Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-22 / 4. szám

suk törvénytelen és ez megkötött házassági viszonyukat jogilag nem bonthatja fel. Ha a felek Önkényüleg különváltak, jogosítva vannak a törvény utján elégtételt szerezni. A férj vádat emelhet hűtlenné lett neje ellen és a nő férje ellen az uj büntető törvénykönyv alapján, melyben a házasságtörés és szemérem elleni vétségre büntetés állapittatik meg ; de a lelkész nem oldozhatja fel a viszalyos házas feleket törvényes hazassági kötelmük alól. Pedig tényleg feloldozza, ha tudatával birván, mi szerént a házasság sem halál, sem törvényszéki ité let által felo dva nincs : a született gyermeket a házasság jogi érvénye mellett is törvénytelennek jegyzi be. Mindazok az egyéni okok, melyek egyes lelkésztarsaimat a férjétől különvalva élő nő született gyerme kének törvénytelenek rovataba vezetni inditjak, előttem is ismeretesek ; de nézetem szerént az a férj, kit hűtlenné lett neje elhagyott, anyagi és erkölcsi indokok altal is nagyobb mérvű kényszert érez törvényes elégtételt keresni, ha tudja, hogy különválva élő nejének születendő gyermekei az ő nevére iratnak a törvényesek rovatába, mint az esetben érezne, ha tapasztalná, hogy a lelkész segitend baján az által, hogy nejének gyermekeit törvény teleneknek itéli el. A lelkész ezen eljárás a mellett a férj teljesen feloldottnak véli magát hazassági köteléke alól, és ha könyelmüségre hajlammal bir, vagy rideg elvonultságban vagy tiltott viszonyban marad élte végéig a nélkül, hogy a törvényes utat felkeresné. Ez által pedig csak sokasodik a tiltott viszonyok és ágyasságok száma. Létezik még egy harmadik egyén is, kinek érdekét szamitáson kivül hagyni annyi, mint azt egész életére megbélyegezni és e harmadik egyén a született gyermek, a ki éppen nem vádolható bűnnel, és ha törvénytelennek iratik be, anyja bűnéért kénytelen a megbélyegzés szégyenét egy egész életen át hordozni. Mar pedig ismeretes az a közpéldabeszéd: Inkább 99 bűnös nyerjen kegyelmet, mint egy arlat'an elitéltetést. Tapasztalas igazolja, hogy nem minden esetben a nő részére számitható bűn a térjétől különválás, mivel van oly férj, ki nejét üldözi és kényszeríti a tőle különválásra, sőt képes még saját gyermekének törvényességét is kérdésessé tenni azért, hogy gyűlölt nejére szégyent hozzon és attól meneküljön. Ha tehát egyenlő mértékkel akar a lelkészi hivatal mindkét félnek igazsa got szolgáltatni, ezt nézetem szerént ugy teheti, hogy a férjnek nem nyújtja azon kedvezményt, mely őt különvalva élő neje elkövetett vétkeinek egész felelőssége alól feloldozza, hanem mindazon gyermeket, kinek törvényes szülői a hazassági bizonyítvány altal mint házastársak igazolhatók, tekintet nélkül a különvalasra a születtek törvényes rovataba törvényes apja és anyja neve alatt jegyzendi be. Ez egyéni, de e. megyénk lelkészi értekezlete által is elfogadott és helyeselt nézetem. Tatay Imre, székesfejérvári ref. lelkész. KÖN Y VISM ERTET ÉS. Gyakorlati Bibliamayyar ázatok Negyedéves szakfolyóirat. Szerkeszti és kiadja : Garzé Gyula, a békésgyomai ref. egyház egyik rendes lelkipásztora. Ló'munkatársak : Könyves Tóth Kálmán, laczházai ref. lelkipásztor-, liurakónyi Kristóf, bóhónyei ref. lelkipásztor Előfizetési ára : egész évre "2 frt ; félévre 1 frt. Békés-Csabán 1881. Nyomatott Takáts Árpád könyvnyomdájában Megjelent az első évi folyam, 4. szám. Hogy az elmúlt év egyház-irodalmi termékeire általában visszatekintsünk, igen sok körülménynél fogva nem tehetjük. Pedig bizony nem ártana egy kis birálatos öszegezés, aztán a t

mérleg* megallapitása és itt a nyeremény, ott a károsodás, hanyatlás feltüntetése. Azt tartom azonban, hogy nagyon elhibázott lépés lenne, ha az uj évet anélkül kezdenők meg, hogy a mult év prot. egyházi irodalmi termékei közül, egy uj, hasznos, időszerű vállalatot, a »gyakorlati bibliamagyarázatok* c. szakfolyóiratot, melyet határozottan nyereségnek kell tartanunk, ki nem emelnénk. Nyeremény pedig e vállalat a gyakorló prot. lelkészi testületre nézve, és a prot. irodalomra egyaránt. A gyakorló lelkipásztornak, ha csak egy szemernyi nemes ambitió, hatni és szerény környezetében néminémi használni akarás vágya van benne, mint Lévay Lajos tisztelt barátom tanulságos »leveleiben* feljegyezgette, annyi apró-cseprő, pepecselésszerű dolga van, hogy annak se vége, se hossza, se szeri, se száma. Leglényegesebb dolga azonban, mindenesetre híveinek valláserkölcsi építése, a gyülekezet szellemi, értelmi fejlesztése, E célját tapintatos, jóravaló alkalmi beszédek, jó irányú iskola felallitása és fenntartasa s az altal éri el, ha az apostol utasítása szerint , magát mindenekben például adja a gyülekezetnek*. Említhetném még az iskolai könyvtárak szervezését, confirmatiói oktatást, szigorú kezelését az egyházi vagyonnak s több effélét; de ezeket rendre, hivatásszerűen elszámlálta s a mit még meg nem figyelt és el nem beszélt volna, óhajtandó, hogy folytatólagosan mondja el a beállott év folyama alatt Lévay barátom Én maradok csak a fentjelzett teendők mellett s éppen most kiemelem azok közül is az egyházi beszédek és helyes bibliamagyarázatok által való működést. Ezt némelyek igen könnyűnek^ én szerfelett nehéz szellemi foglalkozásnak találom. S azt tartom, hogy egy ezerfelől igénybevett, kivált fiatal gyakorló pap, mint azt szinte Lévay és Czinke tiszttarsaim megjegyezték, saját konyhájáról alig láthatja el hallgatóit, hacsak nem oly könnyű vérű, hogy akármiféle sületlenség eket kész feltálalni. Tehát segédkönyvekre van szüksége. Minél komolyabban s lelkiismeretesebben veszi hivataloskodásának ezen ágát, annál többre ; hogy kifogyhatatlan, kimerít -hetlen legyen, mint a jó gazda éléstára. Predikációs