Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-22 / 43. szám

várhatunk a gymnásiumtol ? Miként használhatok fel e célra a gymnásiumi oktatás és fegyelemtartás általában s különösen a vallási tanórák anyagja, tanmenete, tan­módja? Jutalma ioo forint o. é. (A szatmári ref, egy­ház adománya.) A pályamunkák terjedelme — az 1-ső sz. pályakérdésnél hivatolt közgyűlési határozat szerint — ne legyen három nyomott ívnél terjedelmesebb. 3. Fejtessék ki a magyar nyelv ^és irodalom elméleti és gyakorlati tanulásának, az egész gymnásiumi tanfolyamon keresztül — főleg pedig a felsőbb osztályokban — kö­vetendő legsikeresebb és célravezetőbb módja6 1 . Jutalma IOO foi int o. é. (A kis-ujszállási egyház és város ado­mánya.) A pályaművek idegen kézzel tisztán leíratva, beköttetve és lapszámozva s a szerző nevét rejtő jeligés levéllel ellátva, 1883. május i-ig az egyesületi elnökhöz küldendők. Csak egyleti tagok pályázhatnak. Kelt Deb­recen, 1882. szeptember 28. Joó István, egyesületi elnök. * A gömöri h. h. tanitóegylet Tornallján tartott közgyűlésén a kör tagjai fájdalommal vették tudomásul azt, hogy a zsinat a tanítókat az egyházkerületi domesz­tikából kizárta. Mindazonáltal az egylet putnoki szakasza indítványozta, hogy Kun Bertalan superintendens, Do­bos János és Ballagi Mór uraknak a tanitók érdekében tett pártfogásukért hálás elismerés szavaztassák s nevök jegyzőkönyvileg örökittessék meg közöttük. A putnoki szakasz ezen indítványát örömmel tette magáévá a köz­gyűlés, s Katona Károly, egyleti főjegyzőt bizta meg, hogy a fennt említetteknek az egylet háláját s köszöne­tét fejezze ki. * A makói űj ref. templom ünnepélyes felszen­telése nov. 5-ikére van kitűzve, mely alkalommal a meg­nyitó beszédet Révész Bálint püspök, az egyházi beszé­det Szeremlei Sámuel vásárhelyi lelkész, az urvacsorai beszédet Szabó János esperes, a zárimát Szőllősi Antal lelkész mondja. A keresztelést Miklovicz Bálint vásár­helyi, az esketést Csécsi Miklós makói lelkész végzi. A felsoroltakon kivül számos kitűnőség fog még megje­lenni az ünnepélyen, igy a többek közt gr. Degenteld Imre és gr. Ráday Gedeon fő- és segédgondnokok. * Az észak amerikai unitáriusok — a mint annak idejében jelentettük — az idén is hirdettek minden fe­lekezetbeli szabadelvűeket egyesítő nagy gyűlést sept. 19-ére Saratogába. Az erdélyi unitáriusokat e gyűlésen Ko­vács János, a kolozsvári unit. coüeg. igazgatója képviselte. A hozzánk beküldött „The Christian Register®, Bostonban megjelenő egyházi lap sept. 28-i számát csaknem kizárólag a saratogai üléseknek szenteli és többször és igen mele­gen emlékezik meg Kovácsról és hatásos beszédeiről. »Felszólalása, úgymond, minden szívet fölmelegített ugy a szónok, mint ennek ügye iránt. Az unitarismus e leg­régibb hazája hánt fölébredt érdeklődés, melyet Kovács tanár megnyerő modora és beszéde nagyban élesztett, mint bizton hisszük, a nagylelkűség és barátság uj nyilatkozatait fogja eredményezni. A pár ezer dollár, mely szükséges még, hogy az erdélyi unitárius collegium pénzügyi biz­tos alapokra fektettessék, égni fog zsebeinkben, a mig ala nem lesz irva.* * Gyászünnepély. A bőnyi ref. egyház néh. Hu­szár Kálmán hamvai fölé síremléket állítván, a gyász­ünnepélyt — mint Szalay Pál bőnyi ref. lelkész ur tu­datja velünk — f. hó 24-kén délelőtt tiz órakor tar­tandja meg. * Gyászhír. Dóci Imre, nagykőrösi tanárt pó­tolhatlan veszteség érte szeretett nejének szül. Papp Pó­zának halálával. A fiatal nő boldog házasságának 2-dik évében f. hó 17-én hunyt el, egy kis árvát is hagyván maga után. A bánatos férj keressen és. találjon vigasz­talást ott, ahonnan minden jó származik. NECROLOG. RADÓ LAJOS. Általános és — őszintén megvallva — nem egészen jogtalan napjainkban a panasz, hogy a protestáns világi elem évről évre mind jobban elhidegül az egyháztól. Legnagyobb részüknek idejét és tehetségét fölemészti a politikai élet, melynek küzdelmei ingerlőbben hatnak az. idegekre s legalább külsőleg rendszerint nagyobb dicső­séggel járnak, mint az egyházi élet terén kifejtett csen­des és mégis fárasztó munkásság. A világi elem ifjabb tagjainak egyrészét, mégpedig — sajnos — a nagyobb ré­szét illetheti különösen a szemrehányás, hogy nem ér­deklődnek eléggé egyházuk iránt. Az ,öregek" szívósan ragaszkodnak őseik hagyományaihoz az egyházi téren is s hitbuzgóságukkal, egyházias irányú tevékenységük­kel nem szűnnek meg szolgálni annak az ügynek, mely az emberiség boldogulásával oly szoros összefüggésben van. Jól tudják ők azt. hogy minden ország támasza és talpköve a tiszta erkölcs és a vallásosság, s minthogy első sorban az egyház hivatása e talpkövek konzerválása : az egyház működésének sikerét aktiv tevékenységűkkel ők is igyekeznek előmozdítani. Az egyháznak a jelen viszonyok közt különösen nagy szüksége van „öregeire®. S ha közülök egyik-másik kidől, a jó protestánst mind­annyiszor bizonyos neme a balsejtelemnek tölti el a jövőre nézve. Ezzel az érzéssel jelentjük mi most egy oszlop­férfiu elhunytát, ki jó- és balszerencse közt ott volt az egyházunk érdekében küzdő nemes férfiak sorában. Szentmártoni Radó Lajos, a dunántűli ág. h. egy­házkerület volt világi felügyelője f. hó 9-kén, élete 79-dik, boldog házassága 43-ik évében, végelgyengülés folytán jobblétre szenderült. Munkás életének nagyrészét egyházának szentelte, amint azt az alábbi életrajzi adatok bizonyitják. Született 1804-ben Répce-Lakon, a család ősi bir­tokán. Elemi oktatásban a szülei háznál részesült, a gymnásiumi és a jogi tanfolyamot Sopronban és Po­zsonyban végezte. Miután a dunántúli kerületi táblán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom