy meghalnának, ha ezek közé a ti szűkkörű qualificatiótok egy darabos, szegletes embert meneszt, mint szárazra kitett hal fog ez tehetetlen egyháza romjain vergődni Nem folytatom tovább, hanem igenis ismételve állitom, hogy megelégedett lelkész csak vele megelégedett egyházban lehet s kit-kit oda kell állítani, ahol emberi számítás szerint e kölcsönös megelégedés remélhető. Mentsen Isten ! hogy a jól érdemesült hivatali szolgálatot, a jól végzett iskolázást kicsinyleném; sőt inkább legtöbb esetben azt tapasztaltam, azt remélem és várom, hogy ki ifjúságában hozzászokott kötelességei hű elvégzéséhez, a kötelességérzet átkíséri őt az életbe is; csak azt kívánom, hogy ha az egyház kül- és belviszonyai, körülményei még más és olyan tulajdonságokat is kívánnak a lelkészben, melyek közkedvességét hathatósabban biztosítják, a qualificatiót még amazok rovására is kiebb, ha másként nem lehet, egészen a jeles és gyakorlott káplánokig tágítsuk. Ismétlem ; megbírálandó az egész ember az általa elfoglalni szándékolt positióhoz való képességi viszonyában, an sit eo loco dignus: Az ily minősítés tehát csak esetről-esetre történhetik ; de azt mondja rá „Sutor" barátom, hogy akkor „az 5 tagú bizottság basáskodik paptársai felett." Előre bocsátva azt, hogy én e tiszteletes férfiakról jobb véleményben vagyok, idézem az ő befolyásával készült nepotismust, önkénykedést emlegető és ezek kizárására felfegyverkezett szoboszlói javaslat következő passusát. „Nagyon természetes, hogy a szolgálat méltánylása, illetőleg kifejtett tevékenység bizonyítása az esperes teendője," tehát itt már rá bizhatjuk magunkat egy emberre is s ez nem fog basáskodni. A debreceni egyházmegye javaslata is igy szól : .,A sikeres szolgálat esperesi bizonyitványnyal igazolandó." Felemeltem szavamat az ellen, hogy kivétel nélkül minden, tehát a változni nemkivánó lelkész is és pedig mint Szekeres Mihály atyánkfia óhajtja, communi confratrum suffragio minősítessék, de ki változni akar, ki annak magát aláveti s birái