Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-23 / 30. szám

BELFOLD. A sáros-zempléni ev. esperesség gyűlése. A nevezett esperesség f. hó ii-kén tartotta évi gyűlését Eperjesen. A kollégiumi nagy könyvtári teremben reggeli 9 órára összegyülekezett viiági és egyházi képviselőket Jelenik-Almássy István kir. tanácsos, felügyelő üdvözölvén, Urbán Adolf esperes úr olvasta fel szokásos évi jelentését. Ezen részletes, alaposan kidolgozott jelentésből örvendetes tudomásúl vette a gyűlés az egyházi vagyon szaporodásáról, az egyházias élet előmeneteléről szóló részt; azonban igen elszomorodva hallotta azt, miszerint 'az egyházak egyharmad része világi telügyelő nélkül van, mert olyanokat kapni nem lehet. Valóban igen szomorú dolog az, hogy világi uraink nagyrésze — tisztelet a kivételeknek, — mindinkább kivonja magát az egyházi élet kötelékeiből. Egykoron e vidéken ők voltak az egyházak, az iskolák, sőt az egyházi irodalom patrónusai is, s azért virágzott is mind a három. Most fájdalom, hanyatlóban van mind a három. Az egyházi irodalmat p. o. nem hogy pártolnák, hanem ritkaság az olyan is, a ki tudomást vesz róla. A lelkész urak vegyék e dolgot szívökre és igyekezzenek a világiakat újra bevonni egyházunk érdekkörébe. A főesperesi jelentésben és az ahoz fűződött tárgyalásban volt ezen kivül még egy fekete pont. S ez a tanítók ügye. Három, részben méltatlan, részben képtelen egyénről volt szó. Ezekkel szemben a lehető legnagyobb szigor alkalmazása mondatott ki. Helyesen. Vulnus ense recidendum, ne pars sincera trahatur. Inkább szenvedjenek az egyes emberek, mintsem egy egész generátió. A pénztárakról szóló jelentések az egyes pénztárak örvendetes gyarapodását jelezték. Az elemi iskolai vallástanitásra a kollégiumi theol. és tanítóképző intézet tanári kara által kidolgozott tanterv egészében, elveiben és menetében elfogadtatván, a jelenvolt Hörk József tanár felszólalására részleteiben is elfogadtatott. Ezután az aug. 16-án Rozsnyón tartandó kerületi gyűlésre küldettek ki követek. Majd a levéltár ügye került szőnyegre. A levéltárat Hörk J. theol. tanár, a régi lajstrom szerint ingyen rendbe hozván, a gyűlés neki jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A gyűlésnek egy kegyeletes mozzanata is volt. Megemlékezett ugyanis néh. Ujházy Józsefről, kinek a gyűlés napján volt halála évfot dulója s kinek emlékére egyháza e napon gyászistenitiszteletet tartott. A nagylelkű, hitbuzgó, aldozatkész budaméri Ujházy csalad s főleg annak egyik legjelesebb tagja Ujházy József, a budaméri ev. egyházat alapította s azt saját költségén most is fenntartja és a jövőnek biztositotta. A gyűlés jegyzőkönyvi külön pontban adott kifejezést Ujházy J. elhunyta feletti fájdalmának. Adna Isten sok ilyen buzgó urat egyházunknak, akkor nem kellene a jövőtől félnünk. Végül bejelentetett, hogy a consistoriumilag elitélt Bodiczky M. lelkész teljes javulast mutat s a mellé adott sókúti lelkész Placskó István, mint administrátor, rendbehozta egyháza ügyeit. Placskó I. két egyházat gondozott sikerrel. A gyűlés befejezése előtt Benyó János ófalvi lelkész azon kívánságának adott kifejezést, hogy a gyűlés „nyilatkozatot4

tegyen közzé, hogy kebelében panszlavok nincsenek. Ez indítvány Dessewffy Lajos 11.-jakabvágási felügyelő ajánlatára azon módosítással, hogy e nyilatkozatot mindenki sajátkezíileg irja alá, elfogadtatik s elfogadtatik ezenfelül Hörk József pótinditványa is, mely szerint ezentúl az újonnan beiktatott lelkészek az oltár előtt nemcsak a haza (mert ezt a panszlávok elmagyarázzák), hanem a magyar nemzet iránti szeretetre is esküvel lesznek kötelezendők. A kétrendbeli indítvány így elfogadtatván, a „nyilatkozat* megírására az indítványozó Benyó János s annak hivatalos körözésére az esperes hívatott föl.*) A Hörk-féle indítványhoz való hozzajarulásra pedig a szomszédos egyházmegyék fel fognak hívatni. A gyűlési jegyzőkönyvet Zemann János margonyai lelkész vette fel, mint jegyző. Négy rövid óra alatt sokat, igen sokat végzett az esp. gyűlés, melynek buzgó és a tanácskozásban élénk részt vett tagjai közül meg kell még Simkovits Pál pazdicsi lelkészt és főleg Both T. felügyelő urat is említenünk, mely utóbbi a szigorú elintézést kivánó iskolai ügyekben, mint bölcs mérsékletéről ismeretes egyén, többszörös megbízást nyert. A gyűlés után annak tagjai kedélyes asztali tarsaságban folytattak tovább az eszmecserét, megelégedéssel tekintvén vissza a gyűlés lefolyására. llörk József. A zólyomi ág. h. esperesség közgyűlése. A zólyomi ev. esperesség f. hó 19-én tartotta meg közgyűlését. A kedélyek izgatottsága hetek óta tartott, mert érezte mindenki, hogy e gyűlésen a hazafias párt a pánszláv párttal élethalál harcot fog vívni. A panszlavismus vádjával méltán sújtott esperesség jóhírnevének visszahóditásáról volt itt a szó. A kedélyeket ama kérdés tartotta izgatottságban, hogy miként fog az esp. gyűlés, a lapokban már ismertetett főpásztori levél felett határozni ? Sorakozott a hazafias párt, de sorakozott a fekete csuklyások tabora is. Amaz a világi, emez az egyházi elemre támaszkodott. A gyűlést megelőző napon, jul. 18 án, ugyancsak Besztercebányán megtartatott a lelkészi értekezlet. Ennek főtárgyát szintén a főpásztori körlevél képezte. A törpe kisebbségben lévő hazafias párt látván azt, hogy itt a harc úgyis meddő lenne, egészen szenvedőlegesen tartotta magát. A nagy többség a következő határozatot *) E nyilatkozatot Benyó lelkész úr már elkészítette s hozzánk is beküldte ; hely szűke miatt azonban csak jövő számunkban közölhetjük. • Szerk.