Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-12 / 11. szám

tanítóságának 49-ik évében hosszas szenvedés után febr. 28-án jobblétre szenderült. A szerencsétlen szenvedő nagy nyomorban volt, mely miatt Sipos Imre belényesi lelkész úr már épen megtette intézkedéseit, a szerencsétlen tanitó részére rendezendő gyűjtés tárgyaban. — Acs Károly, a tót-vázsonyi ref. egyháznak volt lelkésze, ki irodalmunknak is sok hasznos szolgálatot tett, a napok­ban 62 éves korában elhunyt. Annak idejében a Len­gyel Keservek című versei nagy hatast tettek, de Acs Károly különösen, mint a román költészetnek nálunk első ismertetője szerzett nevének tartósabb emléket. O adta ki az első román népköltési gyűjteményt magyar fordí­tásban s bár azóta jelentek meg gondosabb fordítások, az uttörés érdeme mindenesetre mégis őt illeti meg. Közkézen forog egy imakönyve is. Az ősz lelkész már évek előtt elveszítette szemevilagat s halala előtt mintegy fél évvel nyerte vissza, miután egy kí­nos műtétet kiállott. Temetése f. hó 2-án nagy közönség részvéte mellett ment végbe. Holttetemét Tót-Vázsony­ból Veszprémbe szállítottak, hol a családi sírboltban he­lyezték örök nyugalomra. Sirja fölött begesdí Miklós fü­redi, és Szenes Imre barnagi lelkészek tartottak megható beszédeket, s az agg Szűcs Dániel, a Kisfaludy-társaság veteránja, s az elhunytnak kedves komája és szomszéd szolgatársa csinos verset szentelt az elhunyt emlékének. — Pákei Miklós unitárius egyháztanácsos Kolozsvárt m. hó 17-én elhunyt. Szép képzettségű ügyvéd jutott az elköltözöttben idő előtt sirba, ki nagy érdemet szerzett a „Házassági kötelékek érvénytelenítése és felbontása kö­rűi követendő eljárásról4 alkotott ujabb unitárius egy­házi törvény szerkesztésében való munkás részvétele által. — Pfitzner János, a helybeli ag. h. ev. magyar német gyülekezet leánytanitója f. hó 7-én élte 65-ik évében elhunyt. 38 évig működött a tanítói palyan a legoda­adóbb buzgalommal, faradhatlan munkássággal. Teme­tése f. hó 8-án átalános nagy részvét közt ment végbe. Fabiny Theofil s vele a helybeli ev. egyházi s iskolai testületek teljes szamban jelentek meg végtisztesség­tételére, melyet Győry és Doleschall lelkészek végeztek. Horváth Antal ügyvéd, a tiszáninneni ref. egyház­kerületnek hosszú időn at volt ügyésze, 68 éves kora­ban elhunyt. Béke poraikra 1 NECROLOG. Egy férfi emlékezetét kell megújítanom, ki mint ma­gyarhoni protestáns egyházunk jeleseinek egyike sokkal szélesebb körben volt ismeretes, sem hogy váratlanul bekövetkezett s e lap hasábjain a szerkesztőség részéről is mély részvéttel jelzett elhunyta általános megdöbbenést ne idézett volna elő annak minden rendű olvasóinál. Petz Gyula, a mezőberényi ág. h. ev. németajkú egyház lelkésze s t. egyetemes egyházi jegyző febr 11-kén esti 1 1 órakor csendes kimúlással bevégezte munkás földi életét. Egy az isteni kegyelem nyilatkozataiban ép oly gazdag, mint — áldásos működését tekintve — tettdús életének fonala szakadt meg az ő halálával. Jelesünk született Győrött 1821 dec. 2-kan, advent 2-ik vasárnapján. Atya Petz Lipót ugyanott tanár volt, hon­nan Sopronba hivatott meg lelkész-tanárul. Első oktatá­sat Győrött a szülői házban nyerte, hol atyja nagy szi­gorúsággal nevelte, igyekezvén már zsenge koraban alapját megvetni későbbi jellemének, melynek fő voná­sai valának: mély vallásosság s Isten iránti bizalom, faradhatlan szorgalom és rendszeretet, lelkiismeretesség, becsületesség s az önfeláldozásig fokozott jóakarat em­bertársai irányában. Nem is lehetett az máskép egy oly atya vezetése alatt, ki a 18-ik század humanistikus irányú pádagogusainak műveivel szakszerűleg foglalkoz van s maga is — főleg erkölcsi irányú költemények kiadása által — irodalmilag működvén, — a helyes ne­velés elveit nemcsak elméletileg ismeré, hanem mint 11 gyermeknek atyja, gyakorlatilag alkalmazni tudá. Elemi iskolait Győrött elvégezvén, atyja átköltöztével a soproni lyceum növendéke lett, hol atyja közvetlen felügyelete s vezetése alatt az egész gymnasiumi tanfolyamot ki­tűnő sikerrel végezé. Sajat hajiamat követve, de atyja kívánságára is, palyajáui a theologiait valasztá ; mielőtt azonban ezt elvégezhette volna, 1840 april 16-án elve­szíté édes atyját. Ez nagy csapás volt a számos tag­ból alló családra nézve, mely egyszerre minden táma­szától meg lett fosztva. Itt is beteljesedett azonban, hogy „hol legnagyobb a szükség, legközelebb az Isteni segély.4 Kis János superintendens felismerve a törekvő és minden tekintetben jeles ifjú kitűnő tehetségeit, őt hazaba gyermekei mellé nevelőül meghivá, mi altal le­hetségessé valt rá nézve, theologiai pályáját elvégez­hetni Mint theologus az előirt tantárgyakon kivűl nagy előszeretettel tanulmányozá a latin és görög remekíró­kat, figyelemmel kiséré a hazai és külföldi irodalmat, mely irányban megbecsülhetetlenül jótékony befolyással volt rá nézve a Kis Jánossal való személyes érintkezés. Tanulta a francia, angol, olasz, szláv nyelveket is, égvén a vágytól, hogy a külföldi irodalom remekeit eredeti­ben olvashassa. Lelkének ezen sokoldalú elfoglaltsága azonban mit sem változtatott annak eredeti alapirányan, melynél fogva mindenek előtt Isten országát s annak igazságát keresé. Vallásosságanak nem egy megható nyilatkozatával találkozunk ezen, ri nézve oly súlyos időben vezetett naplójának lapjain. Midőn 1840-ben ur­vacsorához ment, ezt irá naplójába : „ 0 Gott ! stárke mich, dass es mir in der r lhat zur Tugend und Gottse­ligkeit nütze !* A következő 1840,/1-ki tanév végeztével letette a candidaticumi vizsgát Kis János superintendens előtt. Stipendiumok segélyével az 1841-ik év őszén Haliéba ment, hogy az ottani egyetem polgárának irat­tassa be magát. Mily komoly szándékkal, ismereteit gyarapitandó, indult ezen külföldi útjára, arról tanúsko­dik külföldön vezetett naplója, melynek minden lapján azon kérdésre iparkodik feleletet adni magának : mit tanultam ma? Mielőtt ez előadások kezdődtek volna, szept. 12-én részt vett — először életében a pietisták isteni tiszteletén, melynél a felette ceremonikus éneklés és a prédikáció is tetszett neki ; de ez utóbbit illetőleg Petz Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom