Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-22 / 43. szám

„A lelkészek felavatásának egyházi cselekvénye a kerület hivatalos nyelvén, magyarul végeztessék.« A második indítványt tette Jeszenszky Károly lelkész, ugyanaz, ki e lapokban „Alföldi4

név alatt irta meg a bányakerülethez intézett indítványát. Indítványa m ez : „i. Tűzessék ki az elemi oktatás főcéljával kapcsolatban, bányakerületünk összes népiskoláit kötelezőleg, elengedhetlen körülményül azon eredmény, hogy gyermekeink a népiskolában — egyéb szükséges ismeretek mellett — a magyar nyelvet kivétel nélkül mindnyájan tényleg elsajátítsák. E célból utasíttassanak az esperességek, tanterveiknek haladéktalanul ilyen érdemben leendő átalakítására s mindazon intézkedések megtételére, melyek arra nézve szükségeseknek mutatkoznak, hogy az eredmény biztosan elérhető legyen. 2. Szólittassanak fel a bányakerület összes nem magyarajku gyülekezeteinek lelkészei, miszerint ismerjék hivatásukból folyó szent kötelességüknek gyülekezetükben az iskola által nyújtandó kontingensnek bevonásával, a gyülekezetek óhajával egyezőleg magyar nyelvű istenitiszteleteket meghonosítani. E célból alakittassék a püspök elnöklete alatt egy állandó kerületi bizottság, melynek feladata lenne, szláv és németajkú gyülekezeteink által leginkább használt énekeknek a szentírásnak szabatos magyar nyelvre leendő fordításáról gondoskodni s általán oly irányú irodalmi működést kifejteni, mely által nem magyarajku gyülekezeteink valláserkölcsi szükségeinek akár jelenben, akár jövőben magyar nyelven leendő kielégítése, azok lelki kára nélkül lehetővé tétessék.« A harmadik indítványt tette Ivánka Imre: „A magyarhoni ág. hitv. ev. egyházban ezentúl senki sem avattatik fel lelkésznek, senki sem alkalmaztatik mint tanito, ki a magyar állam nyelvét nem birja.4 A negyedik indítványt Thébusz János zólyomi lelkész tette meg ekkép : „Azon 19 pozsonyi papnövendék, kik nem akarták magukat magyar hazafiaknak vallani, Magyarországban lelkészekké felszentelhetők ne legyenek.« E négy indítvány közül a nógrádi egész kiterjedésében lett elfogadva. A pestmegyei módositvány külön pontba foglaltatni határoztatott. Jeszenszky indítványa az esperességekhez utasíttatott tárgyalás végett. Ivánka Imre indítványa külön pontban határozati erőre emeltetett. Thébusz indítványa pedig azért, mivelhogy a vádolt ifjak ki nem hallgathatók, mellőztetett. Ezek után beterjesztette Batizfalvy István tanár a középiskolákról szóló jelentést, mely szerint van a kerületben 3 nyolcosztályu és 3 négyosztályu gymnásium és 2 tanítóképezde. Ezen intézetek 50,217 frt költséggel tartatnak fenn. Legnagyobb tanári fizetés 1700, legkisebb 600 frt, fa és lakás. Tanulók száma 1610. Érettnek nyilváníttatott 31. Ágostai 640, helvét hitv. 125, r. kath. 239, izraelita 449. Ösztöndíjúi kiosztatott 1914 frt, ingyen élelmeztetett 38. Az intézetek teljes bevétele 90,831 frt, ingatlanok értéke 116,000 frt. A népiskolák ügyében határoztatott, hogy a könyvvizsgáló bizottság tegyen javaslatot azon tankönyvekről, melyek a kerület népiskoláiba lennének befogadandók. Ugyanazon nap estve Fabiny Teofil kerületi felügyelő 70 terítékű, fényes estebédet adott a követek tisz teletére a Frohner-szállóban . Jelesebbnél jelesebb pohárköszöntések mondattak a királyra, királynéra és a trónörökös párra és főként azon egyetértésre, mely a nemzetiségi kérdés körüli egyhangú határozatban nyilatkozott. Vasárnap délben (okt. 15.) tartatott meg a kerületi gyámintézet gyűlése, mely Egyházas-Maróthot 400 frtos és 14 szegény egyházat kisebb adományokkal segélyezte. Ugyancsak vasárnap délután 4 órakor tartatott a kerületi özvegy-árva-intézet gyűlése, mely jóváhagyta Török József pestmegyei alesperes azon tervezetét, mely szerint az elaggott vagy elszerencsétlenült lelkészek és tanárok is nyugdíjaztatnak. Vagyona az ifjú intézetnek tesz 29,189 frtot. Második nap, okt. 16. Beterjesztetett a pénzügyi jelentés, mely szerint a kerület vagyona tesz 135,392 frtot. A lélekszám szerinti adó ezentúl az országos népszámlálás adatai alapján, 6 évenként fog kivettetni. A szavazatbontó bizottság jelentése szerint kitűnt, hogy a Iceiületi fó'törvényszék ekkép alakíttatott meg: elnök Szontagh Pál, alelnök Görgey István és 12 rendes és 6 pótbiró. Ezt követte dr. Szeberényi Károly főjegyző beszéde, beterjesztvén a pestmegyei esperességazon indítványát, mely a fegyelmi eljárás kidolgozása és az egyházi perrendtartás átdolgozása végett, bizottság kiküldését kéri. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatván, a bizottság ekkép alakíttatott meg : Elnök Pulszky Ágost, tagok Győry Elek, Szelényi Károly, Görgey István, Jeszenszky Danó, Győry Vilmos, Doleschall Sán dor, Fröhlich Róbert, kik munkálatukat idején közölve az esperességekkel, az összegezett véleményekből kész munkát terjesztenek a jövő évi kerületi gyűlés elé. Felvétetett ezután a Baldácsy-alap ideiglenes bizottságának alapitvány-kezelési szabályzata, mely kevés módósitással elfogadtatott. Most Breznyik János tett jelentést a kerület pártfogása alatt álló selmeci főgymnasiumról és tanítóképzőről. Rombauer Emil, Fehér Lajos ujon választott rendes- és Gecsányi Gusztáv rendkívüli tanárok kerületileg megerősíttettek. A tanítóképző fenntartására az esperes^ ségek részéről évi 547 frt segély és 340 frt alapítvány jelentetett be. Levétetett ezután napirendről a kerületi tanári nyugdíj-intézet ügye, mivelhogy ez, a Török-féle javaslat jóváhagyása folytán, a kerületi özvegy-árva-nyugdijintézettel egyesittetett. Több kisebb ügynek elintézése után a nagyfontosságú tanácskozások véget értek. Láng Adolf. 88