Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-09 / 28. szám

smind ama nagyrabecsülés kifejezését felismerni, melylyel tartozunk a tiszta igazságnak és Nagyméltóságod erejének, mely azt eltűrni birja. „És beismerni fogjátok az igazságot, és az igazság szabadokka fog tenni titeket*, szól az Ur (János 8.32.) I. Mindenekelőtt el nem utasíthatjuk magunktól azon kötelességet, hogy a törvény fonalán taglaljuk amaz elvi felállításokat, a melyekre a magas kormánynak ez ügyben igénybe vett és részben már gyakorolt illetősége szemlátomást alapítva lett Mert amaz elvi felállításoknak törvényes jellege dönt az arra épített tények törvényszerűsége felett; az utóbbiak azonban, mint azt igazolni el nem mulasztandjuk, országos egyházunkra nézve a legnagyobb jelentőséggel bírnak. Az idézett m. é. november I2-kén 29635 sz. a. kelt magas leirat kezdetén ezen állítást olvassuk : ,. . . . kétségen felül állván az államkormány azon joga, hogy bármely ügyben saját küldötte által eszközölt vizsgálat útján szerezzen magának közvetlen betekintést és meggyőződést, a mi az egyházi ügyekben is a fejedelmi legfőbb felügyeleti jog természetes folyománya . . . .* Ezzel félreismerhetlen összefüggésben áll a magas leirat végén előforduló alábbi felállítás : •».... másfelől ez egyházak ügyeinek legfelsőbb felügyeleti jogát és kötelességét gyakorló államkormány sem nézheti tétlenül a visszaéléseket, melyek egy egyházkerület kebelében annak hatóságai által, a hívek egyetemének egy tetemes része ellenében elkövettetnek.'1 Az utóbbi hely végén feltételesen érintett ,visszaélések'-től egyelőre teljesen eltekintünk és egyedül az egymást lényegesen kiegészítő ama két helyből világosán kitetsző allam és egyházjogi tanhoz tartjuk magunkat. I la ezt jól értjük, targya az egyházi ügyek feletti főfelügyeleti febégjog — jus supremae inspectionís, — és ennek kapcsaban azt állítja : 1., hogy a legfőbb felügyelet felségjogának természetes kifolyása, bármely egyházi ügyben, saját közegei altal vizsgá'atokat eszközölni és ez altal közvetlen betekintést és meggyőződést szerezni, és hogy joga és kötelessége a legfőbb felügyeletnek, az egyház keblébcni visszaéléseket tétlenül nem szemlélni; 2., hogy az egyházi ügyek feletti legfőbb felügyelet joga a magas államkormánynak joga vagy legalabb az államkormány altal gyakoroltatik. Ezen egyhaz-államjogi tan erejénél fogva egy, Excellentiádhoz intézett és m. évi september 25-kén közvetlenül benyújtott beadványa némely, a mi országos egyházunkhoz tartozó egyházi és világi állapotú személyeknek, mely mellesleg csákugyan az egyházi kormányzat ellen többféle vadakat szórt, — mar m. évi sept. 26-kan 26490. sz. a. nem ezen egyházi főtanácshoz nyilatkozat végett tétetett át, hanem azonnal beható rendszabályok kiindulási pontjául választatott. E tan erejénél fogva egy magasabb ministeri hivatalnok küldetett ki, hogy a beadványban mellesleg foglalt vádakat, melyek tisztán és kizarólag belső egyházi eljárásokra vonatkoztak, a hely színén tüzetesen nyomozza ki. E tan erejénél fogva a magas kormány emiitett közege országos egyházunk több egyházközségeiben ama beadványban nagyrészt nem is érintett, kizarólag belső egyházi eljárások beláthatlan sorozata felett vizsgálatot vitt véghez. E nyomozatok alapján és ugyanazon tan erejénél fogva már most ezen egyházi főtanács mindazon belső egyházi eljárások, illetőleg vád hangján előhozott, állítólag bebizonyított tények iránt kimerítő nyilatkozattételre szólittatott fel. Sőt még tovább menve, ama tan következményei kiváló nyomatékkal a m. évi november 12 kén 29635. sz. a. kelt magas leirat végén élesen szembeszökő azon kérdéstételben nyilvánulnak, minő biztosítékokat kiván az egyházi főtanács a bebizonyultaknak vett — ismételjük — kizárólag belegyházi panaszok megújulása ellen nyújtani ? Váljon egyházi belső ügyek az állam dolgává lettek-é hazánkban ? Váljon ez értelme és tartalma a korona legfőbb felügyeleti jogának ? Nagyméltóságú Minister ur ! Mély hódolattal tiszteljük és szentnek tartjuk a felség magasztos jogait ; szintoly örömest ismerjük el a magas kormány csonkitatlan hatalomteljében az á lami úgy, mint az egyházi gyarapodásnak egyik alapfeltételét. I)e alkotmartyos államban még a felségjogoknak is törvényes hatarai vannak és a magas kormány hatalomköre nem terjedhet tovább, mint a positiv törvény erejéni jogosultsága. Azonban nem voltunk képesek utalást találni egy positiv, Erdélyben jogilag fennálló törvényre, mely az egyházi ügyekbeni legfőbb felügyelet felségjogának tartalma és gyakorlata iránt a magas leiratban felállított tannak alapjául szolgálhatna. Méltóztassék Nagyméltóságod megengedni, hogy részünkről egész rövidséggel az ide tartozó, Erdélyben érvényes vallástörvcnyeket megemlítsük. Az erdélyi vallástörvényekhez kell folyamodnunk, mert azon jog, mely a szorosabb értelembeni Magyarországban az egyházi ügyekbeni legfelsőbb allamfelügyeletre nézve fennállhat, Erdélyre nézve nem bir érvénnyel, mivel Erdélynek a nagy egyházjavitás óta három századon túl merőben sajátságos jogkifej'ődése, egy, a magyarországitól igen lényegesen különböző egy házi államjogot is teremtett, a melynek itt még mindig kirekesztő érvénye van és jövendőben is lennie kell. Mert a Magyarorszag és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról szóló 1868-ik évi XLIII. törvénycikk 14. §. határozottan és ünnepélyesen rendeli : j,Erdély mindazon törvényei, melyek az erdélyi területen és a korabban úgynevezett magyarországi részekben a bevett vallásfelekezetek, egyházak és egyházi hatóságok vallásgyakorlati s önkormányzati szabadságát, jogegyenlőségét, egymás közötti viszonyait s illetőleg hatáskörét biztosítják, nemcsak sértetlenül fenntartatnak, hanem egyszersmind a görög és örménykatholikus és a keleti görög szertartású egyházakra is kiterjesztetnek. * Az érvényben álló egyedüli erdélyi törvény azonban, a mely átalában egy ,superinspectionis Jure Majestati Regiae competente4

-ről emlitést tesz, az 1791 ik évi 54. törvénycikk, mely ezen felírást hordozza: s

De Fundationum ad mentem Eundatorum fienda Administratione* és szószerint igy hangzik : , Sacratissima Sua Majestas singulas Religiones securas benigne reddit, quod piae Fundationes ad mentem, ac Intentionem Fundatorum administrabuntur, et cum Fundationibus aliarum Religionum non commiscebuntur, salvo circa illas superinspectionis Jure Majestati Regiae competente." Ezen törvénynek célja, az egyes egyházaknak, az államhatalomnak bizonyos irányokban — milyenek az