Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-24 / 52. szám

nyai kerület, mely most aránytalanul nagyobb mint bármelyik társa, másodsorba degradáltatnék. Dunáninnen lenne a legnagyobb kerület 11 egyházmegyével, mig a bányai kerületben mindössze csak 5 esperesség maradna. Nézetünk szerint leghelyesebb csoportosítás volna, mind helyrajzilag, mind politikailag, mind egyházi közigazgatás szempontjából a következő : 1. Dunáninneni egyházkerület. Magában foglalná régi alkatrészeiből a mozsonyi esperességet, melyhez csatolandó a jelenleg Dunántulhoz kapcsolt lébenyi anyaegyház; továbbá a pozsonyvárosi, pozsonymegyei, nyitrai, trencséni és turóci esperességeket. Bekeblezendő a Bányakerületből Bars, Hont és Zólyom Ekkép a kerület 9 esperességében a gyülekezetek száma 136, lélekszám 196.727. Központi helye Pozsony, mely bár nincs a középpontján, de vasúti egyenes összeköttetésben áll a kerület minden vidékével A 9 egyházmegye közül 6, hazafias hirben áll. 2. Bányai egyházkerület. Kikebleztetik belőle Bars, Hont, Zólyom. Megmarad a nógrádi, pestmegyei, budapesti, békési, bács-szerémi és bánáti, összesen 6 esperesség, 156 egyházzal, 296592 leiekkel. Központi helye Budapest, ép oly viszonyok közt e kerületben, mint a magáéban Pozsony. Nemzetiségi baj csak szórványosan adhatná elő macát. o 3. Dunántúli egyházkerület, mostani 12 egyházmegyéjével, melyekben mindössze az a változás történnék, hogy a győri esperességből a Mozsonymegye területén fekvő Lébeny, a dunáninneni kerülethez kapcsoltatnék, viszont a zágrábi ev. egyház, mely ez idő szerint sehova se tartozik, ide csatoltatnék. Lébenynyel 1055 lélekkel fogy a kerület népessége, a zala-somogyi esperességbe fölveendő Zágrábbal 7011 -el szaporodik. Az esperességek száma 12, a gyülekezeteké 163 marad változatlanul, csak a népesség emelkedik valamivel: 205,066-ról 211,022-re. Dunántul a legmagyarabb kerület, hol nemzetiségi izgatások elvétve sem fordulnak elő Superintendense ez idő szerint Győrött lakik, főiskolája Sopronban van, a gyülekezeteket tekintve, leginkább központi helye Pápa. 4. .Tiszai kerület. Magába foglalja a mostanit egészen, mely jelenleg a legkisebb. Hozzá csatoltatnék Dunáninnenről két veszedelmes esperesség, Árva és Liptó, melyek topograph'ailag egészen összefüggnek vele Ekkép egyházmegyéinek száma 10 re, gyülekezeteié 155-re, lélekszáma 182,903 ra emelkednék Központi helye Rozsnyó, Dobsina vagy Igló. Vasutak szelik át minden irányban. Nemzetiségi veszély csak az újonnan hozzácsatolt két esperességből fenyegethetné. Árában ez idő szerint Nóvák Sámuel, Liptóban Baltik Frigyes főesperesek vezérlik a pánszlávokat. Igaz ugyan, hogy a liptói esperesség a kicsapott pánszláv tanulók ügyében elhatározta, hogy nem kell protestálni a miniszter eljárása ellen; de az esperesség e hazafias határozatát megbuktatta maga a főesperes, ki. Kinety János palugyai lelkésztársával együtt, mint az esperesség kiküldötte, a kerületi gyűlésen, utasítása ellenére, a páriszlávokkal szavazott. Szóval Liptó, ha továbbra is a dunáninneni kerületben marad, megbízhatatlan esperesség, mely épen a döntő pillanatokban, ha máskép nem, államcsínyek utján, cserben hagyja a hazafias elemeket. Ezekben óhajtottam nagyjából körvonalozni tervezetemet, melynek részleteit a jövő számban terjesztem elő. Tervezetem most előadott főbb pontjaiból is kitűnik, hogy minden egyházkerület legfőbbképen a közlekedési viszonyok, helyrajzi fekvés, s ennélfogva a jó egyházi administrátió szempontjából alakíttatnék meg. S ezzel, az uj 1 rendezés munkábavételénél, részünkön az igazság, mert közigazgatási ügyekben, mindennél döntőbb argumentum, hogy első sorban a superintendentiák vannak az egyházakért s nem megfordítva. Szerencse az ev. egyházra nézve, hogy gyülekezetei helyrajzilag akkép vannak eloszolva, miszerint, ha a helyrajzi viszonyokat tekintetbe veszszük, egyszersmind nemzetiségi szempontból is biztosithatjuk benne suprematiánkat. Mindehhez hozzájárul, hogy javaslatunk, célszerűségi tekinteteken kivül, bízvást elfogadható a méltányosság szempontjából is. Mert a mi tervünk szerint az egyházkerületek mind lélekszám, mind gyülekezetek száma tekintetében körülbelül egyformákká lennének s azért mégis nagyságuk sorrendje változatlan maradna. Eddigelé legnagyobb a bányai, aztán jő a dunántuli, a dunáninneni s végre legkisebb a tiszai. Tervezetem szerint is igy marad a sorrend, melynek szemlélhetőbbé tételére im itt e táblázat (a tényleges állapotok adatai zárjel közt vannak feltüntetve): lélekszám gyülekezet sz. Bányakerület 296.592 (369.085) 156 (216) Dunántul 211.022 (205.066) 163 (163) ! Dunáninnen 196.727 (169.997) l

2>6 ( 98.) Tiszai kerület 182.903 (142.246) 155 (133) A most érvényben levő felosztás szerint a Bányakerület 216 egyházával s 369,000 hívével szemben, a dunáninneni kerület csak 98 egyházat, a tiszai pedig csak 142,000 lelket tud felmutatni. Tervezetem tehát különösen ajánlatos az arányosság, az egyformaság • szempontjából, melynek megítélésénél nem annyira a lélekszámra, mint inkább a gyülekezetekére kell tekinteni; mert közigazgatás dolgában a néptelenebb egy-