Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-15 / 42. szám

nemcsak maguknak, s övéiknek megvolt, a mi kellett, de a szegények is meglelték náluk alamizsnájukat. És ezzel jórészt reámutattunk a teendőkre is. Ma már az ember ellen nemcsak az ördög küzd s ármánykodik, hanem embertársa is. Gőzerővel folyik nálunk is már a létért való küzdelem, ebben pedig homo homini lupus (tegyük hozzá: et vulpes) est. Következőleg azoknak, kik élethivatásukká a nép s társadalom vezetését tették, feladatuk nem csupán abban áll, hogy a gondjaikra bízottaknak figyelmét kizárólag az égiekre irányozzák, de ne feledkezzenek meg a földiekről sem; ne csupán az ördög ármányaival, de az emberek ravaszságával is ismertessék még Ö Ö híveiket. Vagyis előttünk kell tartani folyvást külföldi tiszttársaink példájaként amaz apostoli intést, hogy ?

viseljetek gondot magatokról és a nyáj ról/ és pedig nemcsak kathedrában, de a gyakorlati élet körében is; fel kell elevenítenünk reformátoraink s puritán elődeink szellemét, és ha ma már nem is a consistoriumok s világi büntetések segitségével, de egyfelől az igének, másrészt bölcs életelveknek hirdetése és önnön példánk által híveinknek nemcsak lelki, de földi üdvéről és jóllétéről is gondoskodnunk ; fel kell karolnunk a társadalmi s irodalmi téren minden oly eszközt és intézményt, melyek segítségével megismertethetjük és meggyökereztethetjük a munkakedvet, a józan takarékosság elvét, a vagyon tisztességes uton való szaporításának módját. Ha nem alkotunk is külön mértékletességi egyleteket, a minőket más jellemű népek között látunk alkottatni, vagy ha nem állítunk is íel falusi népbankokat, a minők felállítását ezen lapok hasábjain is ezelőtt pár évtizeddel oly hathatósan ajánlották, de azon célokat, melyeket az ilyenek szervezése altal másutt elérni óhajtanánk, nekünk sem szabad szem elől tévesztenünk, és ha más eszközökkel is, népünk geniusához inkább illőkkel, de folyvást kell azok megközelítésén fáradoznunk. Es ha e tekintetben a keresztyén papság és társadalom a maga feladatának eleget tesz, akkor a fentebb említett betegséget előidéző o o másik faktor ravaszsága kevés pusztítást tehet. A minthogy eddigelé is a protestánsok által lakott s protestáns lelkipásztorok gondozása alatt levő vidékeken, a hol a nép felvilágosultabb, számítani tudó s munkás, kevésbbé terjedt el ezen kór. Vannak, igaz, nekünk is elszegényedett vidékeink, vannak nagy számmal egykor virágzott, most tönkre jutott családaink, de ezeket inkább az elemi csapások, s még inkább fényűzési, urhatnámsági hajlamok, vagy az ázsiai kényelemszeretet juttatták oda, mintsem egyik vagy másik faj gonoszsága jövőben ezen embertelen s az egész nemzetre árnyékot vető zsidó hajszáknak, és az ezeket időnkint előidéző anyagi misériáknak az által vehetjük legbiztosabban elejét, ha a józan felvilágosultságot s értelmi irányt, melynek a protestántismus negyedfél száz éven keresztül oly hű istápolója volt és azon puritán jellemet, melyet reformátoraink oly mélyen bevéstek tanítványaik lelkébe, templomban és templomon kivül, társadalmi és irodalmi úton hitrokonaink és más egyházak hívei között lelkiismeretes hűséggel terjesztjük. ISKOLAÜGY. Esdő szó a nemzeti közművelődés érdekében. Csurgóról emeli föl esdő szavát a magasabbra törő munkás igyekezet, melynek szárnyát szegi a szegénység. Segítsünk rajtok : segíteni rajtok egyházi s hazafias cél. Eddig ugy se sokat költöttünk Csurgóra, mely megállott a maga lábán s megélt a maga emberségéből. Most teljes gymnaziummá akarja kinőni magát, s először fordul egyházunk egyeteméhez im e következő sorokkal : »Epen 90 éve annak, hogy a nagy Festetich György gróf, felfogva a magyar aristokrátia magos hivatását, az 1790/91 XXVI. t. c létrejöttével megnyitá sajat telkén 24 tanulóval a csurgói gymnázium első osztályát, s pár év múlva letevé alapkövét a derék emeletes gymnáziumi épületnek, s felépité azt a belsősomogyi ref. egyházmegye fuvarozási segélyével sajat költségén. Az intézet tanári fizetésének egy részéről alapitványilag gondoskodott, tanáraiul külföldön oly férfiakat mint Császári Lózsi Pál jénai egyetemi böicsészettudor képeztetett, mert a mint királyi szentesítést nyert adomanylevelében mondja: »Csurgón a hazának jó és hasznos polgárokat akar neveltetni ^et in jihilüsopkicis. S ezzel, miután Csokonay Vitéz Mihályt is megnyerte az intézet tanárául, átadta a tanintézetet a belsősomogyi ref. egyházmegye kezeibe, további gondozás, ápolás és fejlesztés végeit. A nagy kiterjedésű s határszéli Somogy megyének első és egyetlen középiskolája, mert a kaposvári évtizedekkel későbbi eredetű, megalakult tehát, hazánk e legdélnyugotibb pontján, hova az idegen ajkú s fájda-