Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-25 / 8. szám

mentes beküldéssel megszerezhető 2 frt 60 krért bizományos ifj. Csáthy Károly ur debreceni könyvkereskedéséből, s minden hazai könyvkereskedésből. A szives pártolást ismételve kérve, maradok Mike-Pircsen (u. p. Debrecen), Nagy Lajos ref. lelkipásztor, s egyh. megyei tanácsbiró. Besztercebányán, Machold nyomdájában megjelent: Turócmegye népiskoláinak névtára, kiadta Szüllő Géza megyei kir. tanfelügyelő Besztercebányán. 1883. Összeállítása az egyes helységeknek betűrendben. Minden helységről az iskolai tekintetben fontos tudni valók, a lakosok száma, adóösszeg, tankötelesek száma, iskolaszék, tanitó, iskola fölszerelése, a végén személyek s helységek névsora. Kár, hogy a fontosabb adatok nincsenek összeadva, hogy a megye állapotáról képet is kapjunk. Egyébként rendkívül érdekes, s oly kimerítő képét adja a megye minden egyes községe tanügyének, minőt, Schvarc Gyulának évekkel ezelőtt Abauj-, Gömör- és Ung-megyékről irt tanügyi monographiái kivételével, irodalmunk nem tud felmutatni. Érdekességét nagyban emeli az, hogy a működő tanférfiaknál megemlíti, hogy képesitett-e vagy sem, mennyi ideje szolgál, s micsoda nyelveken beszél. Nagyszebenben a román bizottság kiadásában magyar nyelven is megjelent az ismeretes Emlékirat, melyet a román választók képviselőinek N.-Szeben 1881 május 12—14-én tartott egyetemes értekezlete meghagyásából szerkesztett és közzétett a kiküldött bizottság. Meg van benne az egész konferencia története, lefolyása s határozatainak pontonkinti elemezése, részletesen, történeti citátumokkal, mint kell is emlékiratnál és főképen olyan munkánál, mely kifelé beszél a magyarok erőszakoskodásáról, jogtalansagairól. Befejezi a kötetet egész gyűjteménye ama régi és uj okiratoknak, törvényeknek, rendeleteknek, melyek az emlékirat egyes részeire vonatkoznak Terjedelme 163 lap. KÜLÖN FE L, E K * Szemelyi hirek. A nagykőrösi ref. főgymnáziumi ifjúság önképző köre f. hó 10-én tartotta Vass Sámuel tanár elnöklete alatt alakuló gyűlését, melyen elnökké Kecskemétliy István, főjegyzővé Rónay Béla, titkárrá Doktor Sándor választatott meg. — A földmivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. k. miniszter, Orendi Godofréd ujegyházi ev. lelkészt, Szebenmegye ujegyházi járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. — Kalocsa Róza, ki a ref. nőnevelés ügyében előbb Budapesten, aztán Szatmáron érdemeket szerzett, a vallas és közokt. ügyi miniszter által az újpesti állami elemi népiskolában viselt ideiglenes tanítónői állomásán, végleg megerősíttetett. * Az esztergomi ref. egyház — mint levelezőnk írja — a zsinati törvények értelmébeni újjászervezés alkalmaval gondnokul választá: Beliczay Gyula ügyvéd urat. Előljárókul : Márffy Ödön adófelügyelő, Mányoky László kovácsmester (pénztárnok), Szabó Titusz ügyvéd, Rogrűn Ede gyógyszerész, Burián Lajos járásbirósági gyakornok, Kádár Gyula megyei hivatalnok, Környei Imre járásbirósági aljegyző (presbyterium jegyzője,) és Czibor Ferenc bognármester, póttagokul : Vajda Péter kertész, Hollósi Imre cipész, Zayda Ferenc molnár és Mikus Endre korcsmáros urakat. A választás után Konkoly Thege Béla aljárásbiró úr 50 frtos alapítványt tett templom építési alapra. Bódogh Kálmán ügyvéd ur ugy a maga, mint neje Erős Janka úrnő nevében 100 frtot, ielkész fizetés tőkéjéül. Az újonnan választott presbyterek ünnepélyes felesketése napján pedig Szabó Titusz ügyvéd úr a már egy ízben adott 50 frtnyi alapítványát ujabb 50 frttal egészité ki 100 írtra, szintén a lelkészi fizetés tőkéjéül. Mindezen adományok fényes bizonysági annak, hogy kisded egyházunk tagjai akarnak s tudnak is buzgólkodni a szent ügyért, s erős hitünk, hogy a jó Isten s a jó emberek segélyével rövid időn legfőbb vágyunk teljesülni fog, hogy itt, a magyar Rómában, hol még most is sokan nem keresztyéneknek tekintenek bennünket, meg fog szilárdulni a reformált egyház, s egy szerény, de csinos templom fogja hirdetni, hogy az Ur az övéiről gondot visel! * A vasárnapi munka megbüntetve. Szatmármegyei Madarász községében, egy zsidó korcsmabérlő az egész nyáron át rendesen vasárnap hordatta zabját a mezőről. Ezért feljelentették a járásbíróságnál, mely a bérlőt 10 frt pénzbirságra és a tanúk költségeinek fizetésére ítélte. A bérlő fellebbezett, s a kir. tábla, a múlt héten helybenhagyta az ítéletet. Még egynehány ilyen példa, s a vasárnapi munkaszünet ügye bizonyára nagyot fog haladni. * A süvetei evang. egyház legutóbb tartott közgyűlésében elhatározta, hogy kebelében egyelőre évenként négyszer magyar nyelven tartassék istentisztelet. Ez a határozat — értesülésünk szerint — már azért is bir fontossággal, mert a süveteiek évek hosszú során át állottak pánszláv agitátorok befolyása alatt. * Ez a Süvetei eset, üdvös mozgalmat indított meg gömörmegyei ev. egyházainkban. »Tótajkú községeink is kezdik már egyházunkban — irja a Rozsnyói Hiradó — hazánk nyelvét hangoztatni; miért ne tehetnék azt meg Dobsinán, hogy ha nem is minden vasárnap, de egyelőre évenként legalább négyszer, magyar nyelven végeznék az isteni tiszteletet. Prédikátoraink magyarok, s ha látják, hogy szivünk óhajtása az, miszerint a tót isteni tisztelet helyett magyart tartsanak, készséggel megtennék azt.® Egyszermind felszólítja a R. H. dobsinai levelezője Sárkány Kálmánt, az újonnan választott egyházfelügyelőt, hogy álljon az ügy élére, s ha csak lehet vigye keresztül, hogy elvalahára Dobsinán is legyen magyar szó hallható az ev. szentegyházban! * Szentes városa régóta foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mimódon lehetne a cselédség sülyedt erkölcsi állapotán javítani, s e célból bizottságot küldött ki, mely e kérdés megoldására Balogh János polgármester elnöklete alatt nagy gonddal összeállitott tervezetet dolgozott ki. A javaslat szerint Szentes város, minden esztendőben, bármely szentesi lakos szolgálataban álló szorgalmas, hű és tisztességes magaviseletű férfi- és nő cselédet érdem-okmánynyal, esetleg jutalom-okmánynyal tüntet ki azon célból, hogy ezek érdemeinek elismerése