Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1883 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1883-02-25 / 8. szám

növendékek gyakorolhassák magukat a tanításban. A férfi növendékek nem kapnak bentlakást, azok az illető község lakóinál lesznek elhelyezve s ellátva ; a nő nö­vendékek azonban bennlaknak. A képezde élén álló igazgató (vagy — nő) kötelessége a növendékek magavi­seletére felügyelni az előadásokon kívül is. Minden év nov. i-én részletes kimutatást kell be­terjesztenie a district iskolafelügyelőhöz a lefolyt évi állapotokról. Kettős jegyzéket kell tartaniok a növendé­kek előmenteléről s erkölcsi magukviseletéről, szorgal­máról, az egészségi viszonyokról stb. Az egyik példány a kerületi iskolafelügyelőhöz küldendő be negyedéven­ként. Minden tanitó képezdében az igazgatón kívül legalább is négy más tanitó legyen alkalmazva. Ezeket az állam nevezi ki és fizeti. A felvételre vonatkozólag szükséges, hogy valaki már 15-ik évében legyen az il­lető iskolai év kezdetekor, de 17 ik évét ne lépte le­gyen át. Bizonyos felvételi vizsgát tartoznak tenni, mit megelőzőleg testileg is megvizsgáltatnak s ha gyengéknek találtatnának, vizsgara nem is bocsáttatnak, A nő-növendékek tartoznak orvosi bizonyítványt hozni arról, hogy testi szervezetük megengedi a tanitást. Ha húsznál többen jelentkeznek felvételre, akkor ezek kö­zül csak a legkésziiltebbek vétetnek fel ; egyenlő készült­ség mellett pedig azok részesülnek előnyben, kik ön­költségen tartják fenn magukat. A növendékek lakást, élelmezést, könyveket és tanszereket állami úton ingyen kapnak. A képezdéhez csatolt gyakorló iskolákat az ál­lam szervezi s tartja fenn. A képesítő vizsgák letehe­tésére minden egyes provinciában évenként kétszer nyuj­tatik alkalom. A vizsgáló bizottság tagjai a provinciális tanfelügyelő és négy kerületi vagy arrondissements is­kolafelügyelő. A képesítésben külömbség van téve a fő és a segédtanítói képesítés között. A két vizsga tár­gyai ugyanazok, csak a megkívántató ismeret fokára nézve van e vizsgák között külömbség ; az előbbihez mélyebbre hatóbb, alaposabb s szélesebb körű isme­ret kívántatik meg, továbbá egy legalább is két évi gyakorlatról szóló bizonyítvány. A vizsga szó- és Írás­beli, mely utóbbit kellő felügyelet mellett minden se­gédeszköz használata nélkül tesznek le. Plogy az egyes tárgyakban milyen fokú jártasság kívántatik meg : arra nézve az 1879. máj. 28-án kelt királyi rendelet a kö­vetkező programmot adja : a) Az olvasásban : szabatos és értelmes olvasás tiszta kiejtéssel; az olvasó már külső haughordozásával is adja jelét, hogy az elolvasottat érti is. b) Az Írásban : szépirási minta készítése nagy, középnagyságú és kicsiny betűkkel. Itt figyelem fordí­tandó a fogalmazásra is. c) A hazai nyelvben : a beszédrészeknek, szó- és mon­dat-képzésnek alapos ismerete; jártasság a nyelvtani és logikai elemzésben. A szóhajtogatásnak, a szavak fogal­n anak s fogalmi körének ismerete, valamint a hazai irodalom legkiválóbb termékeiben való otthonosság. Készség ugy a szó, mint az Írásbeli könnyű kifejezésre. d) A mértanban: a mértani testek, egyenes és görbevonalu alakok ismerete párosulva jó tan móddal melylyel ezeket ismertesse. e) A számtanban : alapos képzettség nemcsak az egyszerű számolásban s ügyesség annak fej- és írásbeli gyakorlati alkalmazásában, hanem a hatványozásban és köbgyök fejtésben is úgy egész, mint tört számokkal, valamint az algebrában és logarithmusokkal való szá­molásban. f) A földrajzban : alapos jártasság a politikai föld­rajzban, a csillagászati és természettani földrajz főbb el­veinek ismerete. Különösen legyen ottlionn a tanítóje­lölt a térképeken s a földgömbön, úgy hogy a fold egész felületének képe az egyes tartományok, vizek stb., viszonyos fekvése tisztán legyen szemei előtt. Tudjon egyes térképeket maga is rajzolni szabad kézzel. g) A történetben : a világtörténet főbb eseményei­nek ismerete, különös tekintettel arra, hogy azok mily befolyással voltak az egyes népek fejlődésére viszonyítva a mai állapotokhoz s különösen a hazai történethez s mai viszonyokhoz ; a hazai államkormány szervezeténele ismerete a 16. század második felétől a mai napig. h) A természettudományban :a főbb állat-, növény,- és ásványnemeknek, különösen pedig azoknak, melyek Né­metalföldön fordulnak elő, alapos ismerete ; továbbá ismerni kell az emberi test szervezetét s a vegytan elemi elveit. i) A szabadkézi rajzban : egyszerű egyenes vona­lakból álló alakok s csoportok rajzolása minták után s a távlatnak bizonyos fokú ismerete. k) A tanítás- és neveléstanban : a jelöltnek tiszta fogalommal kell birni a tanmódról, melylyel a szüksé­ges és hasznos ismeretek közlése által a gyermek te­hetségeit fejlesztheti s őt erkölcsileg nevelheti. Ismernie kell az anthropologiából s physiologiából annyit, amennyi csak szükséges a gyermek testi neveléséhez. Tudnia kell az elemi iskolai tárgyaknak osztályok szerint való helyes beosztását, az együttes és osztályok szerint való tanítás elveit. Továbbá megkívántatik a különböző tanmódsze­rek általános ismerete; tudni kell minden egyes tantárgy legjobb tanmódját; ismerni a rend- és fegyelmi eszkö­zöket ; jártasság a neveléstörténetben, különös tekintet tel a hazai iskola viszonyokra a mult század óta. Az ugyanazon év aug. 3-iki királyi rendelet ezek­hez még a következőket csatolja : A francia, német vagy angolnyelvben a ki csak pusztán a nyelv tanítására akar képesítési bizonyítványt nyerni, attól csak az illető nyelv nyelvtanának, hangzási törvényeinek, etymologiájának s irálytanának ismerete kí­vántatik meg. Fordítás készítendő az anyanyelvből az illető idegen nyelvre ; a jelölt beszéljen e nyelven folyékonyan s jó kiejtéssel. Ha valaki az irodalom tanítására is képesit­tetni kivánja magát, akkor ez elsorolt ismeretekhez még megkívántatik az illető nyelv irodalomtörténetében való jártasság összefüggésben az egyetemes irodalomtörténettel. P2gy értekezést kell irni s kritice ismerni a legkiválóbb irodalmi termékeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom