Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-08 / 41. szám

A tiszáninneni ref. egyházkerület őszi köz­gyűlése. A tulajdonképeni egyházkerületi közgyűlés a me­gyeházának e célra átengedett tanácstermében tartatott meg september 25 — 26-ik napjain. Résztvevő és érdek­lődő közönségben nem volt hiány, mert az egyházi és világi küldöttek oly tekintélyes számban jelentek meg, hogy a tanácsterem hosszú, zöld asztalai egészen meg­teltek ; sőt a többi ülő- és állóhelyeket, nemkülönben a karzatot is szép számú hallgatóság foglalta el. Külö­nösen feltűnt és jóleső hatást idézett elő az, hogy a vi­lági elem legalább is felesen volt képviselve. A tárgyalt ügydarabok iránt pedig mindvégig élénk figyelem és meleg érdeklődés mutatkozott. Kun Bertalan püspök úr buzgó imájára, a mely" ben isten segitő kegyelmét kérte a tanácskozások folya­mára és sikerés bevégzésére, nyomban következett id. Vay Miklós báró úr elnöki megnyitó beszéde. E beszéd azon nagyfontosságú események összegezésével és elő­terjesztésével foglalkozott, a melyek a tavaszi e. kerü­leti közgyűlés óta, az egyetemes ref. egyház körében történtek, a minők : a legmagasabb szentesítés végett benyújtott zsinati munkálatokra érkezett kormányleirat, az ennek következtében másod izben összehívott orszá­gos zsinat, ennek működése és eredményei; majd a munkálatok ujabban való felterjesztése. P"olytatólag je­lezte azt, hogy a jóváhagyás minden órán várható ; ki­emelte az egyházkerületek egyesülése által létre jövő nagy nyereséget és az országos közalap üdvös követ­kezményeit; végűi a zsinatnak, a szentesítést nyerendő törvények kihirdetésére es a conventi tagok megválasz­tására vonatkozó határozatát ajánlotta a közgyűlés figyel­mébe. Beszéde lelkes éljenzéssel fogadtatott és egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vétetett. Az ezután megkezdett tanácskozás közérdekű tár­gyai közül első sorban emelkednek ki azon megállapo­dások, a melyek a szentesítendő zsinati törvényeknek az egyházkerületben való kihirdetésére és alkalmazásba­vételére, majd a conventi tagok megválasztására ira­nyúlnak. Ezek szerint a kihirdetés és az alkalmazasba­vétel, minthogy a szentesítés minden órán várható, még a tavaszi közgyűlés előtt, egy ad hoc egybehívandó közgyűlésben fog megtörténni, melynek egybehívására az elnökség fel is hatalmaztatott; a conventi tagok megválasztása szintén e gyűlésig lett elhalasztva, azon indítóokból, hogy ily rövid ideig bátran maradhatnak a zsinatnak azon határozata mellett, mely a kerületek püs­pökeit és gondnokait bízza meg a convent megalaku­lásáig, az ennek hatáskörébe tartozó ügyek intézésével. Az ungi e. megye azon jelentése és felterjesztése, mely szerint a Bernáth Zsigmond halála által megüre­sedett segédgondnoki hivatalra Kovács Károly világi tanácsbiró választatott meg, örvendetes tudomásul vétet­vén, a nevezett, hivatalára azonnal felesküdött és helyét a segédgondnokok sorában azonnal el is foglalta. A tanácskozások további folyamában még egy másik vá­lasztásnak, a főiskolai egyh. algondnok választásának eredménye lett kihirdetve, a melyből kitűnt, hogy a beérkezett 356 szavazat közül, Fejes István 198-at, tehát általános többséget nyert. Fejes István díszes és nagy­fontosságú hivatalára hasonlólag feleskettetett. A f. évi sárospatakon tartott nyári köz gyűlés ál­tal, a Hegedűs László elnöklete alatt kiküldött bizott­ságnak az tétetett feladatává, hogy a főiskola önkor­mányzati szabályait átnézze és azokat a sok tekintetben változott viszonyoknak megfelelőleg átdolgozva a jelen őszi közgyűlésre adja be. E bizottság azonban az eléje tűzött feladatnak az időközben érkezett kormányleirat s az ennek következtében összehívott zsinat miatt, a kí­vánt határidőig eleget nem tehetett; ugyanazért Hege­dűs László ismételten utasíttatott, hogy a bizottságot hívja össze és munkálatát a tavaszi közgyűlésre elkészítse. Megerősíttettek a főiskola tápintézetére vonatkozó ujabb szabályok, a melyeket a főiskolai tanügyi bizott­ság, felülvizsgálás és némi módosítások után, jóváhagyás végett terjesztett fel. E szabályoknak rövid áttekintésé­ből is látható az, hogy a tápintézeti tagok az élelme­zést, az egyszersmind bent is lakók pedig, úgy a fel­ügyeletet, mint a nevelési iránypontok érvényesitéssét illetőleg, kitűnő gondozásban fognak részesülni. E sza­bályok kinyomatni és a tápintézeti tagok között kiosz' tatni határoztattak. Örvendetes tudomásul vétetett és helyben hagya­tott a püspök urnák azon jelentése is, a mely a mis­kolci főleánynevelő-intézeten, a közelmúltban töri ént változtatásokat sorolja elő. Igy pl. az épület 1300 frt költség mellett ujabb helyiséggel bővíttetett ; a német és francia nyelvek, valamint a zene és kézimunkák ta­nitasára egy-egy ujabb tanítónő alkalmaztatott. Ugyan­csak tudomásul vétetett az ungi e. megye ama jelentése is, mely szerint a maga körében leánynevelő-intézetet szándékozik felállítani és e miatt a miskolci főintézetre külön áldozatokat nem hozhat; mindamellett is az egy­házaiban közhirdetések utján gyűlt és a közlátogatások által beszedett adományokat a főintézet számára min­denkor átszolgáltatja. Az e. kerületi népiskolai választmány részéről be­nyujtattak a múlt évi statisztikai adatok és bemutatta­tott egy új státistikai táblázat, melynek kinyomatása és használatbavétele elhatároztatott. E választmány egyik tagja gyöngélkedés miatt lemondván, helyét Nagy Pál, Gömöry esperes foglalta el. Ugyancsak e választmány jegyzője jelentette azt is, hogy az ismétlő iskoláztatás az egész egyházkerületben el van hanyagolva, a meny­nyiben a tanköteleseknek legalább is 6o*/0 -a nem jár ismétlő iskolába. Ebből folyólag az egyházmegyék úta­síttattak, hogy az ismétlő iskoláztatásra nagyobb gon­dot fordítsanak s szükség esetén a polgári hatóság közre­működését is kikérjék. Élénk eszmecserére nyújtott alkalmat és huzamo­sabb időt vett igénybe az abauji e. megyének azon fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom