Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-12-24 / 52. szám
összefüggését, ezekben a nevelés egységét csakis a felekezetiesség által tartották elérhetőnek. S a kormány ama nézetével szemben, hogy t. i. „a felekezeti iskolák nem szabar\keresztyént, ki telve van lélekkel és élettel, hanem megkötött s a betűnek szolgailag hódoló sectáriusokat nevelnek«, erősen hangsúlyozzák, hogy a különböző felekezetek szellemi individualitások s »mint a hogyan lehetetlen a föld felületét teljesen simává tenni, a hegyeket elhordani s a völgyeket kitölteni, épúgy lehetetlen minden felekezeti különbséget megszüntetni, a vallásos meggyőződés minden vonását egységgé olvasztani ; e külömböző meggyőződéseket elfojtani, azokat külső nyilatkozásaikban megbénitni nem volna egyéb, mint az individiumot semmisitni meg a maga legmagasabb és legszentebb viszonyában ; kigúnyolasa volna ez a lelkiismereti szabadságnak.® Az 1853/54-ben kormányon ült Van-Halt ministerium újra nyújtott be egy törv. javaslatot, mely az állami iskoláknak oly nemu szervezését akarta keresztülvinni, hogy ezekben csakis oktassanak, de ne neveljenek is. Az oktatás ellehet minden vallási jelleg nélkül. A kimondott nézetek önmagukat Ítélték el. Mig a felekezeti tanitás mind virágzóbbá lőn. Hatalmas lendületet nyert ez az 1854 octoberében megalakult ^keresztyén tanítók egyesületében'1 - (Vereenigung van Christelyke onderwyzers*j. Alapelveik : »tanitás és nevelés elválaszthatlanok; keresztyének gyermekei nevelésének keresztyénnek kell lenni; keresztyén nevelés pedig képzelhetetlen biblia nélkül; a holland gyermekek nevelése legyen nemzeti; nemzeti nevelés pedig lehetetlen akkor, ha a hazai történelem megfosztatik protestáns jellemétői.® Az egylet megalakult 49 taggal s ma 500 tagja van. A kormány megint 1855. dec. 30-án nyújtott be egy uj javaslatot a népiskolákra vonatkozólag, mely az alsóház bizottsági üléseiben a többség tetszését sok tekintetben megnyerte ; de már a nyilvános tárgyalásokon visszautasittatott. Az antirevolutionairek, — kiknek párt elve e nehany szóban fejezhető ki stegen de revolutie het Evangelie® (a forradalom ellen az evangelium), — ugyanily sorsra juttatták az 1856-iki tervezetet is. Majd 1856. végével a parlament újra alakittatvan, a revolutionair vagy liberális párt nyert többséget. Groen egy ez időből kelt levelében irja, hogy félve néz a küzdelem elé, mit meg kell vívni a nagy többséggel. B A mi erőink gyengék, kevés összetartás, semmi orgánum vezetni vagy inteni s minden oldalról támadás. Hogy a tudományos akadémia is Opzoomert, Dirkset, Milliest választotta meg, Da Costát pedig egy szavazattal elejtette, Beet set nem is candidálta, ezzel szintén kimutatta, hogy minő szellem uralkodik ott is, tehát még a tudomány képviselőiben sem nyert az ügy tamogatást.® A beliigyminister a liberális parlament elé 1857. febr. 21-én nyújtja be az uj javaslatot s az mindjárt kiadatott a közoktatási bizottságnak. Ez semmiben sem különbözött az 1856-iki javaslattól, csak a s keresztyén* szó lett beszúrva a 23-articulusba, mely újra szórói-szóra átveszi az 1806-iki törvény ama pontját, mely az iskola célját meghatározza s mintegy csalétekül kimondja, hogy „ott, hol a gyermekeket a szülők azért tartják vissza az iskolától, mert nem részesülnek elég vallásos nevelésben és a nehézsé gek el nem háríthatók a dolog szigorú megvizsgálása után sem, állami segélylyel magán-iskolákat segit felállítani.® A kormány megint csak az általános keresztyén tudatra hivatkozik, ezt kell az iskolának szem előtt tartani. Az ellenpárt szemében meg a botránkozás köve épen e > ) lceresztyén« szó volt. „Közös iskolába, melynek feladata a növendékeket a ker. erényekben nevelni, hogyan járhatnak a zsidók ? s ha meg oly erények értetnek itt, melyekben meg nem botránkoznak a zsidók, akkor a keresztyének nem lehetnek azokkal megelégedve. A ker. erény a históriai Krisztus iránti szeretetben gyökerezik. Ezt a történeti Krisztust megtagadni vagy megváltoztatni nem szabad. Inkább hallgattassák el neve, minthogy vele visszaélés történjék, symbolumul használtatván oly természeti vallás számára, melynek végcélja az emberistenités és világszolgálat.® Az ellenzék nem az iskolák szervezését, hanem csak azok feletti felügyeletet akarta az állam kezébe adni, ép ugy, mint a hogy ielügyel az állam a közegészségi ügyre a nélkül, hogy ő maga orvos lenne. A javaslatot a nagy többség keresztül viszi s 1857. jul. 20-án az elfogadtatott 47 szavazattal 13 ellenében. Most már az ellenzék a küzdelmet áttette a törvénjdiozás teréről a társadalmi térre, s minden erejét a keresztyén iskolák körül összpontosította. A törvényhozás pedig egész 1874-ig hallgatott ez úgygyel, addig más kérdéseket rendezett. Az előhaladott német közoktatás azonban Hollandiát is kényszeritette, hogy újra felvegye az odiosus kényes ügyet, hogy az ujabb idők követelményei szerint rendezze be iskoláit s 1874-ben előállott egy javaslattal, mely azt kívánta, hogy emeltessék fel a tanitók fizetése, szaporittassék a tanitóképezdék szama, nagyobbittassék a tanító-személyzet. A felekezeti iskolák fenntartói feljajdultak e követelések ellen ; az állam igy több adót róva a népre, az nem áldozhatott annyit keresztyén iskoláira, melyeknek életszükségét pedig a vallásos lelkek mélyen érezték; tudták, hogy a versenyt ki nem állhatják a nagyobb s hatalmasabb állammal és a javaslatot hasonlították a Roboám feleletéhez : „A mi atyáink vertek titeket ostorral, mi pedig scorpiókkal fogunk titeket ostorozni 1® Az ujabb kor azonban ezeket követelte s négy évi tanácskozás, ujabb meg ujabb kidolgozás után a javaslat törvénynyé is lett 1878. aug. 17-én. Kenessey Béla. IRODALOM. A „Magyar Dal-Album®-ból, mint a magyar népdalok egyetlen folyamatban lévő egyetemes gyűjteményéből, megjelent a IV-ik kötet 2-ik füzete is a következő húsz
