Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-16 / 29. szám

túri, békési, karcagi és kisújszállási középiskolák, — f. hó io-kén és I i-kén tartatott meg Kisujszá'lason. A gyűlést Tóth Sámuel, debreceni hittanár, az egyesület helyettes elnöke nyitotta meg, megnyitó beszédében röviden jelezvén a lefolyt év nevezetesebb tanügyi eseményeit s előterjesztvén az altala megnyitott gyűlés napirendjét. O utána Illyés Bálint, kisújszállási lelkész fejezte ki az egyház és a város nevében a feletti .örömét, hogy az egyesület tagjait körükben üdvözölhetik. Az első tárgy a pénztárnoki jelentés volt, melyet a megjelenésben akadályozva volt Oszterlamm Ernő pénztárnok helyett Beczner Frigyes olvasott fel. A jelentés szerint az egylet tagjainak száma a lefolyt évben 183 volt (5 tiszteletbeli, 20 alapitó és 158 pártoló és rendes tag). Az egyesület vagyona 1695 frt 89 krra rug; az évi bevétel 268 frt 76 kr., a kiadás 204 frt 74 kr. volt A pénztárnoki jelentést követte a pályázatok eredményének kihirdetése. A kitűzött három pályakérdés közül csak arra az egyre érkezett be két pályamű, amely igy hangzik : „Ad-e a középiskola annyi és olyan ismeretet, hogy ez által fölöslegessé válnék a felső nép- vagy polgári iskolák felállítása azon városokban, melyekben középiskola létezik?4

A beérkezett két pályamű közt a Szatmár városa által kitűzött 200 frtnyi pályadíj megosztatni határoztatott. Az egyik mű szerzője Homolya István, békésgyulai polg. iskolai igazgató, a másiké Elek Lajos, debreceni tanár. Géresi Kálmán, debreceni akad. tanár felolvasta a f. évi márc. 17-kén elhunyt Szegedi Sándor, egyesületi elnök felett irt emlékbeszédét, melyben Szegedit különösen mint gyakorlati tanférfiút méltányolja. Szegedi 29 éven át működött a debreceni főiskolaban. Mint író ísdolgozott.A többi közt ő volt egyik szerzője a Debrecenben 1870-ben megjelent latin-magyar iskolai szótárnak. A tiszántúli ref. tanáregyesület megalakítása részben az ő érdeme s főképen ezen érdemének méltánylásául választotta őt meg az egyesület elnökévé. A kisújszállási gymnasium történetéről, mely a gyűlés programmjába szintén fel volt véve, Keszi Ilajdú Lajos, az említett tanintézet igazgatója, szabad előadást tartott. Ezen iskola a mult században állíttatott fel. Az előadó atyjának, Keszi Hajdú Andrásnak, — aki a mult század vége felé itt tanárkodott, — följegyzései maradtak hátra, melyekből kitűnik, hogy Kisújszálláson 1774-ben latin iskola állott fenn. Igen érdekesen adta elő Hajdú, a fennebbiekkel kapcsolatban, a város reformátiójának történetét is. Előadását befejezvén, fölkéretett, hogy azt az egyesületi évkönyv számára írásban is dolgozza fel. Mint az előbbi közgyűléseknek, ugy ennek is egyik főtárgyát a hazai és külföldi nevezetesebb tanügyi mozzanatok feletti szemle képezte. Ezen szemle el készítésével most Joó István, debreceni tanár volt megbízva. Terjedelmes, szakavatott előadásának legérdekesebb részét képezte az, ahol a hazai protestáns tanügyre és a középiskolai törvényjavaslatra vonatkozólag teszi meg észrevételeit. Igen ügyesen és meggyőzőleg érvel a mellett, hogy a protestánsok autonomiája a tanügy terén megóvassék, s minthogy szerinte a középiskolai törvényjavaslat épen az autonomiát támadja meg, a protestánsoknak azt hatarozottan vissza kell utasitaniok. Az autonomia örve alatt azonban nekünk sem szabad a puszta negatióval beérni Ha azt akarjuk, hogy gymnasiumaink versenyképesek legyenek s ilyenekiil még ellenségeink által is elismertessenek, akkor iskoláinkat folyvást emelni, azokra áldozni kell. Gymnasiumaink, kivált a négy és hat osztályúak, ma még annyi tanárral se dicsekedhetnek, a hány az osztályok száma ; azért a tanári állások számának növelése, szaporítása, elengedhetetlen kötelességünk. Javítanunk kell továbbá a tanárok fizetését is. Kifejti azután értekező a különbséget a prot. és kath. iskolák között. A kath. középiskolák legnagyobb része az állam által adott javakból tartatik fenn, ép ezért azok felett az allamot a közvetlen felügyelet joga megilleti. Mi ellenben saját áldozatainkból tartjuk fenn iskoláinkat, ennélfogva jogtalanság lenne az allam részéről a mi iskoláinkkal szemben a felügyeletet ugy és olyan mértékben gyakorolni, a mint a katholikusokéival szemben. Mihelyt ugyanazon javakat élvezzük, mihelyt r. kath. testvéreinkkel szemben aránylagos állami segélyben részesülünk, azonnal helye lesz követelni, hogy mi ugyanazon viszonyban álljunk az államkormányhoz, mint ők, s akkor bizonyára mi sem fogunk a merev negátió terén állani. E nagy tetszéssel fogadott értekezés után, melyért az értekezőnek jegyzőkönyvi köszönet is szavaztatott, a gyűlés feloszlott és kezdetét vette a felköszöntésekkel fűszerezett lakoma a nagyvendéglő termében. A második nap /jul. n-kén) a gyűlés tagjai a gymnasium egyik tantermében jöttek össze, ahol aztán Nagy Fái, debreceni tanár, igen érdekes előadást tartott, kísérletekkel egybekötve, a villamosságról. A tanácskozás a városház termében megnyílván, először is a pénztárnok számára adatott ki a fölmentvény. Azután pedig az orsz. középtanodai ref. tanáregylet ügye vétetett tanácskozás alá s erre vonatkozólag a tegnapi gyűlésen kiküldött bizottságnak határozati javaslatát vita nélkül elfogadták. E szerint a tiszántúli ref. középisk. tanáregyesület központi választmánya megbízatott, hogy még ez évben tegyen javaslatot arra nézve, mi módon lehetne az orsz. ref. tanáregylet érdekeinek s méltóságának megfelelő folyóirat létrejövetelét és fennállását biztosítani; továbbá az említett közp választmány által felszólítandó minden egyes tanári kar, hogy tagjai közül azok, akik az orsz. egyletbe Le akarnak lépni, bizonyos záros határidő alatt jelentkezzenek az elnökségnél s egyszersmind a jövő évben Debrecenben tartandó gyűlésen, melyen az orsz. egyesület ügye felett véglegesen fognak dönteni, jelenjenek meg. A pályakérdésekre nézve az határoztatott, hogy ujakat nem tűznek ki, hanem marad az a kettő, amely