Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-15 / 42. szám

nemcsak maguknak, s övéiknek megvolt, a mi kellett, de a szegények is meglelték náluk ala­mizsnájukat. És ezzel jórészt reámutattunk a teendőkre is. Ma már az ember ellen nemcsak az ördög küzd s ármánykodik, hanem embertársa is. Gőz­erővel folyik nálunk is már a létért való küzde­lem, ebben pedig homo homini lupus (tegyük hozzá: et vulpes) est. Következőleg azoknak, kik élethivatásukká a nép s társadalom vezetését tet­ték, feladatuk nem csupán abban áll, hogy a gondjaikra bízottaknak figyelmét kizárólag az égi­ekre irányozzák, de ne feledkezzenek meg a föl­diekről sem; ne csupán az ördög ármányaival, de az emberek ravaszságával is ismertessék még Ö Ö híveiket. Vagyis előttünk kell tartani folyvást kül­földi tiszttársaink példájaként amaz apostoli intést, hogy ? viseljetek gondot magatokról és a nyáj ról/ és pedig nemcsak kathedrában, de a gyakorlati élet körében is; fel kell elevenítenünk reformáto­raink s puritán elődeink szellemét, és ha ma már nem is a consistoriumok s világi büntetések se­gitségével, de egyfelől az igének, másrészt bölcs életelveknek hirdetése és önnön példánk által hí­veinknek nemcsak lelki, de földi üdvéről és jól­létéről is gondoskodnunk ; fel kell karolnunk a társadalmi s irodalmi téren minden oly eszközt és intézményt, melyek segítségével megismertet­hetjük és meggyökereztethetjük a munkakedvet, a józan takarékosság elvét, a vagyon tisztességes uton való szaporításának módját. Ha nem alko­tunk is külön mértékletességi egyleteket, a minő­ket más jellemű népek között látunk alkottatni, vagy ha nem állítunk is íel falusi népbankokat, a minők felállítását ezen lapok hasábjain is eze­lőtt pár évtizeddel oly hathatósan ajánlották, de azon célokat, melyeket az ilyenek szervezése al­tal másutt elérni óhajtanánk, nekünk sem szabad szem elől tévesztenünk, és ha más eszközökkel is, népünk geniusához inkább illőkkel, de folyvást kell azok megközelítésén fáradoznunk. Es ha e tekintetben a keresztyén papság és társadalom a maga feladatának eleget tesz, akkor a fentebb említett betegséget előidéző o o másik faktor ravaszsága kevés pusztítást tehet. A minthogy eddigelé is a protestánsok által la­kott s protestáns lelkipásztorok gondozása alatt levő vidékeken, a hol a nép felvilágosultabb, számítani tudó s munkás, kevésbbé terjedt el ezen kór. Vannak, igaz, nekünk is elszegényedett vidékeink, vannak nagy számmal egykor virág­zott, most tönkre jutott családaink, de ezeket in­kább az elemi csapások, s még inkább fényűzési, urhatnámsági hajlamok, vagy az ázsiai kénye­lemszeretet juttatták oda, mintsem egyik vagy másik faj gonoszsága jövőben ezen embertelen s az egész nemzetre árnyékot vető zsidó hajszák­nak, és az ezeket időnkint előidéző anyagi misé­riáknak az által vehetjük legbiztosabban elejét, ha a józan felvilágosultságot s értelmi irányt, melynek a protestántismus negyedfél száz éven keresztül oly hű istápolója volt és azon puritán jellemet, melyet reformátoraink oly mélyen bevés­tek tanítványaik lelkébe, templomban és templo­mon kivül, társadalmi és irodalmi úton hitroko­naink és más egyházak hívei között lelkiismere­tes hűséggel terjesztjük. ISKOLAÜGY. Esdő szó a nemzeti közművelődés érdekében. Csurgóról emeli föl esdő szavát a magasabbra törő munkás igyekezet, melynek szárnyát szegi a sze­génység. Segítsünk rajtok : segíteni rajtok egyházi s hazafias cél. Eddig ugy se sokat költöttünk Csurgóra, mely megállott a maga lábán s megélt a maga ember­ségéből. Most teljes gymnaziummá akarja kinőni magát, s először fordul egyházunk egyeteméhez im e következő sorokkal : »Epen 90 éve annak, hogy a nagy Festetich György gróf, felfogva a magyar aristokrátia magos hi­vatását, az 1790/91 XXVI. t. c létrejöttével megnyitá sajat telkén 24 tanulóval a csurgói gymnázium első osztályát, s pár év múlva letevé alapkövét a derék emeletes gymnáziumi épületnek, s felépité azt a belső­somogyi ref. egyházmegye fuvarozási segélyével sajat költségén. Az intézet tanári fizetésének egy részéről alapitványilag gondoskodott, tanáraiul külföldön oly fér­fiakat mint Császári Lózsi Pál jénai egyetemi böicsészet­tudor képeztetett, mert a mint királyi szentesítést nyert adomanylevelében mondja: »Csurgón a hazának jó és hasznos polgárokat akar neveltetni ^et in jihilüsopkicis. S ezzel, miután Csokonay Vitéz Mihályt is megnyerte az intézet tanárául, átadta a tanintézetet a belsőso­mogyi ref. egyházmegye kezeibe, további gondozás, ápolás és fejlesztés végeit. A nagy kiterjedésű s határszéli Somogy megyének első és egyetlen középiskolája, mert a kaposvári évti­zedekkel későbbi eredetű, megalakult tehát, hazánk e legdélnyugotibb pontján, hova az idegen ajkú s fájda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom