Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1882-06-25 / 26. szám
lyan tárgyalva ez elszomorító dolgot, véleményével oda járul : Az ilyen eseteket tartsa folytonos evidentiaban s tegyen róluk esetről esetre jelentést az illető szolgabírói hivatalnak. Ha pedig az sem használna, az illető alispáni hivatalnál nyújtsa be panaszát, különösen, ha egy harmadik személyre alapos gyanúja van, ki ezt talán ex professo üzi. Ujabb fölolvasás következett. Horváth Samu barátunk hétköznapi reggeli imáit olvasta fel. Miután a fölolvasott imákon oly mély vallásos melegség vonul át és nyelvezete is az ima felséges hangjanak remekül megfelel ; utasítja, illletőleg fölkéri értekezletünk $ a hétköznapi imák4 dolgozóját, küldje be imáit a készülőben levő dunánt. agenda számára, főt. superintendens urnák pedig becses figyelmét felhivjuk rájuk, annyival inkább, mert a készülőben levő agenda az ő szerkesztése alatt jelenik meg, hogy onnan valami módon ki ne maradjanak. Pénz- és könyvtárnok beszámolt a begyült tagsági dijakról, ugy a megvásárolt könyvekről, melyekkel könyvtárunk szaporodott. Befolyt 46 frt, hátralékban van 22 frt. Könyvekre kiadatott 38 frt 99 kr. A megvásárolt könyvek közt találjuk. A theologiai könyvtár kiadványait; filosofiai irók tárát, Bibáry világtörténetét sat. Végre a Gusztáv-A.-egylet 50 éves jubileumára egyetemes gyámintézeti küldötteink által viendő jubiláris összeghez ujabban adakozott : Mészáros István I frt, Berta Dávid I frt. Különben e célra május 31-én az uj malomsoki kántor alkalmával összeadott a sokoróaljai papság 10 frtot, mely összeget megbízatás folytán Bognár Endre Miskolcra, Zelenka Falnak az egyet, gyámint. jegyzőjének küldött be. Még azt is fölemlítem, hogy ugyan ez alkalommal gyűlésezett a tanitó értekezlet is, igy mindkét értekezletnek talalkozója volt a gyűlés végeztével. Jól esett lelkemnek e két értekezletet habár csak percekre is egy közös teremben mint testvér munkásokat együtt láthatnom, annyival inkább jól esett, mert az ilyen közeledés nem a szétvonásnak, de az egy célra törekvő egyetértésnek s kölcsönös becsülésnek szokott a jele lenni, mit a tanítói értekezlet az által is kimutatott, hogy hosszabb halogatás után a kerület által alkotott alapszabályokat vonatkozásban a tanítói értekezletekre minden módosítás nélkül elfogadta. Sok buzgóságot és isteni áldást annak alkalmazására ! Bognár Endre. Bácskából *) Folyó évi junius 6-án Újvidéken a bács szerémi ág. hitv. evang. esperesség közgyűlése tartatott meg. Hetek óta az elméket azon aggódás rezgése hatotta át, hogy e gyűlés zajos, szónoklati viadalokkal fűszerezve lesz. A főtiszt, püspök f. évi jan. 27-én, 128. sz. a. kelt főpásztori levele a bányakerületi evang. lelkészi és taní*) Sürgős teendők miatt e közléssel elkéstem. Kéretnek a többi tiszt, lapok a közlés felvételére. B. tói kar ellen panszlávistikus üzelmek miatt emelt vádak ügyében s Stelczer Frigyes, kiszácsi lelkésztársam és barátom idevágó többszámu s különféle lapokban közzétett cikkei némelyeket azon praeoccupalt nézetre vezettek, hogy e gyűlésén esperességünk, illetve annak szlávajku lelkészei és tanítóinak honpolgári jellege vagy törik vagy szakad. A dolog nem volt oly veszélyes; nem is vont maga után katastróphát. Alkotmányos vagy autonom viszonyok mellett, ha a vezénylet tapintatos, ez ritkán is történhetik. A parlamentaris viharok villámhárítói egészséges körülmények közt a club tanácskozásai, a prot. közgyűlésekéi az azokat megelőző értekezletek szoktak lenni. Igy történt esperességünk ez évi közgyűlésére vonatkozólag is. A folyó jun. 5-én esti 1 /2 ^ órakor tartott esp. conferentia a felcsigázott szenvedélyeket a panszlávistikus vádak tekintetében úgyszólván egészen lelohasztotta. Eleinte ugyan keserű vita támadott volt. Egy érdemes tiszttárs arra szólította fel Stelczer barátomat, hogy, miután esperességünk az ő cikkei által compromittalva van, vagy nevezze meg esperességünk azon lelkészeit és tanítóit, kik panszlávok, vagy azon férfiassággal, melylyel cikkeit irta, jelentse ki, hogy állításaiban hazafiassága nemes hevétől elragadtatva, túlzott. Egy másik, érdemekben gazdag tiszttárs pedig kijelenté, hogy az esperességnek mint egyházi testületnek nem hivatása, hogy rendőri teendőket végezzen, hanem az államhatalom rendelkezik bőven utakkal és módokkal, azt, ki hazaellenes üzelmekre vetemedik, felelősségre vonni, perbe fogatni s esetleg megbüntettetni. Végre azok, kik panszlavistikus üzelmekkel vádoltatnak, kijelentették, hogy a mint már kérték a magas ministeriumot, úgy kérelmöket most is ismétlik, hogy rendeltessék el ellenök a legszigorúbb vizsgálat s ha bűnősöknek találtatnak, ám Ítéltessenek el. A vitatkozás már már a végletekig jutott volt, midőn nem érdekeltek higgadt közbeszólása folytán a kellemetlen ügy egészen más alakot öltött. Kitűnt ugyanis 1., Hogy Stelczer Frigyes barátomnak forróbb óhaja nincsen, mint az, hogy kiki, ki e haza földjén él, legfőbb és legszentebb kötelességének tartsa, a hazának felvirágozását minden erejével előmozdítani, ü nem gyűlöl személyeket, de szereti hazájat; ő nem akar rendőri teendőket végezni, de testvéri szeretettel, mely fellobbanás alkalmával is nemes marad, azt akarja, hogy a prot. lelkészek és tanítók a hazafiság terén is első sorban álljanak. 2., Hogy azonban az esp- gyűlésnek nem Stelczer barátom cikkeivel, hanem a fentidézett püspöki főpásztori levéllel van dolga és 3., hogy az államhatalom tőlünk nem rendőri teendők végzését, hanem mint alkotmányos kormány úgy szólván lovagiasan és honatyai leereszkedéssel alkalmat akar nyújtani nekünk, miszerint szabadon és kényszer nélkül a haza szine előtt tanúbizonyságot tehessünk arról, hogy hű honpolgárok vagyunk és lenni akarunk életünk és létünk végéig.
