Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-23 / 30. szám

elitélt, vagy alaposan gyanús theologusok a superintendens úr által folszentelhetők ne legyenek.® Az indítvány ugy van szerkesztve, hogy azt mindenki, ki határozott panszlávnak nem vallja magát, minden betűjében aláírni kénytelen, s mégis húszan találkoztak — közülök 12 lelkész, 3 egyházi felügyelő, 3 tanitó és 2 világi egyén, — kik egész szenvedélyességgel a három pontnak törlését követelték, s igy nyíltan bebizonyítottak azt, mit rólok különben régen tudtunk, hogy a magyar nemzetnek s nemzeti törekvéseknek a legdühösebb ellenségei. A 12 lelkész a kövekező : Droppa Gyula bábaszéki, Krcsmery Ágost badini, Penzel Antal besztercebányai, Szlávik János dobronai, Jancsó Mihály horháti, Hulyuk Mihály korponai, Szák Gábor pojniki, Lacjak Emil micsinyei, Hodzsa József radváni, Fábry János nagysza- ! latnai, Zorkócy Károly zsibritói, Pepich Miklós libetbányai lelkészek. Turzó Lajos, Kardos Ádám, Medvecky Samu egyh. felügyelők ; Jahoda János, Kuszy Gusztáv, Pepich Emil tanítók. Miután az idő már nagyon előre haladt s még 19 tárgy elintézetlenül maradt, a gyűlés még két jelentéktelenebb s rövidebb tárgy elintézése után bezáratott s az elintézetlen ügyek a september hóban tartandó esp. gyűlésnek tartattak fel. y Dr. Szeberényi Gusztáv superintendens körútja. A pestmegyei evang. esperesség egyházaiban Dr. Szeberényi Gusztáv, bányakerületi superintendens úr, a mult években elkezdett canonica visitatiót folyó évi junius hó 14 —26-ig az alább megnevezett egyházakban tolytatá és szerencsésen be is végzé. Szerencsésnek mondható ez egyházi szemle nemcsak azért, mert a főpásztor mindenütt jó rendet, virágzó állapotot talált; hanem azért is, mert a szeretve tisztelt püspök minden gyanúsítást, melylyel eljárása némely részről illettetett, eloszlatott s a kölcsönös bizalmat helyreállította. Én ugyanis fényes eredménynek tartom, hogy neki Irsán, Albertin, Pilisen, hol a magyarosodás nagy előmenetelt tett, alkalma nyílt, a magyar énekeket csak oly melegséggel, ajtatossággal s értelemmel, mint a tótokat éneklő híveket inteni, biztatni, hogy hazánk főnyelvét — a magyart — mentül tökéletesebben elsajátítani, azt az istenitiszteletnél is használni és igy mint jó hazafiak is kitűnni igyekezzenek. Emelte ezen visitatió fényét nemcsak Földváry Mihály, esper. felügyelő úr részvéte, hanem azon körülmény is, hogy a bányakerületi felügyelő Fabinyi Teofil úr, kerületi elnöktársát, a superintendenst, latogatási útjában szintén kibérte. Meg kell említenem, hogy református atyánkfiai a mi örömünkben szívélyes részt vettek s ez által forró hálára köteleztek bennünket. Örvendetes jelenség az is, hogy a róm. kath. papokkal lelkészeink jó egyetértésben élnek s az igazi keresztyén szellem lengi át a kebleket ott is, hol eddig a gyűlölség sötét árnyai bolyongtak. De lássuk a 9 egyház részletes szemléjét. Ceglédre a főpásztor junius 14-kén délután Békés-Csaba felül érkézéit. A vasútnál fogadta a városi hatóság nevében, mint polgárnagyi helyettes, Szalay Sándor és Udvardy Károly alkapitány, az esperesség részéről Láng Adolf főesperes, az egyház részéről Feliczides Sándor felügyelő, Kovács László és Elefánt György tanácstagok, Gombos Károly iskolai felügyelő s nagy néptömeg; a paplak udvaran pedig Török József, alesperes és esperességi főjegyző, mint házi gazda. Rövid pihenés után hozzáfogtunk a jegyzőkönyv olvasásahoz, melyből kitűnt, hogy az evang. hívek 1783-ban a tápió-sz.-martoni, 1795-ben az irsai, 180i-ben az alberti pap lelki szolgalatával éltek. 1802-ben anyaegyházzá lettek s első lelkészök Kutnai Zelenka Pál volt. Az egyházat vizitáló Licy Kristóf superintendens a r. kath. plébános vendége volt. A templom 1814—1815-ig épült. A lelkek száma jelenleg 777. Az egyház virágzó állapotban van, anyagilag is jól áll, lévén összesen közel 400 hold földje és egy bérháza. Iskolái bármely nagyvárosi egyház dicséretére válnának. Tanitói, Mészáros János és Alexy Lajos, kitüntették magukat. Vizsga után kézi munka-kiállítást rendezett a nőegylet elnöke, özv. Zámolyi Józsefné:

melyen özv. Sulek Armínné nagy elismerést aratott ügyes tanítványaival. Délben zártkörű gazdag ebéd volt a paplakon, az elmaradhatlan lelkes felköszöntések által fűszerezve, melyeknek főtárgyai voltak: a főpásztor, Földváry Mihály, a jelenlévő plébános ur stb. Szeretve tisztelt nesztorunk, Dobos János, szintén eljött a főpásztor üdvözletére, de a lakomán nem vehetett részt. Jun. 16-án búcsút vévén Ceglédtől, a délelőtti vonattal Kecskemétre érkezénk. Az indóháznál a főpásztort Lestár Péter polgárnagy és Hajagos kapitány üdvözölték. A szép paplak udvarán, szerető hívei körében, meleg szavakkal üdvözlé a főpásztort Laukó Károly helyb. lelkész. A látogatási jegyzőkönyv a következő, felette érdekes adatokat szolgáltatja: 1525-ben már az egész város evangelikus. 1564-ben a lutheránusok szerződésileg átengedik a kőtemplomot a katholikusoknak. 1678-ban a miéink fatemploma leég. 200 évig az evangélikusoknak semmi nyoma. II. József türelmi parancsa összehozza őket. 1792-ben első lelkésze Wenich György, kinek első nyilvános istenitiszteleti szolgálatát leírja a ,M. Kurír4

, mint felette épületest. Díszes, de nagy fenntartási -költségeket igénylő temploma(Ybl Miklós terve szerint) 1863-ban épült s 30,000 frtba került. A lelkek száma 624. Örvendetes gyarapodást mutat. Az ünnepély főrésze a templomban folyt le, mely alkalommal a lelkész hatásos szónoklata után a főpásztor mondott kenetteljes beszédet s megköszöni a buzgó hívek áldozatkészségét, kiemelvén a nőegylet áldásdús működését. A felekezeti külömbség nélkül látogatott istenitisztelet után a községi iskolába járó növendékek a vallástanból adtak jó vizsgát Kressák Pál jeles tanitójokkal. A lel-