Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1882 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-11 / 24. szám

KÜLÖN FÉLÉK. * Személyi hirek. ldrányi Ferenc hernád-biidi ref. lelkész cécei lelkészszé választatott. - Az alsószabolcsi ref. egyházmegyében az esperesi teendők ideiglenes végzésével Bakócy János böszörményi lelkész bízatott meg. * Rákos-Keresztúron, mint nekünk irják, Dubovszky Nándor ev. lelkész jun. i-én tartotta esküvőjét Holsz Bertha kisasszonynyal. A nászlakomán az eskető pap: Bachat Dániel budapesti főesperes, egyik toasztjaban kiemelte, hogy itt ma egy ev. tanitó árvája megy férj­hez s ez alkalomból felhívja a társaság figyelmét a buda­pesti prot. árvaházra. Ámbár — úgymond — monachus monachum non taxat: ő mégis mint fungense a vőle­génynek megtaksálja azt és annak vendégeit. A gyűj­tést ő maga i ezüst tallérral azonnal meg is indította, a vőlegény is adott i ezüst tallért s így begyült össze­sen 21 írt 39 kr., és 2 tallér. * Haan Lajos, békés-csabai ev. lelkész ur, jeles történetírónk közli velünk a következőket: Skultéti Se­verin „Hypomnema" czimű munkaja meg van könyvtá­ramban : czimét helyesen idézte Révész Kálmán az „Egyházi és Isk. lap" 21. számában. Felvilágosításul csak annyit, hogy a mű a praeíation kivül négy részből áll; úgymint : első rész : de história certaminum sacramenta­riorum ; második: de controversia Pauli Thurii et scripto í?eu responsione academiarum ad D. Gabr. Perén an. 1563; harmadik rész: de auctoritate ac ministerio seu doctrina Lutheri; negyedik rész : de generáli destruc­tione panarmoniae Calvinianae. Az egész munka 60 fok áll. Az első részben vannak Luthernek Révay Ferenc­hez s az eperjesi lelkészekhez intézett levelei. A histó­ria certaminum sacramentariorum tehát Skultétinek nem valami külön kiadott munkaja, hanem a Hypomnemának csak egy, még pedig első része. * Nyilatkozat. A „Prot. E. és I. L." f. é. 22. számában Dr. Széli ur „Mondjuk el a dolgot ugy a mint van" cim alatt, személyemre s közvetve a f.-ba­ranyai tan. testületre vonatkozó állításai a valóságnak nem felelnek meg. Elbeszéli a többek közt, hogy f. bar. tan. test. elnöke tavai megválasztatá magát az orsz. tanitói gyűlésre;' továbbá, hogy a tan. test. nem volt feljogosítva képviselő küldésére ; végre, hogy a kir. tan­felügyelőség ,két ízben is tudósitá a jegyzőt s elnököt, hogy képviselőt kiildeniök joguk nincs;* befejezésül az­tán azzal fenyegetőzik ; hogy „a tanfelügyelőség tiltó iratait kívánatra közölheti". Valóban szeretném látni azon >tiltó iratot," melyet a kir. tanfelügyelő ur az el­nönkség kikerülésével a tan. test. jegyzőjéhez, vagy épen Dr. Széli úrhoz intézett; mert hogy én nem kaptam s ilyenről tudomásom nincs, e tekintetben a kir tanfel­fügyelő urat hívhatom tanúul. Egyébiránt, hogy volt-e joga a tanfelügyelőségnek a képviselő küldés ellen tilta­kozni, a f.-baranyai tan. testületnek pedig magát az orsz. tan. gyűlésen képviseltetni: erre nézve egyszerűen ide igtatom a közokt.-ügyi miniszter ur 1881. jun. 30-án 12196. sz. alatt kiadott rendeletének következő szósze­rinti szövegét: ,2. p. Az országos tanitói testület képvi­seleti gyűlésére egyelőre az országban létező minden ta­nitói egylet egy képviselőt küld, azonban ezen iigy köze­lebbi rendezése után csak oly tanitó-egyletek lesznek jogosítva egy képviselő küldésére, melyeknek alapszabá­lyai, a fenálló országos törvények értelmében, a m. kir. kormány altal jóvá hagyattak és megerősítettek." Mi­dőn Dr. Széli ur máskor irni akar, nem fog ártani, ha kissé több tájékozottságot szerez tárgyáról. Nagy Csány­ban, 1882. jun. l én Fejes Zsigmond tan. test. elnök. * Dőmény József nagyberényi lelkész a békésme­gyei gazdasági egylet altal kitűzött irodalmi kérdésre megnyitott pályázatnál a biztosításról irt népszerű művé­vel 70 arany pályadijat nyert. — Ugyan csak Dömény József ur szerkesztette zsinati emlékkönyv e hó végén kerül ki sajtó alól, s a jövő hóban fog szétküldetni. * Zámory Kálmánné született Káldy Ida urnő a nagy és kis kepszii ev. ref. egyháznak, több jótéteményei te­tőzéséül mint püspöki ajandékot arany sikkal szövött s arany csipkével szegélyezett értékes urasztali teritéket kegyeskedett adományozni. * Szabad-e aludni a templomi székben ? Ameri­kában, mint nálunk is némely helyen szokásban van kibé­relni vagy örökjogilag megszerezni a templomi széke­ket. Közelébb Kanadaban merült föl az a kérdés, váj­jon egy ily templomi szék tulajdonosának az isteni szol­gálat alatt megengedhető-e az alvás ? A nevezett helyen ugyanis egy ájtatos hallgató rendszerint mély álomba merült a hitszónoklat alatt és hogy minél kényelmeseb­ben végezhesse a Morpheus tiszteletét, ülését drága és finom szövetekkel kipárnáztatta A községbeli tagok, fő­leg természetesen a pap, ezen istentelen cselekedetet to­vább nem tűrhették és az alvó ájtatos hallgatót a pol­gári biróság előtt beperelték. Panaszlók sértett jogaikat I arra alapították, hogy az alvás a vallásos érzületnek nyilvános megsértése, mely által közmegbotránkozás idéztetik elő ; panaszlott ellenben azt hozta fel védekezé­sül, hogy az alvás az embernek legszebb és legtisztább állapota, mely a fennálló törvények szerint megtiltva nincsen. Egyébként a kérdés leginkább a körül forog, vájjon a templomi széknek tulajdonosa a tulajdon hasz­nalasa altal másnak jogait sérti-e, vagy nem, és tulaj­donának élvezetében meghaboritható-e ? A védekezés folyamán hangsulyoztatott továbbá az, hogy a fennforgó kérdés eldöntésénél figyelembe jön mindenekelőtt azon körülmény, hogy milyen a hitszónoklat, mivel az al­váshoz való jog sok tekintetben a szónoklat minőségétől függ. A polgári per illetősége elleni kifogás sem ma­radt el. Á dolgok ily állásánál fogva a biró könnyen kikerülhette volna az ügy érdemében való Ítélethozatalt, ámde az amerikai biró semminemű kibúvó ajtócskát nem keresett és a jog feletti definitiónak mellőzésével következőleg oldotta meg a kérdést: A templomszék tulajdonosának jogában all székében aludni, sőt, ha ugy tetszik, hortyogni is. Az indokolást nem ismerjük; de lehet, hogy a határozat indokolva sem lett, mivel erre az amerikai biró kötelezve nincsen. Ez is amerikai sza­badság. Nem kérünk belőle ! B. Radvánszky Antalnak 11-dikén Radvánban tartandó végtiszteletére a dunamelléki ref. egyházkerü­let közgyűlése Török Pál superintendenst, Ballagi Mórt, ifj. Raday Gedeont, Baksay Sándor és Kovács Antal espereseket küldötte ki. * Gyászhír. Laki Sándor az iregi egyháznak Tolna­megyében hosszú időn keresztül buzgó s nagyérdemű

Next

/
Oldalképek
Tartalom