Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-13 / 33. szám

polgári és elemi leányiskola 2-dik értesítője. Igazgató Boldís Ignác. 74. Az újvidéki gör. kel. szerb főgymnasium értesítője. Szerb nyelven. Igazgató Pusibrk Váza. Értekezés (latin nyelven): De Romana, qualis perhibétűr in Vergilii Aeneide, Grcsics Jánostól. 75. Az ungvári kir. kath. főgymnasium értesítője. Igazgató Szieber Ede. Értekezés: Eszmetöredékek a nevelés köréből, Wilcsek Jánostól. Meteor, észleletek az 1881. évről, Zékány Lajostól. 76. A zalaegerszegi polgári fiu- és felső leányiskola 9-dik értesítője. Igazgató Udvardy Ignác. 77. A zombori állami főgymnasium 10-dik évi értesítője. Igazgató Radics György. Értekezés: Az intézet statisztikája 1872—1881 végéig, az igazgatótól. TÁRCA. Az egyházi ének ügye a tiszai ev. kerületben. Az ev. Tiszakerület, élén lelkes és buzgó főpásztorával, Czékus István superintendens úrral, arról ismeretes, hogy fokozott tevékenységet fejt ki minden olyan ügy körül, mely ev. egyházi életünk szerencsés, biztos és helyes irányú fejlődésére nézve szükséges és fontos. A német ev. egyházról azt szokták mondani, hogy az a maga nagyságát „ersutigen4

, egyházi énekeivel vivta ki. Az egyházi éneknek nagy fontosságáról az egyház életére nézve hosszasabban szólani, annyit jelentene, mint olyan ügyért lelkesíteni akarni, a melyért mindnyájunk szíve dobog. Ilyen szempontból tehát nincs hosszas beszédre szükségünk, hogy minden jóravaló protestáns velünk tartson. Más kérdés azonban az : mit kellene az iskolai egyházi énektanítás ügyében tennünk ? Ezen kérdéshez e becses lap hasabjain kitűnő szakférfiak hozzá szóltak már a református testvérek soraiból. Némi eltérő nézetek kiegyenlítésére volt szükség, hogy az ügy a helyes irányba tereitessék. Kitűnő egyházfők és jeles szakférfiak gondoskodnak róla, hogy a helyes elméleti tételek a gyakorlatban is helyes alkalmazásra találjanak. A református egyház ezen ilyetén szerencséjének szivünkből örülünk. S hogy a református testvérek örömét fokozzuk, elmondjuk, mi örvendetes történt e tekintetben a mi ev. egyházunkban is s nevezetesen annak egyik nemes törekvéseiről kiválólag ismeretes egyházkerületében, a Tiszai ev. kerületben. A jeles főpásztor és méltó társai buzdítására az ev. Tisza-kerület ezelőtt pár évvel elhatározta volt, hogy az egyházi énekügy felvirágoztatása szempontjából, illetőleg, hogy az egyházi éneket szebbé, egyöntetűbbé, művésziesebbé tegye és annak igy a lelkekre gyakorolt befolyását minél inkább bevonja az egyházi buzgóság, igaz vallásosság érdekkörébe : arra alkalmas szakférfiak altal az egyházi éneklést tervszerüleg és mód szeresen, a mai művészeti kívánalmaknak, de és főleg az isteni tisztelet magasztosságának megfelelőleg reformálni fogja. Hogy pedig ezen munkájának sikerét mind a jelenleg élő, mind pedig a jövő nemzedék körében biztosítsa, az éneklés ügyének reformját megkezdte és illetve kiterjesztette a népiskolákra is. Igy születtek meg Nagy L. choráljai, a melyek a magyar és szláv ajkú gyülekezetek és azoknak iskolái számára, mint a kerülettől vett megbízatásban híven eljárt avatott szakférfi művei, a kerület által elfogadtattak. Igy született meg az egyházi zene terén régóta mint kitűnő szakférfi ismeretes Gáspáry Jánosnak „Schul - Choralbuch* című műve, melyet az az ev. Tiszakerület megbízásából főképen ugyan az iskola számára állított öss^e, de a mely az ének ügyének a felnőtteknél is uj lendületet adni van hivatva. A mű a német ev. iskolák számára készült. Teljes cime a következő: „Schul-Choralbuch enthaltend eine Auswahl von 185 der schönsten und gebráuchlichsten Chorále in zwei und dreistimmiger Bearbeitung nebst einem Anhange von Schulliedern zum Gebrauch für evang. Schulen, von Johann Gáspáry/ A szerző, a ki több, mint három évtized óta fog" lalkozik részint hivatalos állásánál, részint mint szorgalmas tanulmányozó és kutató az egyházi zenével s nevezetesen a prot. chorállal, az ev. Tiszakerület megtisztelő megbízásának ezen iskolai choralkönyv kidolgozásával szíves készséggel felelt meg. Lelkiismeretes munka ez, a melynek célja első sorban a tanuló ifjúságot a prot. egyház legjobb és leg" szebb egyházi énekeivel és dallamaival megismertetni, másrészt elérni azt, hogy a magyarhoni ev. németajkú egyházgyülekezetek éneklése lassanként egyöntetűvé tétessék, és a dallamok helyes menetétől való eltérés, — melynél fogva egy dallam egy helyütt ezen, más helyütt más varians szerint énekeltetik, — lassanként kiküszöböltessék. A szerző, hogy iskolai és templomi használatra valóban egyházias dallamokat gyűjthessen és állapithasson meg, a következő német és magyar énekeskönyveket tanulmányozta át nagy szorgalommal: a régi és uj pozsonyi-, soproni-, pesti-, bacs-szerémi-, felsőlövőibesztercebányai-, kassai-, dobsinai-, boroszlói-, württembergi- és késmárki német énekeskönyveket, az „Uj zengedező menynyei kart vagy Graduált/ a dunántúli- és nagygyőri énekeskönyvet. A nevezett énekeskönyvekben előforduló minden klassikus dallamot felvett, ellenben azokat, melyek nem lyrikusok, nem egyháziasak, természetesen mellőzte. Ez által ezen choralkönyv tartalma oly kitűnő, hogy az a leghasználtabb német és magyar choralkönyvvé lehet, azért mondjuk német és magyar, mert hiszen a dallamok mellett nemcsak az azok szerint éneklendő német, de az azok szerint éneklendő megfelelő magyar egyházi énekek dallamai is fel vannak sorolva. A kidolgozásnál a szerző következőleg járt el. Majd