Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-24 / 39. szám

toztatásokat s elsorolja azon okokat s jogokat melyek az eredeti szerkezet meghagyása mellett szóllanak. A minden részleteiben helyeselt talpra esett feliratot vál­toztatás nélkül elfogadja a zsinat. Nagy Péter elnök ujolag előterjeszti a zsinatnak múltkori azon határozatát, hogy a megerősités után le­érkező szinati törvények az egyházkerületeken hirdettes­senek ki s a kihirdetés után azonnal életbe lépjenek. A zsinat e határozatot ujolag megerősiti. Elfogadtatott azon határozat is, hogy ha netalán mostani határozata­inknak ismét megváltoztatása, vagy módosítása kíván­tatnék e végből a zsinat Budapesten gyűljön össze. Re­méli azonban a megerősítést s ez esetben a konvent azonnal, és pedig lehetőleg az országos közoktatásügyi törvény tárgyalása előtt összehivatik. Nagy Pétertől elnöktársa az érdemekben megő­szült, de egyházáért ifjúi lelkesültséggel fáradozó agg b. Vay Miklós veszi át a szót s megható szavakkal je­lenti ki, hogy a zsinat ezen második ülés-szaka be van fejezve. Köszönetet mond a zsinat jegyzőinek fáradha­tatlan buzgalmukért, elnöktársának a tapintatos veze­tésért s a zsinat tagjainak higgadt és bölcs maguktartá­sáért. Gyengeségeért elnézésre kérve a zsinatot, magát a gyűlés tagjainak kegyébe ajánlja. Vay megható beszéde után Beöthy Zsigmond szó­lal fel s elsorolva az elnöklő báró Vay Miklósnak az egyház körüli halhatatlan érdemeit, melyeket e zsinat bámulatos tapintattal és kitartással való vezetésével te­tőzött be: bucsuvételiil jegyzőkönyvileg kivánja a zsi­natnak köszönetét kifejeztetni. Lelkes éljenek mellett el­fogadtatott. Ezzel befejeződött a zsinat. A tagoktól szívélyes kézszorítással, lekötelező nyájas szavakkal vett bucsut az elnöklő báró. Ki viszont mindnyájunknak áldás- és sze­rencsekivánatai közt távozott el. Ha most már a zsinat által végzett műre visszate­kintünk s kérdezzük : áldást vagy átkot hoz e az egy­házunkra ? bár a jövő Isten kezében van, de nem habo­zunk kimondani, hogy mi az elsőt reméljük. Nagy mun­kát végeztünk. Egyesitettük a külön szakadva élt öt testvér kerületet, megalkottuk az alkotmánytörvényt, domesticát. A bírósági törvény is csekély módosítással megmaradt s a mit módosítottunk a tisztultabb jogfogal­mak szempontjából teltük. De legalább elértük vele azt, hogy most már nem az egyes polgári tisztviselők kegyétől függ, hogy mily határozatainkat hajtsák végre, s viszont mi is tisztában vagyunk azzal, hogy mit köve­telhetünk tőlük. A felírási jog is akként szabályoztatott, hogy mind az egyház, mind az állam megnyugodhatnak benne-De hát az iskolaügy ? ez letétetett s nem ismertük e el ez által az állam fennhatóságát még a mi iskoláinkra is ! Igen elismertük, a mennyiben ezt a fejedelemnek maga 1790 I t. cikkünk biztosítja. Ennyit engedtünk, de töb­bet nem. P ejlődik-e ebből hátrány iskolaügyünkre ? a jövendő mutatja meg, de mi e tekintetben is a legjob­bat reméljük. Adja az ég, hogy reményünk teljesüljön s megalkotott zsinati törvényeink alapján egyház és iskola egyaránt virágozzék. ISKOLAÜGY. Iskolai értesítők. — Hetedik közlemény. — 93. A reformátusok debreceni főiskolájának (aka­démia) értesitvénye. Igazgató Thót Ferenc. Beszédek, melyek Csiky Lajos gyakorlati lelkészettani tanár 1881. sept. 1 i-én történt ünnepélyes hivatalba állítása alkalmával tartattak. (A püspök rövid bemutató beszéde. Csiky székfoglalója : A három első századbeli keresztyének nyilvános istenitisztelete. A püspök és az igazgató üdvözlő beszédeik.) A hittanhallgatók sz. 140, a jog­hallgatóké 106, összesen 246. A joghallgatók száma is­mét csökkent 13-al, ami azt látszik mutatni, hogy álta­lában kevesebben kezdenek lépni a mindenkép megne­hezített jogi pályára. De még igy is a debreceni jog- és államtud. kar a pozsonyi után a legnépesebb a hazában. Vallásra nézve a joghallgatók közül 75 református. Az akadémiai hallgatóknak körülbelől egy negyedrésze haj­dúmegyei illetőségű. Az énekkar gyakorlati vezetésével megbízott énektanitón kivül összesen 21 tanerő műkö­dött az akadémiában. Ezek által előadatott az i-ső fél­évben 46 tantárgy 156 órán, a 2-dik félévben ugyanannyi tantárgy 158 órán. A protenstáns vallású joghallgatókra nézve az egyháztörténet — igen helyesen — kötelező tantárgy. A keleti és összehasonlító nyelvészetet kitartó szorgalommal tanulmányozó akad. tanulók jutalmazá­sára egy magát meg nem nevezett barátja a tudomány­nak és ifjúságnak, a lefolyt tanévben is adományozott 240 frankot aranyban. A főiskolai könyvtár 54.500 da­rab könyvből és kéziratból áll. A könyvtár könnyebb használhatása céljából a jelentés sürgeti a könyvtár kö­zelében egy olvasóterem berendezését. A felsőbb tanulók olvasóegyletének könyvtára körülbelől 5000 darabból áll; könyvforgalma 7000 és néhány száz volt. A hittanszaki önképzőtársulat munkaköre rendesen tartandó bibliama­gyarázatok által kiszélesittetett. A tápintézeti jótéteményt 62-én élvezték. Az igazgatóság buzdító szavakat intéz az egyházakhoz a tápintézet nagyobb mérvű segélyezése céljából. P^gy tápintézeti tag ellátása egy iskolai évre körülbelől 75 frtba kerül. Ahányszor 75 frt. fizetésére kötelezné tehát magát évenként valamely egyházmegye vagy egyes egyház, annyi ifjút ajánlhatna a tápintézetbe való fölvételre ; „másként — úgymond a jelentés — ne essék nehezen az egyh. megyéknek és egyházaknak, ha ajánlataik kivánt figyelembe nem részesittetlietnek.® 94. A debreceni ref. főgymnasium értesítője. Igazgató Békési Gyula. Tanulók sz. 724. E gymnasium a legnépe­sebb az egész országban. Eveken át állandóan több 700-nál a rendes tanuló. A lefolyt évben volt olyan osztály, amelyben 97-en voltak beírva. E bajon csak ugy lehet

Next

/
Oldalképek
Tartalom