Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-17 / 38. szám

zulája. Kiss Albert indítványát pártolja, mely szerint klauzula helyébe tétesék: >>1790: 26. alaptörvény értelméhen. * Kolosváry ellenben a megszorítás melletti véleményét indokolja. Kiss Áron nem fogadja el a klauzulát. Nem akar önkényt lemondani az iskolákról : addig, míg ref. egyház vagyunk, úgymond, maradjunk azon az alapon, melyen eddig alltunk. Beöthy Zsigmond helyeslés közt kijelenti, hogy neki is vannak aggodalmui és erre van is ok, mert ha nem sértettek volna meg a múltban jogaink, ma minden aggodalom nélkül beleegyezhetnénk a megszorításba. A három javaslat közül nézete szerint legjobb a bizottságé, mely szerint az egyház és iskola közti viszony az 179011-iki törvényeken alapul. Ha nem fogadjuk el a bizottság javaslatát, nem erősítik meg a törvényeket és eredménytelenül megyünk haza. Egyházi szervezetre van szükségünk, azért fogadjuk el a bizottság javaslatát. Kovács O. A non possumus álláspontjára kénytelen helyezkedni a bizottság szövegezésével szemben. Kiss Albert indítványát pártolja. Jeney: Nem óhajtaná, ha az 1790. törvény értelmében szerkesztetnének a szabályok, mert e törvény felállítja a cenzúrát, a vegyes házasságokat a szentszékhez, az elemi iskolák felállitóit kérvényeikkel O felségéhez utasítja. E klauzula nem jelenti azt, hogy minden törvénynek engedelmeskedünk. Ha érdekeinkkel ellentétes törvényeket hoznának alkotmányos uton, akkor igyekezünk odahatni, hogy a törvény megváltoztassék. Pártolja a bizottság szövegezését. Hegedűs László : A 3-dik szakaszt, melyben csupán iskolákról van szó, igen fontosnak tartja. Sem a bizottság sem Pap Gábor szövegezését nem fogadhatja el. Az 1790-ki törvényeket a kormány szívesen befogja iktatni, mert a kormány az iskolákról szóló részt bátran elfogadhatja. Nem lát teljes garanciát, s a klauzulát teljesen feleslegesnek tartja. Kiss Albert módosítását pártolja. Szász Béla az itt hallott államjogi elméleteket helyeselni nem tudja. Sajnálná, ha a szőnyegen forgó kérdés megoldatása politikai tekintetek alá esnék. Nem hiszi, hogy a kisebbség szövegezését alkotmányos kormány elfogadásra ajánlhatná ő felségének. A bizottság szövegezését ajánlja. Kovács Albert személyes kérdésben szól. Szentpctery Sámuel szerint a kormány mar elérte célját az által, hogy az iskolai rész levétetett a napirendről. Ballagi Mór szerint pusztán az a kérdés, el akarjuk-e ismerni az állam fönnhatóságát. Nem érti, miért tarthatnak a protestánsok az alkotmányos törvények létrejövetelétől ; VII. Gergely idejében ez megjárta volna. Pártolja a bizottság véleményét. Kántor Sámuel az alkotmánytörvény megerősítését s a közpénztár megalakítását oly fontosnak tartja, hogy a 3. miatt nem szeretné azt feláldozni. Ülés vége 7a9 után. Holnap tartatnak a zarbeszédek, aztan szavazás. A kisebbség rendkívül ingerült, főkép a tiszáninneniek, kik mind hiába iparkodnak nézeteiket keresztülvinni. Elkeseredésük e felett oly nagy mérvű, hogy ma már szájról szájra járt a hír, hogy ha a 3. §. feletti vitában az egyezkedési part győz, a tiszáninneniek alkalmasint odahagyják a zsinatot. Szept. 18. nyilt ülés. A 3 ügyében tartattak meg a zárbes zedek. Lónyay, Kiss Albert, Pap Gábor, Vályi felszólalásai után br. Vay Miklós elnök azt indítványozza, hogy a 3. §. így formuláztassék : a ref. egyház alsó és felső iskolái, mint a vallás szabad gyakorlatának jogával lényeges kapcsolatban álló intézmények és az egyház önfenntartásának eszközei az alkotmányos uton létrejött országos törvények, jelesen az 1790/1. évi 26. t.-c., mint alaptörvény épségben fenntartásával, mindenestül az egyház testéhez tartoznak és az egyházi hatóság alatt állanak.« P2 közvetítő javaslat szavazásra bocsáttatván, mintegy 20-an tüntetőleg elhagyták a termet. 71 képviselő igennel, 7 nemmel szavazott, távol volt 24. E szerint a a közvetítő javaslat el van fogadva. * Mai számunkhoz Kókai Lajos könyvkereskedő árjegyzéke van mellékelve. Ajánljuk olvasóink figyelmébe, mert az ujabb, kiválóbb prot. könyvek jó része Kókai ur kereskedésében látott napvilágot. PÁLYÁZAT. A szécsényi ev. népiskolai tanítói állomásra pályázat hirdettetik. Ezen állomással összekötött jövedelmek a következők: lakás, két szoba, melléképületekkel, földek: a szécsényi határban 4.1059 hold szántó 1.200 hold réti föld catastralis holdakban, a rimóci határban rétre járó 4.1060 hold catastralis holdakban, mely földektől az egyház az adót fizeti, de nem mivelteti; — az évenként befolyt 5%-os iskolai adó két harmada (ez időszerint ez 200 frt): -- alapitvány kamatja: 100 frt, stóla: temetéssel 40 kr., búcsúztatóval 2 frt; az offertoriumok Vj-da; tandíj: minden gyermektől 1 frt, a Nsgos Pulszky család ez idő szerinti adománya: 4 kiló tiszta búza, 2 öl tűzi fa, az egyháztól szintén iskolai fűtésre 2 öl fa. Tannyelv : magyar. Pályázók kérvényeiket okmányaikkal együtt f. évi sept. 30-ig alólirotthoz külkjék be. Személyes megjelenés kívánatos. Szécsény (Nógrádmegye), 18S2. aug. 23. Simonides János, ev. léikész. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos : IDr. Ba,lla,g-i 2>v£ór. DEUTSCH M.-féle művészeti intézet Budapesten.