Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-07-16 / 29. szám
nyelvben legtöbb elóhaladást tanusit a nyári vizsgán, melyen ő maga is párszor megjelent, s a jutalmat személyesen ada át az illetőnek. E példát mások is követték. Hogy évek folytán minő eredménye volt ez eljarásanak, azt elbeszélni nem ide tartozik. Elég a dologhoz, hogy Hajnal személyes tulajdonaival, ragyogó humora szikraival, kedvencévé lőn a temesvári prot. közönségnek, mindenkor örömmel vártak egyházlátogatasát. Ilyen volt Hajnal a temesvári fényes, de egyszersmind kényes szerkezetű prot. egyházban. Személyes bizalmával engem mindjárt első alkalommal megajándékozván, felszólított, követném őt bánsági utjaban. Voltam vele többször ily utazásokon, ott tanultam ismerni kormányzói bölcseségének s tapintatának tanulságos példáit. 1861-ben nekünk reformátusoknak csak hat anyaegyházunk volt, s ő mégis három hetet töltött ezek meglátogatásában, részint a helyi távolság, részint pedig missionáriusi működése miatt. Gsak röviden néhány példát. Rittberg, temesmegyéi ref. magyar gyülekezet, akkor 2000 lélekkel. A canon. visitatió napján reggel Hajnal Ábel papi ornatusban isteni tiszteletre ment. A hova vasárnapra érkezett, ott rendesen maga prédikált, templom után délig folyvást examinalva és saját naplójába jegyezgetve iskolákat vizsgált, sokszor egész nap. Ezt végezve sokszor masnap reggel tartotta a szokásos gyűlést, hol az altala előre megküldött pontokra elkészített presbyteri jegyzőkönyvet felolvastatta s hitelesítette, egyik példányt magával vivén. Ilyenkor megtette utasításait, azokat naplójába beírta, s a következő évben mindig azokról kért legelőször számot. Minden anya-, jegyző- és számadási könyvet átnézett s láttamozott, szóval figyelmét senki és semmi el nem kerülte. Ezért bírt ő minden gyülekezetéről — a legcsekélyebb dolgokra is kiterjeszkedvén — kellő és Ipontos tájékozottsággá!. Egyes egyháztagokkal a gyűésen kívül soha sem tanakodott. Lelkészt és tanítót mindig te közötted és ő közötte, azaz négyszemközt admonealt. Végezve a gyűlést, rendesen a vad- és viszalkodó hazasokat vette elő, s ezekre vonatkozólag sokszor adott útbaigazítást lelkésztársainak. Végül az egyház jóltevőit, patronusait látogatta meg, szegényt és gazdagot egyformán, vizitáló társa, a helybeli lelkész és gondnokok társaságában. Minő volt az a fogadtatás, melyben ilyenkor részesült, s minő az ő ottani eljárása ! Ifjú lelkészeknek valódi lélektani iskola volt. Utoljára, ha volt megyei tisztviselő a községben, azt is meglátogatta/ s a gyülekezetet támogatásaba ajánlotta. A dettai jaras mostani szolgabirája Osztoics Peter gör. kath., neje pedig róm. kath., de azért annyira szerették a boldogúltat, hogy fiukat Ivánt a békési reálgymnásiumba küldték csak azért, hogy Hajnal őrködése alatt legyen. Ilyen volt Hajnal a ref. anyaegyházak meglátogatásánál. Nézzük őt a nagy bánsági diasporában. Valóban mint jó pásztor az elszéledt juhokat, ugy kereste ő fel mindenütt, a hol csak hírét, vette, hogy ilyenek vannak, ref. hitsorsosinkat. Ha messze útunk oláh vagy német faluk végén vitt el, összes figyelmét egy magyaros kinézésű férfi vagy nő keresésére fordította, s ilyet talalván, megszólította és ha megtudta tőle, hogy ott néhány ref. lakos van, addig el nem ment, mig azokat össze nem írta, s vallási könyvekkel el nem látta ; következő évben pedig mar mint szervezett kis nyajat valamelyik anyaegyházhoz csatolta. Igy jöttek létre az ő faradhatlan felfedezése folytán az addig teljesen ismeretlen számos filiak, miről a békésbanati e. megye jegyzőkönyve1 eléggé tanúskodnak. Volt azonban az ő kutató és felfedező missionáriusi működésének két igen eredeti kimagasló pontja. Az egyik Szent Ilona, cseh telep az al-Dunanál, Báziáson alul, kősziklás, 2000 lab magaslaton, hova őt néh. Miklósi Vencel volt klopodiai cseh ajkú lelkész kisérte el. A mint a cseh husszita ivadék megértette, hogy vallásának egyik főpapja áll előtte, térdre borult, vallásos ihlettséggel kérte áldását, mire ő az »Uri imat® cseh nyelven felolvasta, s magyar nyelven áldást kért reajok; később e hu timotheusi segédje közbenjarásara könyvekről is gondoskodott a banyász-kolonia részére. Ugyancsak Miklósi közreműködésével Szredistyén, Temesmegyében, szintén alakult egy népesebb leanyegyhaz, melynek uj temploma felszentelésénél Hajnal megbízásából a német egyházi beszéd tartása nekem jutott osztályrészül. Dömötör Károly, (Vége következik.) nagyharsányi ref. lelkész. ADAKOZASOK. Az országos prot. árvaházra : Szilágyi Benő gyömrői ref. leik. 3 frt 71 kr. (ehez járultak: a confirmandusok 24 kr., confirmatiói perselypénz I frt 47 kr., a lelkész 2 frt). Lévay Lajos sárkereszturi ref. leik. 1 frt (ehez járultak: a confirmandusok 45 kr., a leik. 55 kr.). Kazincy Emil őrnagy 1 frt. Lukács Dániel mezőtúri ref. leik. a confirmáltak részéről 15 frt. Szilágyi Gábor ötvöskónyi ref. leik. 50 kr. Zachar Gusztáv rimaszombati gymn. igazgatótanár az ifjúsági gyamegylet részéről 4 frt 50 kr. Kiss Károly miskolci ref. leik. és ker. dékán 20 frtot, mint a kerületben gyűlt összeget. Mészöly Győző alcsúthi ref. leik. a confirmandusok részéről 77 kr. (ehez járultak : Plertendi József 20 kr., Turóczy Lajos 10 kr., Gillik Ferenc 4 kr., Ádám Mihály 4 kr., Bárányos Mihály 4 kr., Komáromi F'erenc I kr., Csányi István 6 kr., Keztyüs Lajos 3 kr., Csereklei József 2 kr., Kovács István 2 kr., Szabó Lídia 6 kr., Lőrincz Rozália 1 kr., Ádám Julianna 1 kr., Kovács Zsófia 10 kr., Pap Lidia 1 kr., Báthori Lídia I kr., Parti Julianna I kr.). Simonides János szécsényi ev. leik. a confirmandusok részéről 2 frt. (ehez járultak: Oláh János 10 kr., Szomor János 4 kr., Pohánka István 1 kr., Steinhibel Sándor 2 kr., Szabó Teréz 4 kr., Kmetyovinyi Teréz 2 kr., Szomor Ilona 3 kr., Ruzsinszky Mária 14 kr., Szebó Mihály 4 kr., Oravecz Erzsébet 3 kr., Barna Erzsébet 6 kr., Paczek Erzsébet 20 kr., Hoffmann Mária 4 kr., Csernák Emma 40 krt, ezeken kívül adományozott Hittig Gyula gazdatiszt 40 krt, nevezett lelkész pedig 43 krt). .:. Szerk.
