Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-03 / 49. szám

neki a dévai, brádi, hátszegi és rákosdi lelkészek. Réthi János bácsii tanitó már is készséggel ajánlkozott annyi vadonc előállítására, a mennyi a hunyadmegyei 24 ref. egyházközségben kívántatik, potom áron. Az esperesi vizitációnak kötelességévé tétetett a faiskolákat evénkint megtekinteni s a hanyag és mulasztó lelkészeket és tanítókat felelősségre vonni. Egyúttal a megyei bizottmány megkerestetni határoz tátott, hogy az eszmét pártfogásba vegye s a községekben hasonló faiskolákat létesíttessen. * A pozsonyi pánszláv tanulók ügyében Tréfort miniszter a következő sorokat intézte id. Szentiványi Mártonhoz, mint az ev. egyház ez időszerinti főfelügyelőjéhez : Méltóságodnak okt. 26-án kelt azon átiratara, mely mellett a dunáninneni ev. egyházkerületnek a pozsonyi lyceumbeli tanulókra kirótt szigorító büntetés elengedése targyában kelt felterjesztését, és az egyházkerületi közgyűlés kisebbségének ezen felterjesztés elleni óvását hozzam juttatni méltóztatott, további szíves intézkedés végett, — van szerencsém Méltóságodat értesíteni, miszerint a felterjesztésben előadott azon kérelmet, hogy az emiitett pozsonyi ev. tanulókra kirótt szigorító büntetést visszavonjam, nem teljesíthetem. Nem vonom ugyan kétségbe az egyházkerület felirati és kérelmezési jogát, még olyan esetekben sem, mint a jelenlegi, midőn a kérelmező — a büntetésre méltó cselekmény pártfogolása altal önmagát kompromittálja, de nem hagyhatom észrevétel nélkül, hogy a kérelemnek hamis ürügyből kiinduló és alaptalan indokkal való támogatása nem egyeztethető az egyházkerületi közgyűlés méltóságával. A felterjesztés ugyanis azon nagy, itt ugyan méltatlanul ismételt szavakba burkolódzva, hogy önkormányzati jogát féltékenyen őrizni s késő utcdiinak séitetlenül fenntartani óhajtja, a sértett önkormányzat védelmének hamis ürügye alatt azon alaptalan indokhoz folyamodik, hogy, mert én f. 1151

9 sz, a. rendeletem által a pozsonyi lyceumból az illető egyházi hatóság által már kitiltott tanulókat az állam más tanintézeteiből is kizartam, az e.v. egyház fegyelmi bíráskodási körébe vágtam. Nem szügíégés ezen állítás indokolatlanságát bővebben bizonyítani : a pozsonyi gymnáziumból az egyházi s iskolai hatóság által kitiltott tanulókra, mint ilyenekre épen a kitiltás folytán megszűnt az egyháznak illetékességi köre s midőn én azok elől az ország összes iskolainak ajtaját bezártam, csak kötelességemet teljesítettem ugy az álfám, mint maga az ev. egyház érdekében; mert meg kellett akadályoznom, hogy ezen tévelyedettek, mint a mult évben a besztercebányai ev. algymnáziumból hasonló pánszláv üzelmekért kitiltattak, más intézetek tanulóit megmételyezzék. A Méltóságod által felterjesztett kisebbségi óvást örömmel veszem tudomásul; de ha az óvásban foglalt azon állítás, hogy az egy szótöbbséggel elfogadott fölterjesztés nem a prot autonomia védelmében, hanem tüntetésből történt, — a min kételkedni sem lehet, — valójában alapos, ugy nagyon szomorú dolognak tartom, ha veszélyes nemzetiségi izgatók az ev. egyházkerület közgyűlésében keresnek és talalnak tért tüntetések rendezésére. Én viszont kijelentem, miszerint keresni fogom, és bizonyára meg is találandom áz eszközöket, hogy az ily tüntetések ne az egyházkerületi közgyűlés rovására rendeztessenek, hanem a rendezők személyes felelősség elé állíttassanak ; nem kételkedvén, hogy ily esetekben Méltóságod és a számos hazafias egyháztagok közreműködésére bizton számithatok.* * Nagykőrösről irják, hogy a ref. egyháztanács Arany János emlékére 400 frtot szavazott meg ösztöndíjul a magyar nyelv és irodalomban legkitűnőbb főgymnáziumi tanuló részére és 100 forintot az Aranyszoborra. * A pozsonyi ev. egyház, a hála s kegyelet adóját ez évben is igyekezett leróni az ev. theologiai akadémia s a lyceum jótevőinek emléke iránt. Nov. 30-án tartotta a hálaiinnepélyt, ünnepelvén egyúttal az ev. iskola fennállásának 276-ik évfordulóját is. Á pozsonyi egyház a magyar protestantizmus egyik metropolisává fejlődött s máig az maradt. Ez egyház kebelében a főiskola a maga feladatát, a mennyire a birtokában lévő szerény anyagi eszközök engedték, nem csak mindig betöltötte, hanem a protestáns intézetek között ma is díszes helyet foglal el. Hogy ez így van, azért a pozsonyi egyházon kiviil azon jótevőket illeti a hála, kik áldozataikkal biztositák az intézet fennmaradását. Emléküket megujitni, irántuk a kegyelet tartozását leróni : ez volt a hálaünnepély célja, mely az u. n. ó-epiiletben tartatott. Kezdetét vette delelott 10 orakor, s a theol. akadémiai dalárda nyitotta meg X

A szent boldogság lelkemet* cimű énekkel. Az „Emlékbeszédet4

Klár Béla IV. éves theologus mondta. Alkalmi költeményeiket szavalták : Jeszenszky Ignác »Egy árva története® címűt, Menyhárd Frigyes „Wéihelied* c. németül, Maróthy Lajos „K dobrodincorru (Jótevőkhöz) tótul, Schmidt Karoly „In dankbarer Erinnerung® c. németül s Rieszdorfer János „A jótevők emlékezetére® c. magyarul s végül Vitális Gyula >:

>

A pozsonyi főiskola hálaünnepére* címűt magyar nyelven. Az ünnepélyt a lyceumi dalárda „Az ur és az én hű pásztorom® című egyházi énekkel rekesztette be, mire a díszes és válogatott közönség eloszlott. * Gyászhíjek. Dr. Kéler István és családja, Kéler, férjezett Vandrák Emilia és családja, özv. Medvey-Kéler Amália és gyermekei, özv. Thrór-Kéler Antónia és gyermekei, Kéler Apollonia, Sztehló-Kéler Mathild és családja, özv. Pap-Kéler Augusta, Gugenmos-Kéler Jozéfa és családja, Kéler Viktor és családja fájdalmas szívvel jelentik szeretett testvérök a jeles zeneköltő és igazgató Kéler Béla úrnak élete 63.évében, Wiesbadenben, november 20-án váratlanul bekövetkezett halálát. — Hűlt tetemei Wiesbadenben fognak f. hó 23-án evang. szertartások mellett az anyaföldnek átadatni. Kelt Eperjesen, 1882. nov. 2 1. Béke és kegyeletes emlékezel lengjen hamvai felett. — Bartók Ambrus udvaiii ref. lelkész, ki előbb Rozsályon és Józsefházán művelte az Úr szőllejét, élte 82-ik, lelkipásztorkodása 52-ik évében, végelgyengülés folytán elhunyt. M. hó 14-én nagy részvét közt végbement temetésén, az egyházi irodalomban jónevű Soltész János ombodi lelkész mond ott megható imát, az egyházi beszédet pedig Balogh István kis-kólcsi prédikátor tartotta.— Séllet Péter, kunhegyesi ref. tanitó nov. 18 áh, rövid szenvedés után 61 éves koraban elhunyt. A boldogult, ki 41 évig működött a tanitói pályán, özvegyet s két gyermeket hagyott hátra. Mai számunkhoz mellékelve van Kókai Lajos könyvkereskedőnek „Leszállított ái'ir* könyvek lajstroma. Felelős szerkesztő és kiadd tulajdonos: JDr. Ballag DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.