Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-29 / 5. szám

hogy ezen jegyzőkönyv, 2-ik pontjában foglalt feltétel alatt a kántortanitói állomást elfogadom, ünnepélyesen ígérvén, hogy pánszláv szellemű nem leszek, sem a hívek sem a növendékek között pánszláv, hazaellenes érzelmeket s eszméket terjeszteni nem fogok, az egyházon kivűl bárhol netalán felmerülhető pánszláv mozgalmakban részt nem veendek, ovakodni fogok attól, hogy a kálnó-ga­rabi egyházban eddig uralkodot békét és egyetértést pánszláv eszmék terjesztése által felbontsam, ellenkező­leg úgy az iskolaban a növendékeket, valamint a nyil­vános életben a híveket, az egységes magyar haza s magyar nemzetiség iránti szeretetre buzditandom, a nö­vendékeket a magyar nyelvben szorgalmasan oktatan­dom s mindenkor és mindenütt úgy viselendem maga­mat, mint az egy magyar hazaját hőn szerető honpol­gárhoz illik. Ha ez ünnepélyesen tett Ígéretet s nyilatko­zatomat megszegném s pánszláv eszmék terjesztése reám bizonyúlna, minden további felebbezés nélkül kantor tanítói hivatalamról lemondani magamat kötelezem.1 E nyilatkoza­tot helybenhagyó s megerősítő jegyzőkönyvet a kálnó-ga­rabi tót ajkú de magyar érzelmű egyháznak a gyűlésben jelen volt minden egyes tagja önként s egész készséggel alairta. Közli Bartholoviaeidesz Gyula, kalnó-garabi ev. lelkész. * Serkén, mint a Gömör-Kishont irja, népkönyv­tár van alakulóban, mely már 100 frtnyi- tőkével ren­delkezik. A népkönyvtar megalapításán főleg Tóth Samu ref. lelkész munkálkodik. * Adakozzunk Molnár Aladár emlékszobrára! A ,Balaton-felvidéki néptanító-egylet4 mult évi novem­ber 9-én tartott őszi rendes közgyűlésében fajdalmasan emlékezvén meg elhunyt tiszteletbeír tagjáról, Molnár Aladárról, egyhangúlag elhatározta, hogy a boldogult nagy férfiúnak, a hazai közönség altal emelendő emlék­szobrára a tanügy iránt érdeklődők körében gyűjtést rendez. Egyletünk annyival is inkább kötelességének tartja ezen gyűjtést sajat kebeléből megindítani, mert a boldogult nagy férfiú egyletünknek 12 éven at tiszte­letbeli tagja volt, az egylet székhelyén, Balaton-Füre­den élt s működött leginkább, itt alkotvan meg egyik legszebb művét a balaton-füredi „Szeretetház«-at, s vé­gül, mert utolsó kívánságához képest, földi maradványai a b. füredi sirkertben nyugosznak. Az eszme egy síremlék felallitására, már az országos képviseleti tanitógyűlés tagjai között meg lett pendítve, a boldogultnak koporsójára kül­dött koszorúra való gyűjtés alkalmával. Mi tehát tisztelt tanitótársak azt hisszük, hogy mindnyájunk óhajtásat teljesítjük, midőn Molnár Aladar emlékének megörökíté­sére a gyűjtést Magyarorszag néptanítói között megindít­juk. Biztos értesülésünk szerint a balaton-füredi »Sze­retetház4 igazgatótanácsa is legközelébb országszerte gyűjtést fog rendezni a boldogultnak a „ Szeretetház® területén emelendő emlékszoborra, vagy a szeretetház­ban létesítendő alapítványra, esetleg mind a kettőre, a szerint, a mint a gyűjtés eredménye engedni fogja. Ma­gyarország néptanítóinak becsületére fog válni, ha igazi barátjuknak s a tanügy lelkes bajnokának, boldogult Molnár Aladárnak emlékét külső jelek által is megörö­kíteni iparkodnak. Nem csak a boldogult érdemeit s emlékét tiszteljük az által, ha emelendő szobrához, te­hetségünk szerint mi is hozzájárulunk, hanem tiszteletet s becsülést hozunk általa a néptanítói névre s a ma­gyarországi néptanítók nagy testületére. Kérjük tehát a tanügyi lapok szerkesztőit, a tanitóegyleteket, tanfelü­gyelő, s képezdei tanár urakat s tanárnőket, elemi-, felső nép- és polgári iskolai tanítókat s tanítónőket, szíves­kedjenek ügyünket magukévá tenni s adományaikkal, illetőleg gyűjtésükkel, e kegyeletes eszme megvalósítá­sát lehetővé tenni. Az adományokat, illetőleg a gyűjté­sek eredményeit a gyűjtő ivekkel együtt kérjük Sváb Lajos tanitó s egyleti pénztárnok úrhoz Balaton-Füredre, (posta helyben) legkésőbb f. évi december 31-ig bekül­deni. A begyült pénzeket a veszprémi takarékpénz­tarba helyezzük el, s ha a tanügyi szaklapok szerkesz­tői szívesek lesznek lapjaikban tért nyitni, abban a lap­ban fogjuk nyugtázni, a melynek vidékéről érkeztek be, a gyűjtés befejezése után pedig részletes kimuta­tást fogunk közzétenni. Mint a „ Balaton-felvidéki nép­tanitó-egylet4 megbízottjai Nagy Áron, egyleti elnök, Sváb Lajos, egyleti pénztárnok. Kanovics György, bi­zottsági tag. Németh Gerő, bizottsági tag. Pap Gusztáv, bizottsági tag. * Gyászhírek. Zoarinyi Lajos szarvasi ev. tanitó e hó 16-án 72 éves korában elhunyt. 52 évig működött a néptanítói pályán, melyből 38 évet a szarvasi ev. egy­házban töltött. F. hó 17-én tartott temetése nagy részvét közt ment végbe. Hűlt tetemei fölött tótul Áchim Ádám esperes, magyarul Sárkány János ev. lelkész szónokolt. — Dr. Kari János budapesti ev. főgym­naziumi rendes tanár, egyetemi magán-tanár, s a nem­zeti muzem allattani osztályanak első segédőre alig 40 éves koraban e hó 25-én mellbaj következtében elhunyt. A boldogult legfőbb érdeme az volt, hogy rendezte és fölállította a nemzeti muzeum hal- és hüllő gyűjtemé­nyét. Hűlt tetemei f. hó 27-én helyeztettek örök nyu­galomra, mely alkalommal Győry Vilmos ev. lelkész, Hermán Ottó és dr. Fröhlich Róbert ev. gymn. igaz­gató tartottak gyászbeszédeket. — Megilletődve és mély részvéttel értesülünk a súlyos csapásról, mely Sionunk egyik legkiválóbb őrállójat, Nagy Péter erdé­lyi ref. püspököt érte. Derék fia, dr. Nagy József ko­lozsmegyei főorvos, Kolozsvár egyik legkitűnőbb gya­korló orvosa, tegnapelőtt tüdőgyuladás következtében elhunyt Az általános részvét, mely a halaira vált de­rék férfiú ravatalanál nyilvánul: szolgáljon némi enyhi­tésül a megszomorodott szülőknek. — Tóth József ref. segédlelkész e hó 14-én Nagy-Kőrösön 27 éves korában a jobblétre szenderült. Rövid necrologjat jövő számunk­ban közöljük. Béke hamvaikra ! * Szerkesztői mondanivalók. S. B. (Korouhev) köszönjük ; a jövő számban. — Cz. M. (necr.) jövő sza­munkban közöljük. Felelős szerkesztő és kiadó-tudonos : IDr. DBa,lla,g"i 2s/Lóx. DEUTSCH M. fele művészeti intézete Budapest

Next

/
Oldalképek
Tartalom