Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-11-12 / 46. szám

küldje ide, hogy ezáltal legbensőbb tiszteletét kifejezhesse és örömünnepükön hálás szívvel részt vehessen. Uraim! a 22 éves leányegylet mutatja most be hódolatát mélyen tisztelt anyaegyletének. Egyletünk már 1842-ben törekedett életre kelni, de a kormány részéről akadályoztatva, csak 1860-ban alakulhatott meg. Azon idő óta törekszik a nemes anya nyomdokán járni, feladatát a keresztyén testvéri szeretet szellemében megoldani, az evangyéliom világosságát Krisztus szellemében terjeszteni és az ínséges egyházak és iskolák javára, tekintet nélkül a nemzetiségre, gyenge erejéhez képest munkálkodni. Hogy a magyar ev. gyámintézet életcsirája Németországból való, hálás szívvel ismerjük el és azért jöttünk ide, hogy az igen tisztelt egyletet jubileuma napján mély tisztelettel üdvözöljük és üdvkivánatainkat s hálánkat átadjuk. Mindenekfölött az evangyéliom és evangyéliomi hitünk győzelme feletti öröm hozott ide minket e közös ünnepélyre. Mikor a németországi reformátió fényes sugarai eloszlatni kezdék a vakbuzgóság sötét éjjelét; mikor a magyar nemesek Wittenbergába zarándokoltak, hogy az evangyéliom világosságát lássák és a Jézus Krisztusban való hit tüzénél melengessék szíveiket. itt először ízlelhették a Krisztus tiszta tanításának tejét és kielégíttettek az örök élet valódi kenyerével. És ezen lelki eledelek nem hasztalan nyújtattak ő nekik, mert a lélek fegyvereivel felkészült apostolok nemcsak megalapították és gyarapították az evangy. egyházat, hanem a jezsuiták által szított legsúlyosabb üldöztetés napjaiban is vitézül harcoltak vallásszabadságukért, megőrizték hithűségöket az eperjesi vérpaddal, a nápolyi gályarabsággal szemben is és nem léptek le a hitnek alapjáról, mely a Krisztus, még azon rémes korban sem, mikor hazánkban az evangyéliomi vallas, dacára a becikkelyezett békekötéseknek és törvényeknek, csak megtűrt vallásnak lőn kijelentve és követői tűzzel vassal kiirtandóknak hirdettettek mind a katholikus papság, mind a kormány által. Ennélfogva nem bizonyodott Magyarország méltatlannak azon lelki tápra, melyet nyert és ezentúl sem lesz hálátlan azon lelki kincsekkel szemben, melyeket a G.-A.-e. 50-éves működése alatt kegyesen és testvériesen nyújtott neki. Ily hithűséget bizonyítottak az evang. hitsorsosok nemcsak a régibb, hanem az ujabb időben is, mikor a kormány a cs. kir. pátens által veszélyez- \ tette a lelkiismereti szabadságot és autonom közigazgatásunkat alá kívánta ásni. Uraim ! Örüljenek velünk, hogy az isteni gondviselés ennyire segített minket, mert okuk van reá, mivelhogy lelki tápuk, szeretetteljes bátorításuk és testvéri támogatásuk, vigasztalásuk, melyet a nehéz napokban nyújtottak, igen sokat lendített az evangyéliomi hit győzelmén Magyarországban és azon, hogy az ev. hit minálunk a nagy akadalyok dacára bátran halad előre. E hitbeli öröm egyesítse sziveinket továbbra is és nyújtson Isten országának terjesztéséhez isteni erőt, j bátorságot és kitartást. J Szegénységünk és Ínséges helyzetünk is befolyással van arra, hogy ez ünnepélyben részt veszünk. Elmúlt ugyan a rettentő üldözések és keserves megpróbáltatások ideje, midőn a magyar ev. hitsorsosoknak nem csak földi vagyona, de sokszor élete is áldozatul esett. De a hitért való harc máig sem szűnt meg. A reverzálisok a legnagyobb szemtelenséggel csikartatnak ki még mindig, dacára a törvény tilalmának; a püspökök évrőlévre szaporítják az apáca-zárdákat, hogy az evang. leányokat iskoláikba édesgessék, hogy híveiket a kath. egyház részére megnyerjék: építenek jezsuita kollegiomokat, hogy az elhagyatott ev. árvákat magukhoz vonhassak és az ev. egyház életét ezen kipróbált és biztos méreggel aláássák. Ez a veszély különösen most fenyeget minkét, amidőn legkevesebb 50 apácazárda és leányiskola áll íen, ezeken kivül pedig még 30 van keletkezőben, ugy hogy ha bennlakással összekötött, felsőbb leányiskolákat nem állítunk és leányainkat az evangyélmi hitben és isteni félelemben nem neveljük és nem erősítjük : akkor attól tartunk, hogy mihamarább kitör az a zivatar, mely ev. egyházunkon alig gyógyítható sebeket fogna ejteni. E tekintetben a tiszai kerület már két év előtt és a dunántúli kerület az idén lépéseket tett s Eperjes és Rozsnyó gyülekezetek készeknek nyilatkoztak a lehető áldozatokra. Elhatároztatott, hogy Rozsnyón, hol már 10 év óta áll fenn apáca- árda és jelenleg jezsuita kollégium épül, a veszély elhárítása végett ev. árvaház állittassék.® Végre hála fejében átadja a magyar gyámintézet 5000 márkát tevő csekély adományát a G.-A.-e. alaptőkéjének gyarapítására. Erre elnölc következőleg felelt: „Tisztelt superintendens a G.-A.-e. tőkéjéhez csatolandó ezen 5000 márkányi adományt csekélynek mondotta. Pedig ez nem csekély. Nagy adomány ez már összegére néz\ e is, azonban még nagyobb azon érzületnél fogva, melylyel adatik. Fogadja ezért legforróbb köszönetünket. Örvendünk azon, hogy, habár nem is szervi összeköttetésben, de mégis testvéri közösségben együtt munkálkodik velünk a magyar gyámintézet. Vigye meg mindazon testvéreinknek, kik ezen adományuk által e nap szépségét emelték, szives köszönetünket, és legyen meggyőződve, hogy a magyar egyháznak még mindig oly nagymérvű Ínsége örökké szívünkön fog feküdni.« Dr. Fravz drezdai egyházi íőtanácsos a drezdai nőegylet részéről harmomumot ajánl fel egy diasporabeli gyülekezet részére. — Holzapfel gymnásiumi igazgató Magdeburgból az ottani nőegylet részéről 2 oltári teritőt ajánl fel Fieiwaldau és Olmüc részére. Ugyanezen egylet küld IOOO márkát, mint egyenlően megosztandó ajándékot Ausztria ev. iskolái, az osztrák jubilaeumi alap és a szeretet adománytól elesett egyik egyház között. (Egy harmadrészt kapott Klobouk.) — Lange építész Lipcséből a kereskedő ifjak keresztyén egylete részéről egy díszes oltári bibliát ajándékoz. — Küchler superintendens Apoldából 2 harangot ajánl fel az ottani G. A.e. részéről. Ulrich Henrik (kinek öntődéjében Schiller