Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-08-20 / 34. szám
feltételek nt. Csecsetka Sámuel igazgató úrtól megtudhatók. Kelt Pozsonyban, julius 4, 5. napjain tartott nagy bizottsági ülésből. Báró Prónay Dezső, n. b elnök, Zelenka Pál, n. b. jegyző. * Szarvason Mihályfi József ev. főgymnasiumi tanár mozgalmat indított meg a városi polgárság körében, hogy a legközelebbi községi gyűlésen 3000 frt szavaztassék meg két felsőbb ingyenes magyar nyelvű iskola fenntartására. I la e terv ténynyé válik, a szarvasi hazafias polgárságnak régi, hő óhajtása megy teljesedésbe ! * Iskolai értesítés. A budapesti reform, főgymnasiumban sept. 1. 2. 3. 4-én d. e. 8 — 1 ig lesznek a beíratások; ennek bevégeztével sept. 5 én a tanévet megnyitó istenitisztelet után a tanítások megkezdetnek. A régibb növendékek nagyobb száma mellett fennmaradt helyekre, biztosítás tekintetéből, az újonnan jövendő növendékek minden osztályba, de különösen az elsőbe, már a beiratás ideje előtt is, előjegyeztethetik magukat, vagy személyesen, vagy levél által az igazgatóságnál. * A bonyhádi ev. algymnasiumban az 1882/83-ki iskola-évre a beiratások sept. 1 — 3 napokon történnek. A délelőtti órák pót- és javitó vizsgálatokra fordíttatnak. Csak azon tanulók bocsáttatnak javitó vizsgára, a kik csak egy tárgyból kaptak „elégtelen4 jegyű osztályzatot. Az igazgatóság azokról, a kik kosztot, szállást adnak vagy pedig gyermekeiket magyar helyre cserébe adni szándékoznak, névjegyzéket vezet, s levélben is szívesen szolgál fölvilágositással. Az igazgatóság. * Kassáról irják az »Egyetértés*-nek, hogy e hó 11-én l li io-kor az ottani ev, imaházban ünnepélyes gyász-istenitisztelet tartatott br. Radvánszky Antal ev. egyetemes főfelügyelőért. Csiskó János lelkész nagyszabású magyar emlékbeszédet mondott. A gyász-istenitiszteleten sokan jelentek meg. Ugyancsak br. Radvánszkyért, mint a »Torontál* írja, f. hó 13-án Nagy-Becskereken is tartatott magyar istenitisztelet az ev. templomoan. * A tiszai ev. egyházkerület közgyűlése f. hó 16-án kezdődött meg Rozsnyón, Czékus István szuperintendens és Péchy Tamás felügyelő elnöklete alatt. Péchy hosszabb beszéddel nyitotta meg a gyűlést, melyben megemlékezve az egyetemes felügyelő, br. Radvánszky elhunytáról, beszédét azzal folytatta, hogy a hazai ev. egyház tagjai közt sokan gravitálnak kifelé. Nekünk, úgymond, e tekintetben semmi panaszra nincs okunk, mert nekünk módunkban van, hogy sérelmeinket magunk orvosoljuk. Majd Czékus szuperintendens mutatta be kitörő éljenzéssel fogadott évi jelentését. Merészen, de amellett férfias nyíltsággal és komolysággal mutatott rá a tényleg ev. egyházunkban csakugyan dűló pánszláv „rákfenére4 . „A hazaárulásnak legrútabb bűne ez — úgymond — nelyet tűrni és elpalástolni, ápolni és tenyészteni ev. egyházunknak nem szabad, ez sem érdeke, sem célja nem lehet. Epen azért gyökerestől ki kell irtani ! ® A gyűlésnek átalában legérdekesebb tárgya volt a pánszláv üzelmek elleni rendszabályok fölött való tanácskozása. Éljenzéssel fogadta a gyűlés a közoktatásügyi minisztériumnak ama leiratát, melyben tudatja, hogy ha az önkormányzat által nyújtott eszközök nem lennének elegendők a pánszláv üzelmek kiirtására, támogatásul felajánlja az államhatalom közreműködését. Ezután felolvasták a sáros-zempléni esperesség nyilatkozatát, melyben a pansdavizmus vádja ellen tiltakozik. Kramarcsik Károly a rozsnyói főgymnázium igazgatója élénk helyeslés közt olvasta föl határozati javaslatát, melyben egyebek közt indítványozza azt, hogy az egyház szolgái és hivatalnokai a magyar nyelv érdekeinek ápolására a hivatalos esküben is köteleztessenek. Hörk József, Czékus superintendens szép beszéde azon pontjára vonatkozólag, hogy „az eperjesi kollégium tanulói körében titkos pánszláv szellem ütötte föl sátorát:® ki emelendőnek tartja azt, hogy más kerületből jött ifjak hozták az eperjesiek közé a pánszláv eszméket. Bartholomeides főesperes elfogadja a határozati javaslatot. Bánó József minden pontjában elfogadja Kramarcsik határozati javaslatát. Zelenka Pál és Szontag Bertalan alispán pártoló felszólalásai után a határozati javaslat nagy lelkesedéssel egyhangúlag átalánosságban elfogadtatott. A részletes tárgyalásnál a javaslat harmadik pontját Zelenka Pál miskolci lelkész és kerületi jegyző indítványára ezzel a nagyfontosságú határozattal toldották meg : „Kimondja a tiszai egyházkerület : hogy a haza és a magyar nemzet elleni nemzetiségi vétség kanoriikus bűn, mely mint ilyen, az elmozdítás jogos alapját képezi s ezt az egyetemes gyűlésnek a kerületi szervezetekbe való felvételre nézve ajánlja.® Rendkívüli horderejű, nagyfontosságú határozat ez, mert az ország büntető codexénél is tovább menve, bűnnek, még pedig az egyház elleni bűnnek nyilvánítja a magyar nemzet ellen való vétségeket ! * Az amerikai unitáriusok szept. 18-án értekezletet tartanak Saratogában (Amerika), melyen a magyar unitáriusok is képviselve lesznek. Az erdélyi unitárius status ugyanis f. hó 13-án tartott egyh. képviselő tanácsi ülésében Kovács Jánost, a kolozsvári unitárius főtanoda igazgató tanárát bízta meg a képviselőséggel, ki már tavaly is képviselte a magyar unitáriusokat Londonban a „brit és külföldi unitáriusok társulatának® közgyűlésén. Pénteken este érkezett a meghivás távirati uton Bostonból Kovács tanárhoz, ki egyúttal arról is értesíttetett, hogy utí költségei Londontól kezdve fedeztetni fognak. Kétségtelen, hogy ez a különösen az ujabb időben, mind gyakrabban előforduló, sőt mondhatni folytonos érintkezés a magyar, angol és amerikai unitáriusok közt, reánk magyarokra nézve igen sok haszonnal jár. A külföld nagyrésze előtt még most is részint teljesen ismeretlen, részint pedig félreismert hazánk kulturális és nemzetgazdasági viszonyainak megismerésére hathatós eszközül szolgálhat ez az angol-magyar barátság. Bölöni Farkas Sándor, a hírneves északamerikai utazó volt az 1 első, ki a 30-as években érintkezésbe lépett az amerikai
