Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-23 / 30. szám

— mint magyar (a múltban és jelenben): szintoly kevéssé kénytelen a község a felsőbb egyházi hatóságokhozi beadványaiban és jelentéseiben más nyelvet, mint a magyart. bár csak „hasábosan" is használni. A kiilső egyházi életnek tetemesen kisebb része nyer kifejezést a megyei-, a legcsekélyebb az országos községben. A külön ügyeik intézésébeni teljes önállóság elve, mint az egyházközségekben, a megyei és az egyetemes községre nézve is áll. Ennélfogva csak természetes, hogy minden egyházmegye, valamint az országos egyház belső és külső ügyviteli nyelve tényleg és szükség szerint a német. Mindamellett ebből a magyarajku hívek részére — ott, a hol léteznek, — a sérelemnek csak csekély mértéke származik. A brassói megyegyűlésen a német többség önként értetőleg németül beszél; szintúgy önként értetőleg ott minden magyar tag magyarul beszélhet; a határozatok pedig mindig mindkét nyelven hirdettetnek ki. A brassói megyei házassági törvényszék, valamint a házassági főtörvényszék előtt Nagy-Szebenben magyar felekkel mindig azok nyelvén történik a tárgyalás és mindig ugyanazon nyelven érintkezett a vizsgáló megyei esperes az ezen ajkú községekkel, ezen nyelven vezette be nékiek papjaikat. Mi marad még hátra az előhozott nyelvi sérelmekből ? Fennmarad még szólni a legfőbb egyházi kormányzat német határozatairól, aztán annak német törvényeiről, jegyzőkönyveiről és intézvényeiről. Az egyházi Ítéletek, a házassági törvényszékekéivel együtt csakugyan ugy a megye, mint az országos egyház törvényszékei által csak német nyelven adatnak ki. Szintúgy a belső közlekedési nyelv minden iratokra nézve, melyek az országos egyházi gyűlésből, az egyházi főtanácstól vagy a superintendenstől jönnek ki, tehát az egyházi törvények, jegyzőkönyvek, szabályok és intézvények nyelve kizárólag a német. Ez már a magyar községek és azok tagjaira nézve kétségen kivül egy nehézség, mely azonban közelebbi megtekintés után észrevehetleniil csekélynek tűnik elő. Egyházi Ítéletek a házassági törvényszékekéivel együtt először semmiesetre sem mindennapi jelenségek ; egy német határozatnak balsorsa tehát csak ritkán éri az egyháznak egy magyar tagját. Es ha ezen ritka eset beáll, egy, a német nyelvet nem biró magyarnak nem fog nehéz lenni, ha nem egy más, ugy bizonyosan a német nyelvben jártas saját papja személyében egy kész tolmácsot lelni, A mint a nyelvviszonyok egyházunkban intézvék, mindenesetre könnyebb a félnek egy német Ítéletet magának megmagyaráztatni, mint a törvényszéknek egy ítéletét más, mint saját hivatalos nyelvén pontossággal meghozni. A mi pedig a törvényeket, jegyzőkönyveket, szabályokat és intézvényeket illeti, melyek az országos egyház közegeitől mennek ki, elméletben bizonyára sajnálandó, hogy azokat tűlnyomólag csak a 15 magyar községnek a német nyelvet kivétel nélkül biró jwpjai értik teljesen és csak ezek magyarázhatják meg és tehetik érthetővé községeiknek. De ki a kérdéses községek kizárólag földmives népességének adott viszonyait és miveltségi fokozatát ismeri és az igazságnak a tiszteletet megadja: soha sem fogja állithatni, hogy a törvények stb. magyar szövegei egyedül a nyelv erejénél fogva az illető hívők értelmére valami tartós benyomást gyakorolni fognának. Mindamellett valamennyi törvénynek stb.-nek magyar nyelven is kihirdetése igenis kívánatos lenne ; azonban a költség a képzelhető legnagyobb eredményhez semmi viszonyban nem állana és csekély pénzerőnk által valóban egészen elbirhatlan. Igy állunk tehát országos egyházunkban a nyelvi viszonyokkal, és ha azokat az állam által felállított tör vény, az 1868-dik évi XLIV. törvénycikk fonalán mérlegeljük, a rajzolt állapot előttünk nem tűnik fel vigasztalhatlannak. Ezen törvény követelményeinek legalább, a mi egyházunkban, az egyeseknek ugy, mint a községeknek is nyelvi szabadsága és jogegyenlősége irányában túlságosan elég van téve. Mert a mit e törvény 14-dik §-a az egyházközségek számára nyelvi tekintetben biztosit, az nálunk a legkiterjedtebb mérvben érvényes, és a mit a 15. és 10. §§. a felsőbb egyházi testületeknek, hatóságoknak és törvényszékeknek ugyanazon irányban megengedtek, az a magyar községekkel szemben mindenütt csako!y mértékben érvényesíttetett, a mennyiben athaghatlan tényleges akadályok egy további nyelvi előzékenységet lehetlenné tettek. Tettleg a mi magyar községeink kebléből hozzánk soha de soha nyelvi hátratétel feletti panasz nem hatott. Hogy is lett volna egy ilyen igazolható, miután ezen egyház magyar tagjai anyanyelvüket az egész országos egyházban korlátlanul érvényesíthetik azaz használhatják, és miután azon kevés esetek, a melyekben felsőbb hatóságoktól írásban és élő szóban német beszédet várni útasitvák, elkerülhetetlen és könnyen elviselhető következései azon ténynek, hogy egy megyei és országos egyházhoz tartoznak, melynek határozottan túlnyomó nyelvszínezete nem lehet más, mint a német. IRODALOM. A dunamelléki ref. egyházkerület 1882. jun. 3-kán s következő napjain Budapesten tartott gyűlésének jegyzőkönyve. Kiadta Farkas József, egyh. ker. aljegyző. E gyűlés lefolyásáról részletes tudósítást közöltünk lapunk f. évi 24., 25. számaiban. A most csinos kiállításban megjelent jegyzőkönyv igen ügyesen, rendszeresen van szerkesztve, a mi a jegyzői karnak is érdeme ugyan, de főérdemök a gyűlés tapintatos, bölcs vezetőinek, akik a napirendet szigorú parlamentáris formák szerint előre megállapítják s a tárgyalás alá veendő és egymással összefüggésben vagy rokonságban levő ügyeket csoportosítják. A jegyzőkönyv végén összeállított tárgymutatóban a következő címek alatt vannak csoportosítva a letárgyalt ügyek: I. a gyűlés szerkezetére tartozó tárgyak; 2. lelkészi hivatalt illetők; 3. egyházi ügyek: testvér-egyházkerületek átírásai, a dunamelléki egyházkerületet illetők, gyülekezetek és egyesek ügyei; 4. iskolai ügyek; 5. ministeri s hatósági intézvények : egyházi ügyekben, iskolai ügyekben, vegyes ügyekben. E tárgymutató a terjedelmes jegyzőkönyvben való eligazodást természetesen felette megkönnyíti. A 148 lapra terjedő füzet ára 40 kr. Az ^Önügyvéd* III. kiadásának 6-ik füzete megjelent. Ára 30 kr. Kapható ifj. Nágel Ottónál Budapesten, a nemzeti színház bérházában. A szép mint fenséges. Aeshetikai tanulmány. Irta Földvári Masznyik Endre, lyceumi tanár, i-ső kötet. Selmecbánya. Ára I frt. — Meglehetősen meddő aesthetikai irodalmunkban e tanulmány előkelő helyet foglal el. Van benne elég eredetiség s nyelvezete magyaros.