Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-24 / 52. szám

összefüggését, ezekben a nevelés egységét csakis a fe­lekezetiesség által tartották elérhetőnek. S a kormány ama nézetével szemben, hogy t. i. „a felekezeti iskolák nem szabar\keresztyént, ki telve van lélekkel és élettel, ha­nem megkötött s a betűnek szolgailag hódoló sectáriu­sokat nevelnek«, erősen hangsúlyozzák, hogy a külön­böző felekezetek szellemi individualitások s »mint a hogyan lehetetlen a föld felületét teljesen simává tenni, a hegyeket elhordani s a völgyeket kitölteni, épúgy le­hetetlen minden felekezeti különbséget megszüntetni, a vallásos meggyőződés minden vonását egységgé olvasz­tani ; e külömböző meggyőződéseket elfojtani, azokat külső nyilatkozásaikban megbénitni nem volna egyéb, mint az individiumot semmisitni meg a maga legmaga­sabb és legszentebb viszonyában ; kigúnyolasa volna ez a lelkiismereti szabadságnak.® Az 1853/54-ben kormányon ült Van-Halt ministe­rium újra nyújtott be egy törv. javaslatot, mely az ál­lami iskoláknak oly nemu szervezését akarta keresztül­vinni, hogy ezekben csakis oktassanak, de ne nevelje­nek is. Az oktatás ellehet minden vallási jelleg nélkül. A kimondott nézetek önmagukat Ítélték el. Mig a fele­kezeti tanitás mind virágzóbbá lőn. Hatalmas lendületet nyert ez az 1854 octoberében megalakult ^keresztyén tanítók egyesületében'1 - (Vereenigung van Christelyke on­derwyzers*j. Alapelveik : »tanitás és nevelés elválaszt­hatlanok; keresztyének gyermekei nevelésének keresz­tyénnek kell lenni; keresztyén nevelés pedig képzelhe­tetlen biblia nélkül; a holland gyermekek nevelése le­gyen nemzeti; nemzeti nevelés pedig lehetetlen akkor, ha a hazai történelem megfosztatik protestáns jellemé­tői.® Az egylet megalakult 49 taggal s ma 500 tagja van. A kormány megint 1855. dec. 30-án nyújtott be egy uj javaslatot a népiskolákra vonatkozólag, mely az alsóház bizottsági üléseiben a többség tetszését sok te­kintetben megnyerte ; de már a nyilvános tárgyalásokon visszautasittatott. Az antirevolutionairek, — kiknek párt elve e nehany szóban fejezhető ki stegen de revolutie het Evangelie® (a forradalom ellen az evangelium), — ugyanily sorsra juttatták az 1856-iki tervezetet is. Majd 1856. végével a parlament újra alakittatvan, a revolutio­nair vagy liberális párt nyert többséget. Groen egy ez időből kelt levelében irja, hogy félve néz a küzdelem elé, mit meg kell vívni a nagy többséggel. B A mi erőink gyengék, kevés összetartás, semmi orgánum vezetni vagy inteni s minden oldalról támadás. Hogy a tudo­mányos akadémia is Opzoomert, Dirkset, Milliest válasz­totta meg, Da Costát pedig egy szavazattal elejtette, Beet set nem is candidálta, ezzel szintén kimutatta, hogy minő szellem uralkodik ott is, tehát még a tudomány képviselői­ben sem nyert az ügy tamogatást.® A beliigyminister a liberális parlament elé 1857. febr. 21-én nyújtja be az uj javaslatot s az mindjárt kiadatott a közoktatási bizott­ságnak. Ez semmiben sem különbözött az 1856-iki ja­vaslattól, csak a s keresztyén* szó lett beszúrva a 23-articulusba, mely újra szórói-szóra átveszi az 1806-iki tör­vény ama pontját, mely az iskola célját meghatározza s mintegy csalétekül kimondja, hogy „ott, hol a gyer­mekeket a szülők azért tartják vissza az iskolától, mert nem részesülnek elég vallásos nevelésben és a nehézsé gek el nem háríthatók a dolog szigorú megvizsgálása után sem, állami segélylyel magán-iskolákat segit fel­állítani.® A kormány megint csak az általános keresz­tyén tudatra hivatkozik, ezt kell az iskolának szem előtt tartani. Az ellenpárt szemében meg a botránkozás köve épen e > ) lceresztyén« szó volt. „Közös iskolába, melynek feladata a növendékeket a ker. erényekben nevelni, hogyan járhatnak a zsidók ? s ha meg oly erények ér­tetnek itt, melyekben meg nem botránkoznak a zsidók, akkor a keresztyének nem lehetnek azokkal megelé­gedve. A ker. erény a históriai Krisztus iránti szeretet­ben gyökerezik. Ezt a történeti Krisztust megtagadni vagy megváltoztatni nem szabad. Inkább hallgattassák el neve, minthogy vele visszaélés történjék, symbo­lumul használtatván oly természeti vallás számára, mely­nek végcélja az emberistenités és világszolgálat.® Az ellenzék nem az iskolák szervezését, hanem csak azok feletti felügyeletet akarta az állam kezébe adni, ép ugy, mint a hogy ielügyel az állam a közegészségi ügyre a nélkül, hogy ő maga orvos lenne. A javaslatot a nagy többség keresztül viszi s 1857. jul. 20-án az elfogadta­tott 47 szavazattal 13 ellenében. Most már az ellenzék a küzdelmet áttette a törvénjdiozás teréről a társadalmi térre, s minden erejét a keresztyén iskolák körül össz­pontosította. A törvényhozás pedig egész 1874-ig hallgatott ez úgygyel, addig más kérdéseket rendezett. Az előhala­dott német közoktatás azonban Hollandiát is kényszeri­tette, hogy újra felvegye az odiosus kényes ügyet, hogy az ujabb idők követelményei szerint rendezze be isko­láit s 1874-ben előállott egy javaslattal, mely azt kí­vánta, hogy emeltessék fel a tanitók fizetése, szaporit­tassék a tanitóképezdék szama, nagyobbittassék a tanító-személyzet. A felekezeti iskolák fenntartói feljaj­dultak e követelések ellen ; az állam igy több adót róva a népre, az nem áldozhatott annyit keresztyén iskoláira, melyeknek életszükségét pedig a vallásos lelkek mélyen érezték; tudták, hogy a versenyt ki nem állhatják a nagyobb s hatalmasabb állammal és a javaslatot hason­lították a Roboám feleletéhez : „A mi atyáink vertek ti­teket ostorral, mi pedig scorpiókkal fogunk titeket os­torozni 1® Az ujabb kor azonban ezeket követelte s négy évi ta­nácskozás, ujabb meg ujabb kidolgozás után a javaslat törvénynyé is lett 1878. aug. 17-én. Kenessey Béla. IRODALOM. A „Magyar Dal-Album®-ból, mint a magyar népda­lok egyetlen folyamatban lévő egyetemes gyűjteményéből, megjelent a IV-ik kötet 2-ik füzete is a következő húsz

Next

/
Oldalképek
Tartalom