Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-03 / 49. szám

lásunkat és szeretjük a civilt afiectáltii, papi testület papi ruha nélkül ; risum teneatis ! A püspökön már a zsinati ojnatus volt, de bizony sohasem lesz abból papi ruha! Egy nagy esetlen clepetus öv nélkül a régi kasták bokaverőjére emlékeztet inkább, mint papi ruhára; egyebünk se volt már, mint a reverendánk, azt is lehúzta a zsinat 1 A papi süveg szép, az maradhat, a palást is szép, ha bő és igazi palást, nem pedig hátul kötény. Az ünnepélyt berekesztette aztán a magnum áldomás és ha az öreg urat meg nem fojtotta a templomi hőség, kicsi hijja, hogy itt meg nein fojtotta a sok toaszt. Attól tartottunk már, hogy bizony utoljára agyon köszöntik'. Az igaz, hogy a magyar rengeteg szónok nemzet, köztük pedig legjobban a kálvinista, mert neki egyéb ceremoniaja ugy sincs, mint a szónoklat, az pedig nem is ceremónia. Egymás szájából kapkodták ki a szónokok a szót, sokan pedig szóhoz se juthattak a jelenvoltak nagy örömére. Volt olyan is, ki három, négy sorban is felkapott a paripára s eresztette hosszú pórázon a végeszakadatlan beszédet, utóbb éljenzés helyett elállal üdvözölték. S mindegyik csak az öreget éltette, s ugy esett aztán, hogy olyanok, akik jelen voltak, vagy tán távol voltak, de észre kellett volna vétetniük, ügyel lettek feledve, mint öregünk az academián. Azoknak aztán én kiáltok egy éljent a távolból ! Nagy Ignác, kölkedi ref. lelkész. BELFÖLD. A tiszántúli ref egyházkerület közgyűlése A tiszántúli ref. egyházkerület Debrecenben, november 27—29. napjain tartá, Révész B. püspök és gr. Dégenfeld Imre kettős elnöklete alatt rendkívüli közgyűlését, mel) re ugy az esperesek és segédgondnokok, mint különösen az egyházmegyei képviselők rendkívül szép számban jelentek meg. Főtárgya e közgyűlésnek a szentesitett zsinati törvények kihirdetése, s azok foganatosítására szükséges magyarázatok és szabályrendeletek meghozatala volt. Révész Bálint püspök szép imája s megnyitó beszéde után, — melyben különösen a zsinaton előfordult küzdelmek elfeledése s a békés együttműködés szükségessége volt hangsúlyozva, — az egyházi törvények szakaszai és fejezetei főjegyző által felolvastatván, e tény által a törvények ünnepélyesen kihirdetetteknek s életbeléptetteknek nyilváníttattak. Azután a törvények különös intézkedést igénylő szakaszai olvastattak és tárgyaltattak, főjegyzőnek idevonatkozó előmunkálata vétetvén alapul. Hosszas vita támadt mindjárt a 20. és 21. §-ok tárgyalásánál, hogy tudniillik az egyházközségek miképen gyakorolják a 20. §-ban meghatározott jogokat. Végre elhatároztatott, hogy a nevezett 20. a) és b) pontjában foglalt jogokat minden egyházközség közvetlenül azaz minden egyházközségi tag gyakorolja, a c) pont alatt emiitett tárgyakban pedig a 2000 léleknél nem népesebb egyházközségek szintén közvetlenül, a népesebb egyházak azonban közvetve, egy oly képviselőtestület által intézkedhetnek, melynek tagjai : a presbyterium s még két annyi választott tag, mint amennyi a presbyterek száma ; a választási módozatok ugyanazok lévén, mint amelyek a presbyterválasztásra nézve megállapítvák. E képviselőtestület elnöke és jegyzője az, aki a presbytériumé is. A 22. §-ra nézve határoztatott, hogy ahol 2 tanitó van, ott a hivatalára nézve idősebb legyen presbyter, ahol már több, ott választásnak van helye. A rendes tanítónők választók ugyan, de nem választhatók. Megjegyzendő, hogy kimondatott az is, miszerint más nők egyáltalában nem lehetnek presbyterválasztók, bár a 195. §. szerint az özvegy és férjetlen nők (?) bírnak lelkészválasztási joggal. Az egyházmegyei gyűlésekről szóló szakasz tárgyalásánál kimondatott, hogy azok ezentúl is imával nyittassanak meg, bár ez a törvényben megemlítve nincs. 43. § k) pontjára vonatkozólag határoztatott, hogy a békés-bánáti, heves-nagykunsági, alsó-szabolcs-hajduvidéki és debreceni egyházmegyék 2 egyházi és 2 világi, a többi (9) egyházmegye pedig egy egyházi és egy világi képviselőt küldjenek az egyházkerületi gyűlésre. A 48. §-nál a debreceni egyház és főiskola főgondnokának, az 1822-ki generál konvent által megadott segédgondnoki (most : egyházmegyei gondnok) rangja és joga teljes készséggel ezutánra is megadatott, bár az a törvénybe igtatva nincs; több oldalról hangsúlyozva volt azonban, hogy mivel igy a paritás csorbát szenved : célszerű volna a debreceni egyházat, amint erre már Kolozsvár a példát megadta, egyházmegyévé alakítani ; és pedig annyival inkább, mivel így vége lenne azon ,sajátságos" viszonynak, mel)- a debreceni egyházmegye és a debreceni egyház között e század első tizedei óta fenáll. Ugyancsak e §. c) pontjára határoztatott,- hogy Í5 egyházi és 6 világi egyházkerületi tanácsbiró valasztassék, kik azonban sem napidijjat, sem utazási átalányt nem kaphatnak. A segédlelkészek kibocsátása és elhelyezése tárgyában kiadandó szabályrendelet, valamint a tanácskozási szabályok és ügyrend elkészítésével küldöttségek bízattak meg. A konventi tagok választásának módja felett, hogy t. i. az egyházkerületi közgyűlés, vagy az egyes prcsbyteriumok válaszszák-e azokat, az 53. §. f) pontja az 56. §-sal némileg ellentétben gondoltatván lenni, szintén igen hosszas vita fejlődött ki, mely azon határozattal végződött, hogy bar a konventi képviselők megválasztása az egyes presbyteriumok joga, ez egyetlen alkalommal, a sürgősség indokából, most az egyh. ker. közgyűlés választja meg őket. Meg is választattak 28 an a konventi tagok,