Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-18 / 25. szám

Jakab János és Masznyik Gyula lelkész urak a választó jogosultak óhajának engedve egyházi szónoklataikat sorrendben megtartottak. Ezek között mint tudom legnagyobb hatást és általános köztetszést vivott ki Masznyik Gyula lelkész ur, kinek egyházi beszéde alapult : Máté 23 : 34—39 szövegén. Főtárgya ez volt : »Mi menti meg a nemzetet az elpusztulástól?* részei ezek: a) nyelvének, nemzetiségének megőrzése, b) szorgalma, jóigyekezete. c) tiszta erkölcse. A többi próba-beszédek tárgyáról nincs tudomásom, s igy azokról mit sem irhatok. . Erre következett azután a jelen év junius hó 4-én harmadízben a papválasztási actus kitűzése a mikor végre a választójogosult-dí Jakab János és Masznyik Gyula lelkész urak között osztották meg szavazataikat, és pedig előbbi nyert 18, utóbbi pedig 37 szavazatot; s igy ma — hosszas vajúdás után — Masznyik Gyula úr lett a hosszufalusi megválasztott lelkész. A választás minden legkisebb zavar és botrány nélkül folyt le, mi valóban dicséretére válik Hosszufalunak. A választás maga — törvényes és kifogástalan. Hogy pedig ezen vágrehajtott cselekmény nemcsak az összes választójogosultak titkos szavazata — s többsége alapján ment végbe; hanem, hogy egyszersmind a választás ideje alatt a templom köré gyűlt nagy néptömeg közóhaja és tetszése szerint valósult: ennek fényes bizonysága az, hogy az imposans néptömeg teljesen megelégedve, a legkisebb zavar s békételenség nélkül távozott el békés hajlékába. Ugy tudjuk, hogy Masznyik Gyula lelkész ur kitűnő szakképzettségű, s több jeles honfiaink által melegen ajá'ilott férfiú : e körülmény pedig azon édes reményeknek teljesülését engedi hinnünk, hogy benne Hosszufalu egyházközsége sokat nyert. Vajha ezen egyházközség s annak megboldogult nagy nevű elhunyt lelkésze, a mint a múlt időkben az egyházi, nevelési, nemzeti, és közügyek téréin kitűntek, s a 10 magyar hitközség között első irányadók s fő zászlóvivők voltak: vajha mon dom — ezen egyházközség és annak most megválasztott új lelkésze — jó egyetértésben, hű munkásságban — karöltve hatnának oda — a jövő időben is, hogy egyházi, nevelésügyi, nemzeti közügyeink általuk igazi ügyszeretettel, s hathatósan felkaroltatván — mindig fényes sikerrel előmozdíttatnának. Justus. | A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. (Vége.) A kecskeméti jogakadémia felett folyt küzdelemben érdekes elvi harcok is vegyültek bele. Némelyek, főként e lapok szerkesztője — mint már ezelőtt 7 — 8 évvel is, mikor a jogakadémiák újból szervezése történt, úgy most is vitatták, hogy a protest. egyháznak mai napság sem érdekében nem áll, sem nem hivatása állami hivatalnokokat, ügyvédeket nevelni, hanem érdeke és kötelessége az, hogy a tisztán vallási és egyházi intézményeket s ügyeket ápolja, minők a theologiai, tanitóképezdei ügyek, szegény egyházak, iskolák segélyzése, papi, tanítói nyugdíjintézet, kül- és belmissio stb. Ezekre fordítsa az egyház gondját s anyagi erejét, a jogászok képeztetését pedig bizza az államra. Ezzel szemben mások, s első sorban Szilágyi Dezső kijelent ék, hogy igenis az államnak kell gondoskodni a jogi képeztetésről, de mig vannak kathol. jogakadémiák, sőt az állam erején fentartott jogakadémiák nagy része is kathol. akadémiák gyanánt tekintetnek és vezettetnek, addig a protestántismusnak is érdekében áll, hogy a hol kellő tanerővel ellátott akadémiakat tarthat fenn, ott tartson is fel ilyeneket. Csak hogy a jelen esetben, mondák ők, nem ilyesféle elvi kérdések forognak fent, hanem itt a három szerződő félnek kell egymással tisztába jönni, és akár szükséges az akadémia akár nem, ennek megszüntetését csak feltételesen lehet itt kimondani, t. i. azon feltétellel, hogy ha a harmadik szerződő fél, Kecskemét városa is beleegyezik a megszüntetésbe. A többség mint emliténk, ezt a nézetet fogadta el. Az e. ker. tanügyi bizottságnak a különbféle tanintézetekről tett jelentései szerint: a budapesti theologiai tanintézetben a jelen iskolai évben' van 5 rendes tanár, 53 hallgató, kik közül 48 ingyen kap lakast részint az intézet helyiségében, részint bérelt lakszobákban, e mellett élelmezésre kaptak némelyek 9, mások 6, ismét mások 3 forintnyi segélyt havonkint, s 18 itjunak volt havonkint 10—12 forintot jövedelmező kondíciója; b.) a n. körösi tanitóképezdében az 1880 i-ik évben működött 4 rendes s 5 segédtanár, növendék volt 69, egygyel kevesebb mint a mult évben. A képezdének van tápintézete, melyben mérsékelt díjért 24 növendék vett részt; ösztöndíjban 19 növendék részesült 267 frt erejéig; taneszközökre 550 frt. fordíttatott ; tanítóságra kibocsáttattak 22-en, tanitóképesitő vizsgálatot tettek 37-en. A tanári kar által gyűjtött adományokból megszereztetett néh. Nagy László képezdei volt igazgatónak olajba festett arcképe, ezenkívül nevére egy 100 frtos alapítvány tétetett ; c.) a kecskeméti jogakadémiában 8 rendes, 3 rendkívüli magántanár vezetése alatt volt 36 hallgató, vizsgálatra jelentkezett 17, Összesen 53, az előbbi évihez képest a fogyás 18. d.) a kerület összes középtanodáiban, nevezetesen a bpesti, kecskeméti, n. körösi s halasi 8 osztályú, a k. szent miklósi 6, a gyönki 4 osztályú középtanodában s a kecskeméti jogakadémiában 1880/i-ik évben volt összesen 54 rendes, 6 segéd, I ideiglenes, 1 rendkívüli, 2 magán, 14 melléktanár és 19 más vallásfelekezetü hitoktató, és 1261 tanuló, vagyis 20 al több, mint az előző évben. Legtöbb volt a növendékek száma a budapesti középtanodában, jelesen 434. A melléktantárgyak mindegyik gymnásiumban taníttattak, e mellett a trancia nyelv is legtöbb helyütt, a gyorsírás pedig Kecskeméten s Halason. Az iskolai alapítványok növekedtek Kecskeméten 600 frtal, melyből néh. Ferenczy László kathol. közbirtokos IOO frtot, Bankos Balázs és neje Kozáry Zsuzs. pedig 500 frtot hagyományoztak ösztöndíjakra. N.-Kőrösön Ádám Gcr-