Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-29 / 44. szám

tárgyalása következő határozattal végződött : „az egyház­kerület jogkörét túlhaladván ezen ügynek felülbírálása, az emlékirat visszaadatik az egyházmegyének azon ko­moly figyelmeztetéssel, miszerint az alkotmányos fogal­makkal ellenkezik az, hogy egy alantas testület a leg­felsőbb hatóság törvényhozó működését felülbírálja.* Én erre is azt vagyok bátor mondani: ,Nagy kér dés, a melyet ha mélyen vizsgálok : Még több mélysé­geknek mélyére találok.* Mint a memorandum egyik aláírója, ennyit a ma­gam érdekében is, de főleg az egyházmegye érdekében kötelességemnek tartottam elmondani. Marjai Péter, nagylétai ref. lelkipásztor. I RODA LOM. A „Téli Újság/ melynek előfizetési felhívása la­punk mult számához volt mellékelve, december hóban is­mét megindul, hogy a három téli hónapon át szórakoz­tatva oktassa a pihenő földmivest. Lapunk olvasói előtt a derék, vallásos irányú néplap sokkal ismeretesebb, semhogy bővebb ajánIgatásra szorúlna. A szerkesztő már bebizonyította, hogy ismeri a magyar nép észjárását s ahoz alkalmazkodván, kedveltté tette lapját azon kö­rökben, amelyeknek a számára szerkeszti. A szemforgató pietismus és a józan vallásosság közt a kellő határ­vonalat meghúzván, amattól mindig tartózkodott s ez o ' o utóbbi terjesztését tűzte ki feladatául. Ehez járul, hogy lapjában az idegenszerűt folytonosan kerülte s magyaros zamat ömlik el annak minden során. Mindmegannyi jó tu­lajdonság, mely a mi jelenlegi irodalmi viszonyaink közt kétszeres becscsel bir. Határozott meggyőződésünk, hogy ez a három hónapos kis újság nagy szolgálatot tehet a vallásos szellem terjesztése érdekében, s abban a hiszem­ben, hogy olvasóink legnagyobb része hasonló meggyő­ződésben van : nem kételkedünk felette, hogy a „Téli Újság" előfizetési felhívása nem marad kiáltó szó a pusztában. Brassói ev. chorálkönyv. Magyar kiadás. Ara egyszerűen fűzve io kr., keményen fűzve 15 kr. Brassó. Kiadó-tulajdonos Trausch József. Ezen csinos kiállítású chorálkönyv tartalmát azon dallamok képezik, melyeket a brassói evangélikusok szoktak az u. n. nagy- vagy fekete-templomban énekelni s melyeket Lurc Erigyes, brassói ág. h. kathedrális kar- és zeneigazgató már 16 évvel ezelőtt összegyűjtött. Előfizetési felhívás Merquin németből fordított s átdolgozott Machat tan rendszerű francia nyelvtanára. Ezen nyelvtan segélyével, ifj. Hegedűs János szerkesztő állítása szerint, önszorgalom útján, mester nélkül el le­het sajátítani a francia nyelvet. Megjelenik 27 nyomott íven 9 füzetben és pedig minden hóban egy füzet. A megrendelések akár a szerkesztő, akár Takács Árpád kiadó nevére címezve, nov. 15-kéig Mező-Túrra inté­zendők. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hir. A pápai ref. főiskola újonnan választott tanarát, Kis Ernőt, Kis Gábor pápai ref. lelkész széptehetségű fiát f. hó 9-kén iktatták be hivata­lába. A beiktatási beszédet Pap Gábor püspök tartotta. Azután az uj tanár felolvasta székfoglaló értekezését „a nyelvtudománynak, különösen a classicus nyelveknek a történelemhez való viszonyáról", kimutatván azt, hogy a nyelv tanulmányozása mily fontos segédeszköze a tör­ténelemnek ; hogy az őstörténelmi nyomozásokban egye­düli biztos eszköz a nyelvtudomány s hogy az ujabb korban is csak a nyelvből ismerhetjük meg bármely nép szellemi erejét. A felolvasás befejeztével a főiskolai ta­nári kar nevébeu Tóth Dániel igazgató üdvözölte azsuj kartársat Végül ismét a püspök adott kifejezést a Kis Ernő működéséhez kötött szép reményeinek s néhány buzdító és intő szót intézvén a tanuló ifjúsághoz, az ünnepély véget ért. * A dunamelléki ref. egyházkerület f. évi nov. 22-kén rendkívüli közgyűlést tart. A superintendens erre vonatkozólag következő meghívó levelet intézte az esperesekhez: Miután O kir. Eelsége a zsinati határo­zatokat szentesitette, ezek kihirdetése, s az egyh. tör­vények életbeléptetése iránt kellő előintézkedések meg­tétele végett, ugyancsak a zsinat határozatából, az egyházkerületeknek, e szerint a miénknek is, ez őszs/.el rendkívüli gyűlést kell tartaniok. Az emiitett tárgyakon kivül egyúttal, hogy a jövő tavaszi gyűlés teendői ke­vesbedjenek, előfordulhatnak a miniszteri, eddigelé idő­közben leérkezett intézvények, az e. megyék jelentésté­telei, a végrehajtott hatarozatokról szóló tudósítások, az egyházakban s egyházmegyékben lölmerült ujabb ese­mények stb. Tekintve a kánonoknak kellő számban ki­nyomatására s hozzánk átküldésére szükséges időt ; a kö­rülményt, miszerint a főjegyző valasztási szavazatok be­küldésére nov. 15-ike tűzetett ki határnapul; azt, hogy két egyházmegyében a megürült elnöki székek mostaná­ban betöltendők ; azt, hogy a l.ipót-vásár ideje alatt a fővárosban szállások alig találhatók; s azon reményben, hogy a zimonyi és budapest'dombovári vasutakon a köz­lekedés megnyilandó : az elnökség jónak látta a gyűlés határnapjául f. évi november 22-dikét tű/.ni ki. Méltóz­tassék ezt tudomásul venni, erről elnöktársát s az e. megye egyházi- és világi képviselőit is értesíteni s mind­ezeket gyűlésre meghívottaknak tekinteni. Budapest, 1882. oct. 25. Török Pál, superintendens. * A halle wittenbergi egyetemen, mint levelezőnk írja, a folyó téli félévben mindössze négy magyar hit­tanhallgató van. * Az e. e. e. gyámintézet közgyűlése f. hó 22-én tartatott meg Selmecbányán. Az elnök jelentésében hosszasabban foglalkozott a Gusztáv-Adolf-egyleti jubi­leummal. Megbotránkozással emlité fel, hogy az említett egylethez Erdélyből és Pozsonyból beérkezett segélyt kérő folyamodványokban vérlázító módon adatik elő a ma­gyarság által elnyomott németek helyzete ; de ezen iz­gatások dacára is Németországban igen sok melegen érző barátunk van. A gyűlés egyik legfigyelemre mél­tóbb tárgyát Czékus superintendens felszólalása képezte. Nevezett superintendens hosszabb indokolás kíséretében indítványozta, hogy minden nagyobb egyházban gyám intézeti nőegyletek alakíttassanak, melyek aztán gon­doskodjanak ev. leánynevelő-intézetek és árvaházak fel­állításáról. A jövő évi gyűlés helyéül Békés-Csaba jelöl­tetett ki. Ennyit a gyűlés lefolyásáról addig is, mig tu

Next

/
Oldalképek
Tartalom